2010. november 5., péntek

Réka vár

Mecseknádasdról Óbánya irányában haladva, a településtől
kb. két kilóméterre van egy kereszt Szent Margit emlékére. Innen
indul a kék jelzésű turista út, ami felvisz a várhoz. Bő húsz perces,
sétára lehet számítani, időnként elég meredek szakaszokkal
fűszerezve...

Gyakorlatilag észre sem vettük volna, hogy már a vár területén állunk,
ha nem figyelmeztet minket ez a tábla..

Nos ekkor már a nyújtott elipszis alaprajzú várnak szinte a közepénél
jártunk. Mindjárt ki is szúrtam egy rövid, kb. 1-1,5 méter magas fal töredéket.

Fellelkesülve, további nyomokat kerestem. Első pillantásra nem is gondolná
az ember, hogy ezek a kövek valójában egy fal töredéke..

Minden kétséget kizáróan felismerhető, hogy itt egy fal emelkedett, kívűl
mély várárokkal biztosítva..

Az elipszis formájú várat középen egy fal választotta ketté. Ennek nyomait
is megtaláltuk..

Ennek a kiemelkedésnek a tetején, ami talán egy épület lehetett e fal mellett,
egy kis emlékhelyet alakítottak ki Szent Margit tiszteletére. Ő a legenda szerint
Szent István királyunk unokája volt, és ebben a várban született..

Később aztán Skócia királynője lett.. és szenté avatták, de azt én nem tudom,
hogy mivel érdemelte ki.. Hiába, szentekben nem vagyok jó..

Írisz közben megpihent egy direkt erre a célra nőt fa ülőkéjén..
Ha jól emlékszem ülőkefa a neve... latinul nem tudom.

Közben én átsétáltam a vár keleti oldalához. Ott is felismerhető a mély
várárok..

Ez a kiszélesedés pedig a nyugati falnál lévő kaputorony alapja lehet..

Hogy honnan tudom? Nos lehet, hogy tévedek. A várról készült rajz alapján
tippelek. Miután Írisz, és Milán elunták a semmitlátást, elindultunk lefelé..

Valószínűleg elkerülte a figyelmem, ezért nem fotóztam le akkor a déli
Kaputorony maradványait..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Jól felismerhető, hogy egy kör alaprajzú torony lehetett..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
És elsétálhattunk egy még látszó faltöredék mellett a vár északkeleti
oldalán is..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Sajnos ezt a várat már vissza foglalta a természet.. Mára szinte semmi sem
maradt belőle.. A légi fotón is csak a mély várárok elipszis formáját
lehet felismerni. Ebből lehet következtetni a vár méreteire, formájára..
Forrás:http:http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2599
Íme az alaprajz, ami segített az eligazodásban..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


Réka-vár története:
A községtõl nyugatra alig 1 km-re a Halász-patak (vagy a nép nyelvén Rák-patak) mellett, a 70 m magas Várhegy lapos tetején találjuk a külsõ és belsõ várból állt nádasdi vár maradványait.
A kb. 205 m hosszú, legnagyobb szélességében 36 m, kelet-nyugat irányban húzódó várudvart terméskõbõl rakott 3 m vastag fal övezte, melynek maradványai egyes szakaszokon, mintegy 1 m magasságban ma is megvannak. A feltárás során a vár délnyugati részén, a belsõ vár falánál egy épületnek, valószínûleg az õrség lakásának, és egy kör alaprajzú toronynak falmaradványaira bukkantak. Valószínû ezen a tornyon keresztül vezetett az út a vár felvonóhidas kapujához. A várudvar középsõ részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külsõ vár oldalán egy 10 m széles, 1,5 m mély árok húzódott. Ez az épületsor feltehetõen egyszintes volt, fazsindely tetõvel fedve, és itt helyezkedett el a palota is. Ezen a részen egy kb. 8x4,5 m méretû, többszintes toronyépület maradványait találták meg, amely valószínûleg ugyancsak kaputorony lehetett, mert ennek 3 m széles kapubejáratát is feltárták.
A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Egyes feltételezés szerint illír vagy kelta eredetû, illetve IX. századi frank építkezés.
II. András pécsi püspöknek 1235-ben kiadott adománylevelében ,,terra bissenorum de Nadasd", mint a nádasdi britek földjével határos bizonyos földet adományoz a káptalan számára. J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra, akik a királyi udvarba kerültek. Késõbb a király egyikükhöz, Edwardhoz adta feleségül egyik leányát. A Szentek Legendájában olvasható, hogy a király leányának, Agathának házasságából született Szent Margit - Skócia királynõje -, kinek szülõhelye feltehetõen a nádasdi vár lehetett.
A vár tényleges létezésére vonatkozó oklevelet a pécsi káptalan 1296-ban adta ki, melyben bizonyítja, hogy a Kórógyi nemzetségbõl származó Clebus comes utódai ,,Zelic" (Zselíz) nevû peres birtokra vonatkozóan békés egyezséget kötöttek és ezen oklevélben ,,possessionis et castri Nadas"-t említik birtokukként. Egy 1309-ben kelt oklevélben ,,arx Nadasd"-t szerepel. A nép Rékavárának is nevezi, de ilyen alakban okleveleinkben nem fordul elõ.
A Kórógyi-fiak hûtlenségbe esve, birtokaikat Károly Róber 1321-ben elvette, de I. Lajos király 1343-ban László pécsi püspök és testvéreinek Philpus és Philpe-nek ,,castra Korogh et Nadas"-t összes tartozékaikkal együtt visszaadta.
Zsigmond király 1397-ben Maróti Jánosnak adja érdemeiért más birtokokkal együtt Nádasdot is, valószínû azonban, hogy csak zálogba, mert a Kórógyiak kihaltával , 1473-ban monoszlai Csupor Miklós lett a birtokosa. Bár az adományozások során ez idõben a várról nincs említés, de a feltárás annak XV.századi fennállását is bizonyította.
Pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Lehetséges, hogy véletlen tûzvész során pusztult el, de az is lehet, hogy a török rombolta le a mohácsi csata után, mert ezt követõen már nem említik.
A vár maradványait a környék lakossága hordta szét lakóházaik, malmaik építéséhez. Az 1777.évi ,,Visita Canonica" csak rommaradványként említi, míg az 1810.évi egyházi látogatáskor a romok mellett egy rondellaszerû épület romjait is megemlítik, a hozzá csatlakozó épületmaradványokkal...

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


 

1 megjegyzés:

  1. Ez a legizgalmasabb várlátogatásom. Megpróbálni elképzelni, hogy nézhetett ki, kik és hogyan élhettek itt. A legérthetetlenebb, hogy hogyan pusztulhatott el ilyen borzasztó mértékben.

    VálaszTörlés