2010. október 27., szerda

Döbrönte, Szarvaskő vára

Döbrönte egy Veszprém-megyei kis falu, melyet a 83-as útról,
Tapolcafő déli határától, egy kis mellék úton tudunk elérni.
A falu közepén egy kis játszótér mellett leparkolva, könnyű,
öt perces sétával juthatunk fel a falu fölé emelkedő romokhoz.
Szarvaskő vára egy három oldalon meredek, délről lankás
domb tetején épült. Igaz, a várból mára már nem sok maradt,
mégis impozáns látványt nyújt az érkezőknek..

A déli nagy ágyú rondella a vár fő látványossága, az első, ami fogad
bennünket..

Valahol itt, a rondella mellett lehetett a vár bejárata..

A bástya belseje, az ágyú lőállásokkal ma így fest..

Ezekből az állásokból pusztító tűzzel fogadhatták a támadó seregeket..

Bár ottjártunkkor erősen párás idő volt, mégis jól látható a légvonalban
mintegy 20 km-re lévő Somló hegy. Tiszta időben bizonyára jól
látható a Somlói vár is, ami a Veszprém megyei várak egyik legszebbike..

A rondella, a déli fal maradványaival, a belső vár felől..

Ez pedig már az erődítmény északi részén lévő belső vár egyik fala..

A belső várat védő torony alapjai ismerhetőek fel a kép jobb oldalán.
Hátul a palota maradványai..

Láthatóan több szintes palota állt itt, vastag falakkal, nagy, boltíves
ablakokkal. Fénykorában bizonyára jobban festett mint manapság..

A vár keleti oldalán lévő fal maradványok. Talán egy másik bástya,
vagy épület maradványa..

Vissza sétálva a hajdani vár déli nagy bástyája elé, fantáziám segítségével
megpróbálom elképzelni, hogy nézett ki a vár nyugati oldala..

És persze a keleti oldala..

Be kell vallanom, ehhez tényleg jó fantázia kell.. na jó, egy kis légi
segítség.. hátha így könnyebb elképzelni a vár eredeti formáját..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Elismerem, még így sem biztos, hogy a vár valódi formáját fogjuk
magunk elé képzelni. Engem nem hagyott nyugton a gondolat, ezért
utána néztem, hogy képzelte el ezt egy hozzá értő személy...
Nos, így nézhetett ki valójában a Himfyek rettegett rablóvára..
Igaz ugyan, hogy a várból nem maradt sok látnivaló, mégis
bátran ajánlom egy kirándulás célpontjául mindenkinek!
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


A Döbröntei vár története:
A község felett emelkedõ meredek sziklacsúcson állnak a szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos, egy nagyobb udvar körüli külsõ és belsõ vár maradványai.
A belsõ várból a meredek domb északnyugati sziklás oldalán egy kétemeletes épület egyik fala áll, benne ablakok maradványaival, sarkán hatalmas támpillérrel. Talán a palota és a lakóépület lehetett.
A várat a déli oldalról tudták könnyen megközelíteni, ezért itt a védelem megerõsítésére többszörös sánc, majd ezek mögött egy hatalmas ágyúrondella épült. Ezt a trapéz alakú külsõ várat a rondellával a XVI. században Essegvári Ferenc építette. A rondella alsó, ferde síkú részét félmagasságban hengeres övpárkány zárja le, felette boltozott ágyúlõrés látható. A rondella két oldalán még megtalálható a külsõ vár falainak egy része, a többi feltehetõen a lakosság hordta szét építkezéseihez.
Döbrönte és környéke a hatalmas Csák nemzetség õsi birtoka volt, az ugodi vár uradalmához tartozott. Az ugodi Csákok utolsó férfitagja, a szerzetessé lett Móricz, 1320 elõtt e birtokot Tördemici Fehér Pálnak adta el, akitõl 1330-ban a Szalók nemzetségbõl származó Himfyek szerezték meg. A várat Nagy Lajos király engedélyével e család egyik tagja, Benedek építette fel. Amikor elkészült, 1367-ben új adományul kapta meg a királytól, aki Szarvaskõnek, ,,quod nova impositione Zarwaskw appelamus" nevezi. Ez a név azonban késõbb feledésbe merült.
A Himfyek állandó rablásaikkal tartották rémületben a környék lakosságát, sõt 1464-ben Debrentei Tamás testvéreivel megrohanta és kirabolta még a pannonhalmi apátságot is. A hírre Mátyás király minden birtokaikat elvette, és Döbröntét más birtokokkal együtt Kanizsai Lászlónak adta. Rövidesen azonban ismét a Himfyeké. 1467-ben már õk adták zálogba 1100 aranyért Szentgróti Jánosnak és Hagymássy Miklósnak.
II. Ulászló király 1496-ban Himfy Imrének és leányának Orsolyának adta új adományul a várat és tartozékait, majd amikor Orsolya Essegvári Ferenchez ment feleségül, Döbrönte várát összes uradalmával együtt zálog címén adta vejének.
Nádasdy Tamás, a késõbbi nádor, amikor 1555-ben összeíratta a dunántúli várakat, Döbrönte még épségben állt. További sorsa azonban ismeretlen, a végvári rendszerben nem szerepelt. Talán egy török támadás során pusztulhatott el. A XVIII. század közepétõl lakatlan rom..

(Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése