2010. október 14., csütörtök

Füleki várhoz látogattunk (Szlovákia)

2008 májusában Szlovákiában járva látogattunk el Fülekre.
Salgótarjántól északra, Somoskőújfalunál kell átlépni a határt, 
onnan alig 15 km, és már el is értük Fülek városát. Már messziről
jól látható a város fölé emelkedő impozáns várrom, amit szinte
a kapujáig autózva meg lehet közelíteni. Első képem a városból
készült a várról..


A vár alatti utcában parkoltunk le, ahonnan néhány percnyi séta után
máris a kapuhoz értünk..

Némi belépő díj megfizetése után, máris az egykori alsó várban találtuk magunkat.
Stílusosan egy ágyú őrzi a bejáratot..

  Mielőtt tovább indultunk volna, még egy kép az alsó várból a fölénk tornyosuló
falakról..

Fülek címere a kapu felett.. Ezen a kapun keresztül egy falszorosba jutunk, ami
a középső várudvarra vezet minket..

Ez a fa feljáró a Perényi-kaputoronyhoz vezet bennünket. Szemben az ötszögletű
Bebek-ágyútorony látható..

 Ez már a középső várudvar, a felső vár Rondellájával. Csodálatos látvány
a természetes szikla, és az emberi kéz alkotta falak összhatása..

 Marika és én, sziklamászás közben..

 A felső vár palotaszárnyának maradványai..

 Kinéztem a városra a középső várudvar ágyú-kazamatái egyikén.. Hmm.. Szép lenne
a kilátás, ha a "doboz" házak nem csúfítanák el..

  Még mindig a középső udvaron található a ciszterna, ahol a vizet tárolták és a kút,
a ciszterna mellett..

Útban a felső várba.. Nos, ekkora ajtók estén nem árt ha vigyáz az ember a fejére.

A következő kép már a felső várból készült. Alattunk a középső várudvar, a
Perényi-kaputorony, és tőle jobbra az egyik ágyú-kazamata..

Írisz és Marika a vár legmagasabb pontján.. Ember és természet közös alkotása..
Tőlük balra az öreg torony maradványai..

Innen már szép kilátás nyílt a városon túlra is..

 Egykor ez egy pompás palota része volt.. bár ezt már elég nehéz elképzelni..

 Meghódítottuk hát Fülek várát.. Lefelé menet még egy fotó Marikával, háttérben
a Bebekről elnevezett ágyútoronnyal..

 És még egy búcsú pillantás ugyan erről a toronyról, de már kívülről. Kicsit elszomorít
a gondolat, hogy Trianon előtt ezen a váron is Magyar zászló lobogott..

Íme a vár alaprajza, ami segített az eligazodásban..

És végül egy szép légi felvétel a várról..
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


A Füleki vár története:
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Fülek vára azon kevés magyarországi erősségek egyike, ami már a tatárjárás előtt megépült. Ugyanis II. Endre király {1205 – 1235} engedélyezte a terület birtokosának, a Kacsics nemzetségnek, hogy kővárat építhessen a meredek, vulkáni eredetű sziklacsúcson. Az 1241-es muhi csatában IV. Béla király serege döntő vereséget szenvedett az országot elözönlő mongol hadaktól. A könnyű lovas seregek kirabolták és felgyújtották a lakott helyiségeket, városokat és falvakat, csak a viszonylag kevés, erődített hely tudott ellenállni rohamuknak. Fülek kővárának ura, Kacsics nembeli Simon fia Folkus {Fulkó} és fegyveresei megvédték a várat. Az egykorú források szerint még harangszóval is csábították a biztos menedék felé az arra tévedő keresztényeket, majd minden értékük elrablása után a magas szikláról a mélységbe vetették a szerencsétlen áldozatokat. A horvát tengerpartról később visszatért IV. Béla király irányításával megkezdődött az elpusztult ország újjáépítése. Az uralkodó legfontosabb feladatai közé tartozott a rendkívüli mértékben elszaporodott rablók és gyilkosok megfékezése. Ennek során 1246-ban az uralkodó elkobozta a füleki váruradalmat Folkus rablólovagtól és egyik legbizalmasabb hívének, Pok nembeli II. Móric pohárnokmesternek adományozta. A füleki birtok ekkoriban 11 faluból állt. Az Árpád-házi királyok kihalása után a Felvidék hatalmas területeiből magánúri tartomány formáló Csák Máté oligarcha foglalta el. Tőle 1320-ban az itáliai trónkövetelőből magát magyar királlyá felküzdő Anjou Károly Róbert seregvezérei, Debreceni Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi ispánok ostrommal vették vissza. A középkor további századaiban a gömöri királyi ispán, mint honorbirtokot uralta, vagyis a tisztségének ideje alatt élvezhette a várbirtok jövedelmét. Luxemburgi Zsigmond király azt őt trónra segítő és a trónkövetelőkkel szemben hozzá hűségesen kitartó főurak között hatalmas uradalmakat osztott ki. Fülek birtokát 1390-ben kapta meg Jolsvai Leusták báró, kinek családja 1427-ben halt ki. A továbbiakban Cillei Borbála királyné zálogbirtokát képezte, majd a cseh husziták foglalták el, tőlük a Perényi főnemesi családhoz került. Fülek várának katonai szerepe a XVI. század közepén, az ország jelentős területeit elfoglaló török hódítás korában értékelődött fel. Akkori földesura, Bebek Ferenc nógrádi főispán egy ágyútoronnyal erődítette meg falait, de ez sem használt, mivel 1554-ben a török csellel bevette. Egykorú krónikák szerint a füleki vár helyiségeinek takarítását egy szerecsen rab végezte, aki az összegyűjtött szemetet az alsóvár {ma középsővár} K-i falában elhelyezett, vastáblával zárható nyíláson át ürítette ki. A rabszolgának feltűnt, hogy az ablak alatt a sziklafal felső szélén egy keskeny párkányzat húzódik, amely lehetővé teszi, hogy azon néhány ember megálljon, és az ablakon keresztül a várba jusson. Felfedezését egy kiváltott török rabtársával megüzente Kara {Fekete} Hamza szécsényi bégnek is, aki 400 válogatott harcosával indult el a fontos erősség bevételére. Szeptember 4. éjjelén a szécsényi törökök csapata megmászta meg a füleki alsóvár falát, ahol már várta őket a szerecsen rab. A szemétledobó nyíláson keresztül bejutva, megszállták a tornyokat és kinyitották a kaput is. Mivel Jánossy Pál kapitány nem volt előző nap a várban, az őrség nagy része részegen mulatott és most mély álomba merülve aludt. A felriadt védők kétségbeesetten harcoltak, de a megjelenő Tojgun budai pasa túlerejű katonasága rövidesen elfoglalta a fontos hadászati jelentőségű füleki várat. Még azokban a napokban, szintén csellel, a Kara Hamza szécsényi bég megszállta Salgó várát is. A további évtizedekben Fülek vára a muzulmán hódítók fontos bázisát képezte, őrsége a korabeli zsoldlisták szerint 323 főből állt. Az innen kiinduló portyák messze vidékek keresztény lakosságát dúlták és adóztatták. Fennmaradt például, hogy 1559-ben Veli füleki bég portyája során a szikszói bírót ötezer forintra sarcolta meg. Az oszmánok uralmának 1593 őszén vetett végett a Teuffenbach királyi generális vezette sereg ostroma, amikor a felmentő török serege vereségén elcsüggedt védők alig kétnapi lövetés után feladták az erősséget. A muzulmánok kikötötték a megadási feltételek között, hogy fegyveresen, feleségeikkel és gyermekeikkel együtt szabadon elvonulhassanak. Ebbe az ostromlók bele is egyeztek. A vár 2450 főnyi lakója – értékei nagy részét előbb elásva – megkezdte a kivonulást. A török asszonyok azonban annyi ékszert pakoltak magukra, hogy annak súlya alatt lépkedni is alig tudtak. Ezt a királyi sereg katonái észrevették és könnyítve rajtuk, elvették az aranyakat. A győztesek felfedezték a várban elásott kincseket is, amik nagy örömet váltottak ki a keresztény táborban. A XVII. században is sok viharos eseményt láttak falai, így 1605-ben a Habsburg császári és királyi ház önkényuralma ellen felkelt Bocskai István hajdúkatonái, majd 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege vonult falai alá. A fontos hadászati jelentőségű füleki várat mindenkori parancsnokai igyekeztek az ostromoknak ellenállóvá tenni, így épültek meg az újabb falak és bástyák, melyekről pusztító ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. A híresebb várkapitányai közé tartozik hadadi Wesselényi Ferenc, aki 1644-ben éjszakai rajtaütéssel elfoglalta a murányi sasfészkekként trónoló várat. Persze, tegyük hozzá, hogy vakmerő tervében segítette a váruradalmat féltő egyik részbirtokos, Széchy Mária úrnő is, akit a győztes Wesselényi rövidesen feleségül is vett. 1657-ben Habsburg Lipót császár és király a füleki váruradalmat hűséges szolgálataiért idősebb Koháry István bárónak adományozta oda. A Köprülü török nagyvezér vezette 1663-as hadjárat idején sorra foglalták el a királyi végvárrendszer fontosabb támaszpontjait, köztük Érsekújvárt, Nyitra, Léva és Nógrád várait. Ennek hírére Koháry István felgyújtatta Szécsény várát és városát, majd katonaságával az erősebb Fülekre vonult vissza. A következő esztendőben ellentámadásra indultak a keresztény seregek, kinek soraiban a füleki katonaság is ott harcolt. A Léva melletti ütközetben esett el Koháry István báró, honti főispán, akit várkapitányi tisztségében fia, az ifjabb István követett. A korabeli zsoldlista szerint Fülek őrsége 400 huszárt, 300 hajdút és 26 tüzért számlált. A Habsburg császári és királyi ház ellen szervezett Wesselényi-féle összeesküvés megtorlása után egyre gyakrabban tűntek fel ezen a vidéken is a kurucoknak hívott szegénylegények, akikkel gyakran csapott össze a várbeli zsoldos katonaság. Fülek várának legnagyobb ostromára 1682 augusztusában került sor, amikor falai alá érkeztek és tábort ütöttek az Ibrahim budai pasa, Thököly Imre kuruc vezér és Apaffy Mihály erdélyi fejedelem vezette ostromló seregek. Az erősség védelmét ifjabb Koháry István báró irányította, egykorú adatok szerint 4 ezer főnyi őrség élén. Néhány nap múltán a védhetetlennek ítélt város palánkjait felgyújtva a sziklán álló erősségbe vonultak vissza a védők. A tűz leple alatt a janicsárok megtámadták a várat, de véresen visszaverettek. Sorra került a sziklán emelkedő végvár ágyúzása, amit a védők éjszakai kitörésekkel igyekeztek megtorolni. Szeptember 8.-án Koháry István várkapitány minden fenyegetése ellenére, a megrémült királyi zsoldosok tárgyalásokat kezdtek az ostromlókkal. Ekkorra már 3 ezer török holtteste feküdt a falak előtt, de az ágyúk hatalmas réseket lőttek az alsóváron, amit már alig lehetett tartani. Végül két nap múltán a királyi őrség, szabad elvonulás fejében, feladta a romba dőlt erődítményt és elvonult. Thököly Imre kuruc vezér azonban elfogatta Koháryt és a regéci várba küldte rabságra. Az egykorú források szerint Koháryt a feldühödött janicsárok elöl helyeztette védőőrizetbe a kurucok vezére, mivel szerette volna a maga számára megnyerni a kitűnő hadvezért. Ennek azonban ellenszegült a rendíthetetlenül császárhű báró, így Thököly méregbe gurulva, a regéci vár börtönébe záratta. Az erősen romos Fülek várát megszállták a győztes török csapatok. Ibrahim pasa háromnapi szabad rablást engedélyezett, majd Thököly ellenkezése dacára, több helyen lőporral felrobbantatta a füleki vár falait. Az ekkor kitört tűzvészben pusztultak el Heves, Külső-Szolnok és Pest-Pilis-Solt vármegyék itt őrzött iratai. Ezzel a rombolással végleg leáldozott Fülek várának katonai jelentősége, többé nem építették újjá falait. Sőt! Petőfi Sándor költőnk erre járva, keserűen jegyezte fel, hogy a hősök vérével átitatott kőfalakat a lakosság sorra lebontja, és építőanyagként elviszi. A várromot először az 1940-es években kutatták meg, majd az 1970-től kezdve fokozatosan restaurálják maradványait. Napjainkban {2006-os adat} belépőjegy váltása ellenében látogatható az egykor sok véres ostromot látott végvár.... (forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php )

1 megjegyzés:

  1. Fuleken noltem fel de ma mar nem elek ott es mit tagadjam most jottem ra menyire honvagyam van hianyzonak az utcak a szep park a fotbal palyak az uj patak a dombok es a volgyek es sok kis aprosag megis ha tavol van az ember akkor emlekszik igazan szulofoldje minden gyonyorusegeire.

    VálaszTörlés