2010. szeptember 27., hétfő

Kirándulás Boldogkőn

Hazai váraink egyik legkülönlegesebb megjelenésű vára volt
ezúttal az uticélunk. A zempléni hegység nyugati peremén egy kis
sziklás hegy tetején uralkodik a táj felett Boldogkő vára..
Az E71-es főútról Encs városánál letérve Abaújkérig kell autózni,
majd északra fordulva még egy alig 5 km-es vezetés után van
egy kereszteződés, ahol balra fordulva, már látható ez a feltünően
épségben maradt gyönyörű erőd...


Kifejezetten könnyű célpont a vár, hiszen egészen a vár tövében kialakított parkolóig
autózhatunk. Onnan már csak egy rövid séta következik a bejáratig..


A vár belsejébe a kaputorony oldalán lévő kis ajtón juthatunk be.. A kis fahíd helyén
valamikor felvonóhíd nehezítette a bejutást.. Ma csak a pénztáros képez akadályt,
aki csak némi belépő díj fejében enged tovább az erődbe..


A szűk bejáraton át az alsó várudvarra érkezünk..


Íme a szűk alsó várudvar, szemben az öreg toronnyal. Ha megfordulunk, mögöttünk
láthatjuk a lejáratot a sziklába vájt pincébe, ahol ma múzeum működik..


Itt a környék ásatásainak leletanyagát állították ki, egy kőzet kiállítással
együtt..


A pince látogatás után visszatértünk a várudvarra, ahol emlékérmet készithettünk
magunknak a vár képével..


A pénzverésnek különben hagyománya van ebben a várban. Valaha saját bronz
kohója volt, és hamis pénz készítéssel foglalatoskodtak a vár urai.. Íme a bronz
kohó maradványa...


 Az alsó vári nézelődés után ideje volt elindulni a felső várudvarra.. A felső várban
van a mai napig is épségben maradt palota szárny..


Ennek déli oldalánál találtuk a ciszternát, mely a vár vízellátását biztosította..


Ebből persze nem sok látszik, csak a fakorlát, ami körülveszi a mély vízgyüjtő
nyílását.. Innen a felső várudvarról nyílik a kijárat a sziklanyelvre is, de sajnos
le volt zárva a látogatók elől. Így csak a rácsos kapun keresztül gyönyörködhetünk
a kilátásban..


Ez csodálatos látvány.. De nem szabad kihagyni a palotában lévő vármúzeumot sem.
Csak egy kiállítási tárgy innen:


Múzeumi sétánk után egy pillantás a vár keleti oldaláról a tájra..


Majd érdemes megnézni az öreg toronyban levő puskapor malom maradványait..


Az öreg toronytól a nyugati falon húzódó gyilokjáróra vezet utunk..


Innen gyönyörű kilátás nyílik a vár alatt elterülő tájra, és a parkolóra, ahol a kis piros
autónk már vár ránk..


El is indultunk hát le a várból, hisz mindent láttunk már.. Csak még leérve tettünk egy
sétát a sziklanyelv mellett, hogy még alulról is készítsek egy fotót róla..


Ezt a várat nem szabad kihagyni senkinek, aki szereti a magyar várakat.. Mi már
többször is jártunk itt, és egyszerűen nem tudunk betelni szépségével.
Már messze eltávolodva az erődítménytől még egyszer megálltunk, hogy 
gyönyörködjünk ebben a festői látványban..


Végül a vár alaprajza..


És egy szép légi felvétel a várról..
A kép és alaprajz forrása: http://jupiter.elte.hu/boldogko/boldogko.htm
Boldogkő, és a közelében lévő látványosságok:


A Boldogkői vár története:
Forrás: http://jupiter.elte.hu/boldogko/boldogko.htm
Építési ideje pontosan nem ismert, első okleveles említése 1282-ből egy III. András által kiadott oklevélből való, ahol Castrum Boldua néven szerepel. Feladata a kassai út és a Hernád völgyének védelme volt. 1282-ben IV. László király szerezte meg csere útján. A 14. század elején Aba Amadé tartományúr fegyveresei foglalták el, akik Csák Mátét támogatták. Mikor 1312-ben Anjou Károly király legyőzte őket Rozgonynál, a várat is megszerezte. Később a Drugetheknek ajándékozta, feltehetően ők építették ki a felső vár többi részét is (az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot). 1388-ban került Czudar Péter tulajdonába Zsigmond király zálogaként, majd Péter halálával utódaira szállt. 1425 és 1453 között Brankovics György szerb despota tulajdonát képezte.
Később Mátyás király újra királyi birtokká tette, 1461-ben tovább adta Parlagi Pálnak és testvérének Lászlónak. Ezután Kassának zálogosították el, de 1471-ben már ismét királyi birtok volt. Később a Szapolyai család birtokába került, de Szapolyai János 1526 előtt Tomori István fiának, Györgynek adományozta keresztelői ajándékként. A XV. század során nagy bővítéseket hajtottak végre a váron; a déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott valamint megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a keleti oldalról a palotát övező külső fal. A mohácsi vész után gyakran cserélt gazdát Ferdinánd király és Szapolya János között. 1527-ben Bethlen István szerezte meg, de már 1528-ban visszaszerezte Szapolyai Regéc várával együtt. Ferdinánd még ebben az évben visszavette, de 1530-ban már ismét János királyé lett. Ez év augusztusában Serédi Gáspár csapatai egyesülve Bebek Ferenc seregével, Szapolyai hadait megverve Boldogkő várát is ostromolta, de hat hét után kénytelenek voltak eredménytelenül elvonulni. 1530-ban Tomori Egyed birtokában volt, akitől ebben az évben vásárolta meg Martinuzzi Fráter György bíboros. Nem sokáig volt azonban tulajdonában, mert 1537-ben ismét Ferdinánd seregei foglalták el. 1542-ben Ferdinánd elcserélte Gyula váráért Patóchy Ferenccel, akinek lánya, Zsófia Bebek Ferenchez ment feleségül. Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedt rablólovagjainak egyike, még egy hamispénzverő műhelyt is berendeztetett falai között, melynek egykori olvasztókemencéjét is feltárták. Ez jelenti a magyar bronzgyártás hiteles -ásatással feltárt- legkorábbi emlékét. Bebek 1560-ban Sárközy Mihállyal cserélte el a várat az elfogott török vezérért, Amhet pasáért.
A Sárközy család 1578 előtt adta el a Boldogkőt a Serényieknek. 1612-ben Palochay Horváth György vásárolja meg a Serényiektől a várat. A Palochayak birtoklásukat csak rövid időkre veszítették el (1627-ben Szikszay Mátyásé, 1630-ban Várkonyi Jánosé, 1644-ben I. Rákóczi Györgyé. 1671-ben a Palochayak adják el az esztergomi érseknek, Szelepcsényi Györgynek. Az ő idejében készült a vár első részletes összeírása. Többször is ostromolták (pl. a bujdosó kurucok 1674-ben), de nem sikerült a várat bevenniük. A császári csapatok 1676-ban Fűzér, Szerencs és Kisvárda mellett Boldogkőt is robbantani kezdték. A XVIII. század utolsó harmadában Thököly Imre szerezte meg a várat több más várral együtt. Thököly Imre birtoklása alatt, 1682-ben készült el a második nagy várfelmérés, amely sokkal részletesebb az elsőnél. Ahmed, váradi pasa 1685 őszén elfogatta Thököly Imre felső-magyarországi fejedelmet azzal a szándékkal, hogy a bécsi udvarnak kiszolgáltatva békét vásároljon az egyik vereségét a másik után elszenvedő töröknek. Erre a hírre a még megszállás alatt lévő várak őrségei sorra meghódoltak az előrenyomuló császári katonaságnak, így Boldogkő vára is kardcsapás nélkül jutott a Habsburg zsoldosok kezére.


Boldogkő vára – A sziklakijáró
Pusztulása 1701-ben következett be, mikor a kiküldött császári különítmény puskaporral részben felrobbantotta a védőműveit. A kuruc szabadságharcban nem játszott hadi szerepet, mivel azonban 1715-ben a lőcsei jezsuiták birtokolta épületekben gabonaraktárt rendeztek be, nem bontották el falait. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Pécsújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos, aki nem itt, a kényelmetlen és romossá vált erődítményben, hanem először a vár alatti kúriában, majd a völgybeli jobbágyfalu területén építtetett barokk stílusú kastélyában lakott. A 19. század végén a földbirtokos Péchy család a középkori erősségben helyreállítási munkálatokat végeztetett, aminek során a lerombolt várfalak egy részét kiegészítették és a palota ablak-, ajtónyílásait csúcsívesre cserélték ki, ezért sok helyen nem állapítható meg az eredeti. A várat 1945-ben államosították, 4000 kataszteri hold földbirtokkal együtt.
Romjainak helyreállítását az 1960-as években kezdték el a műemlékvédelmi szakemberek. Ezután a palotarészben az 1990-es évekig 47 férőhelyes turistaszállóként működött. A vár és környéke 1984. decembere óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része.
2002-ben újabb feltárási munkák kezdődtek meg, ennek során két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült. Emellett Az "oroszlánsziklán" egy sziklakijáró épült...
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Boldogk%C5%91i_v%C3%A1r


1 megjegyzés:

  1. Ide én is elmennék! (Na jó a többibe is. Imádtam gyerekkoromba én is a várakat. Lehet, hogy én meg apród voltam előző életemben? Lányoknak ér apródnak lenni?)
    u.i: "A kis fahíd helyén
    valamikor felvonóhíd nehezítette a bejutást.. Ma csak a pénztáros képez akadályt" - na ez aztán lájk!!! :-)

    VálaszTörlés