2010. november 19., péntek

Magyaregregy, Máré vár

Magyaregregy falutól délre haladva, egy-két kilométer
után egy kis műút indul keletre. Erre fordulva csakhamar
rátalálni az út jobb oldalán a parkolóra, ahol autónkat
hátrahagyva, gyalogosan kell fojtatni utunkat a várhoz.
Rövid, 15 perces sétát jelent ez, kiépített úton. A kellemes
erdei séta végén megpillanthatjuk Máré várát..

A vár bejárata. Valaha itt kaputorony, mögötte félkör alaprajazú
bástya is állt..

A keleti falhoz félkör alapú torony volt építve..

Előtte kis épület alapfalai. Talán konyha üzemelt benne..

Legalábbis ez a kemence nyílás erre enged következtetni..

A vár északi fala, a bejárattal..

Amin ez után be is léptünk.. Némi belépődíj letétele után a várudvaron
találtuk magunkat. Balra, a Palotaszárny helyén áll ma a Vármúzeum..

Míg jobbra, a nyugati fal mentén álló gazdasági épületeknek már csak
az alapjai láthatók. Szemben, a vár déli végében egy falépcsőn juthatunk
fel a fal teteje mentén valaha körbefutó gyilokjáró helyreállított
szakaszára..

Gyönyörű kilátás nyílik innen a környező tájra..

És az udvarra..

Látogatásunknak egyedül a vár állandó lakósai nem örültek..

Úgyhogy nem is zavartuk őket, inkább megnéztük azt a kiállítást,
ami a környék állatvilágát mutatja be..

Visszatérve a várudvarra, még megnéztük a vármúzeumot is, ahol
a gondnoktól megtudtuk, hogy le lehet jutni a vár alatti ciszternába is..

De nem a várból, hanem kívülről. A bejárat alatt találtuk meg a
nemrég még lezárt alagút bejáratát..

A vasrács már ki volt szakítva, hát úgy gondoltuk mi is felfedezzük
a járatot..

Miután beértünk a vízgyűjtő ciszternába, rájöttünk, hogy ott semmi
látnivaló nincs.. leginkább sötét volt.:)

Úgyhogy inkább kibotorkáltunk az alagúton vissza a szabadba. 
Egyébként két alagút is vezetett a vízgyűjtőbe. A vár fala mentén
megtaláltuk a másik alagút lejáratát is, de valószínűleg ez beomlott.
Meg sem kíséreltem lejutni oda..

Inkább még tettünk egy sétát a vár körül. A vár északnyugati sarkán
leomlott falszakasz..helyre kéne hozni, mielőtt tovább pusztulna..

A kis erősség déli végén egykor ágyúrondella is állt. Sajnos ebből már
nem sok látszik, csak némi faltöredék..

Itt búcsúztunk el ettől a kis baranyai vártól, amit csak ajánlani tudok
egy kellemes kirándulás céljául mindenkinek!
Íme egy szép légi felvétel a váról:
Forrás:http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/gallery/category/C69/P288/
És a vár alaprajza..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


Máré-vár története:
Forrás:http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/magyaregregy_marevar_vartortenet/
A vár keletkezésének idõpontját és építõjének nevét nem ismerjük, minden bizonnyal azonban a tatárjárás után épült, de elsõ említése csak az 1316-ban kelt oklevélben történik, amikor Károly Róbert király Bogár István mester részére kiadott adománylevelét átírja és megerõsíti annak birtokában, ekkor ,,Castrum Mare" alakban fordul elõ. Késõbb, 1347-ben a vele rokon máréi Gunyafiak, Domokos és István itteni részüket 50 márkáért Becsei Töttösnek és Vesszõsnek zálogosítják el. E két család 1358-ban egymás közt osztja fel a várat és annak tartozékait. A Gunyafiak 1393-ban visszaszerzik e zálogbirtokait, ami ellen bátmonostori Töttös László 1406-ban és 1407-ben tiltakozik.
Gunyafi Mihály e birtok felét 1432-ben a pécsi püspöknek zálogosítja el, de a következõ évben már közte és bátmonostori Töttös László között ítéletileg osztják fel a várat és uradalmát.
A máréi uradalom örökösödési szerzõdés alapján 1505 elõtt a Várady család tulajdonába került. Amikor Várady István a mohácsi csatában életét vesztette, Mihály nevű bátyja a várat erõszakkal elfoglalta, de Várady Istvánné parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette.
Pécs elfoglalása után Máré vára is a török birtokába került, s 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták.
Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktõl 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak.
A vár valószínûleg a XVI. században lõporrobbanás és tûzvész következtében pusztult el, mert a XVII. század végén kelt oklevelek már mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.
A várat az Országos Mûemléki Felügyelõség az 1950-es évek végén feltárta és konzerválta. A régészeti munkákat G. Sándor Mária, a helyreállítás építészeti terveit Pusztai Ilona és H. Nándori Klára építészek (OMF) készítették.

1 megjegyzés:

  1. szép kis vár, különösen a rajz tetszik h milyen lehetett eredeti formájában a vár :)

    VálaszTörlés