2010. november 3., szerda

Tata, vár a tó partján..

Tata város szívében, a tó partján fekszik a dunántúli végvári
lánc egyik legjelentősebb vára. Fénykorát Zsigmond király
idején élte, de Mátyás is szívesen tartózkodott itt. Ellátogattunk
hát mi is, hogy megnézzük, mit hagyott számunkra a történelem
ebből az impozáns tóparti várból. A várhoz közeledve, már messziről
festői látványt nyújtanak a víztükör fölé emelkedő falak..

A várat igen egyszerű megközelíteni, egészen a kapujáig autózhatunk.
Ott tágas parkoló várja a turistákat. A vár északnyugati oldalán van a bejárati
híd..

Befelé sétálva a hídtól jobbra a kör alaprajzú Rondella..

Balra pedig a Kecske bástya látható. Érdekes számomra, hogy a rondella
kivételével a többi bástya mind úgynevezett olasz (füles) bástya. Ezek
már a török időkben épültek. Zsigmond, és Mátyás idejében még
kisebb volt a vár..


Az eredeti négyszög alaprajzú várkastélynak már
csak a keleti oldala áll. A kapun belépve ezt láthatjuk..

A ma is álló keleti torony állítólag a vár legrégibb épülete, ami még a Csák
nemzettség által épített lakótorony lehetett...

A kapu mellett a viszonylag fiatalabb építésű "Udvarbíró"-ház és kápolna
a 18-19.-századból..

Ezek a hajdani négyszög alaprajzú várkastély alapjai. Felismerhető a
kicsi belső udvar, a kerengő oszlopainak alapjaival..

A kazamaták lejárata. Sajnos zárva találtuk, pedig szívesen lementem volna.

Bár az is lehet, hogy már nincs is hová lemenni.. Miután itt elakadtunk, 
utunkat a Rondella felé folytattuk.. Ez már egy ágyú lőállás a rondelláról,
a bejárati híd felé..

Ez pedig a délnyugati fal a rondelláról. A sűrű lombok mögött rejtőzik a
Ferrando-bástya..

E fal mellett haladtunk tovább az említett bástya felé. Milyen romantikus
látvány innen a körbástya..

A Ferrando-bástya mellett van a zsilip, ami a tó vizét a vár körüli vizesárokba
engedi..

A bástyáról rövid sétát tettünk a tó partján lévő gyönyörű parkban. Onnan,
a partról így fest a vár délkeleti oldala..

Egy gyönyörű szobor a vízben.. Gondolom, a halászok védőszentje lehet.
Elnézést, ha tévednék, szentekben nem mozgom valami otthonosan..

Tóparti kitérőnk után vissza sétáltunk a várba..

Valaha ez volt a déli-torony. Később az emeleti szintet terasszá alakították..

Természetesen felmentünk a teraszra is. Kilátás onnan a bejárati kapura,
és az alapfalakra..

Ez után a tóparti oldalon haladunk tovább..

Ez pedig már a keleti torony a Rosenberg-bástyáról szemlélve..

És maga a Rosenberg-bástya kívülről. Ez a vár legkeletibb csúcsa..

Nos, ezt a várat "kötelező" program felkeresni minden kirándulni szerető
embernek, mert nagyon szép, és mivel a város közepén áll, össze köthető
egy városnézéssel is. Íme a vár a madarak szemével..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
A könnyebb eligazodás kedvéért íme a vár alaprajza:
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


A Tatai vár története:
A tatai Öreg-tó partján sziklára épült vár központjában eredetileg egy szabályos, négyszög alaprajzú, belsõtornyos várkastély állt, sarkain egy-egy négyzetes saroktoronnyal. A korábbi kutatások alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a ma is álló és a földszinti részeken a 3 métert is meghaladó falvastagságú, négyemeletes, sátortetõvel ellátott keleti tornya a Csák nemzetség által épített lakótorony lehetett. Az újabb feltárások eredményeként kutatóink álláspontja szerint e torony fala csak a második emeletig középkori, és a Zsigmond-kori várkápolna pedig e keleti toronyhoz csatlakozó, feltehetõen zárt udvaros épület részei lehetnek, melynek építése a XIV.század második felében a Laczkffyak nevéhez fûzõdik.
1397-1420 között, Zsigmond király uralkodása alatt épült ki a szabályos, négyszög alaprajzú négy tornyos vár. A tornyokat az északkeleti, és délkeleti és az északnyugati oldalakon kétemeletes, egy helyiségsoros, a földszinti részeken 2-3 helyiségbõl álló épületszárnyak kötötték össze. Az északkeleti szárny középsõ részén épült meg a várkápolna, melynek alapfalai és lépcsõje az újabb ásatások során felszínre kerültek.
A várat a délnyugati és az északnyugati oldalon védte vizesárok, míg a többi oldalán maga a tó és ennek mocsaras része övezte. A várba csak az északi sarkon épült, kaputoronnyal védett bejáraton át lehet bejutni, amelyhez az elõtte épült és az árkon átvezetõ híd vezetett. Mátyás király építkezései során a belsõ udvart kétszintes kerengõvel vették körül, és a vár belsõ termeit gazdagon újradíszítették. A mohácsi csatvesztés utáni harcok alatt súlyosan sérült vár helyreállításával Suess Orbán hadmérnököt bízták meg, aki 1568-ban elkészítette az ó-olaszbástyás rendszerû erõdítmény tervét. E tervek alapján megerõsítették a vár nyugati sarkán levõ rondellát, felépítették a külsõ bástyákat, így a Ferrandó-, a Rosenberg- és a Kecske-bástyákat. A helyreállítási munkálatokról részletes tájékoztatást Suess 1577. évi jelentése nyújt.
A török hódoltság harcai során felrobbantott, majd a császári csapatok által felgyújtott vár helyreállítására a XVIII. században Fellner Jakab készíti el a nagyszabású, hatalmas barokk palota terveit, de ennek kivitelezésére anyagi okok miatt elmaradt, helyette csak kisebb javításokat végeztek el, míg nagyobb átalakításokra 1815-ben, majd 1896-1897-ben, valamint 1954 után került sor.
Tata - amely 1260-ban még csak falu, de 1305-ben már mezõváros - a honfoglalás után jutott a Csák nemzetség birtokába. Amikor 1326-ban Károly Róbert királlyal e család más birtokokért elcserélte, Tatának még nem volt vára. A XIV. század második felében, 1380-ban Laczkffy István nádoré, majd 1397-ben, meggyilkolása után, Zsigmond király birtokába jutott, aki már 1390-ben is itt adta ki egyik oklevelét.
A király 1424-1426 között csaknem folyamatosan itt lakott, itt fogadta Frigyes meisseni õrgrófot, VIII. Erik dán királyt, Lazarevics szerb fejedelmet, Paleologus Manuel bizánci császárt és Jagelló Ulászló lengyel királyt.
Zsigmond 1426-ban 8000 forintért zálogba adta Rozgonyi Istvánnak "Castrum Thatha"-t. Rövid ideig Albert király és özvegye, Erzsébet királyné birtoka volt, majd 1439-ben ismét Rozgonyi Istvánnak zálogosították el. Mátyás király 1458-ban megerõsítette ugyan a Rozgonyiak birtokjogát, de az idõközben rommá lett várat 1465-ben visszaváltotta, és a palotát díszesen újjáépítette.
A vár körül hatalmas tó és vadaskert terült el, ahol a király nagy vadászatait rendezte meg. Mátyás halála után 1494-ig Korvin Jánosé, aki ez évben a fõurakkal kötött egyezség alapján Tata, Pozsony és Komárom várakat 40 000 forintért II. Ulászló királynak adta át.
A mohácsi csatavesztés után János király számára Ráskay Gáspár foglalta el, de Tata is Ferdinánd kezére került. A török által 1529-ben felégetett vár János király birtokában volt 1540-ig. Ezután Perényi Péteré 1542-ig, majd 1543-ban ismét a török gyújtotta fel a várossal együtt.
Az oszmán terjeszkedés idején Komárom elõvára, melyet a török 1558 májusában elfoglalt. 1566-ban Thury György palotai várkapitány szabadította fel. A harcok során súlyosan sérült várnak Suess Orbán tervei alapján történt helyreállítása után, 1594-ben, Szinán pasa 200 000 emberrel vette ostrom alá, és kéthónapi véres harc után sikerült elfoglalnia. Három év múlva gróf Pálffy Miklós komáromi fõkapitány vette vissza, azonban még ebben az évben ismét a töröké lett, de Pálffynak rövidesen megint sikerült visszafoglalnia. 1603-ban a császáraik birtokolták, majd 1605-ben Bocskai szállta meg, de 1606-ban a bécsi béke alapján ismét a császáraiké lett.
A sorozatos ostromok során sérült és 1624-ben helyreállított várat a király neboiszai Balogh Istvánnak zálogosította el, majd 1646-ban III. Ferdinánd Csáky Lászlónak adományozta. Kara Musztafa török vezér Thököly Imre segítségével 1683-ban a várat elfoglalta és felrobbantotta.
Az ezután keltezett iratok düledezõ romokról írnak, melyet tartozékaival együtt a Csáki család fiúágon történt kihalta után 1697-ben Krapf Ferenc József hadi és kamarai megbízott kapta meg szolgálatai jutalmául, A vár teljes lerombolását I. Lipót 1702-ben rendelte el, de annak végrehajtását II. Rákóczi Ferenc szabadságharca megakadályozta. Vak Bottyán kurucai 1704-ben elfoglalták, viszont 1706-ban már ismét a császáriaké lett, akik Krapfnak a birtokot visszaadták. E családtól 1727-ben Eszterházy József vásárolta meg 343 524 forintért, és e család birtokában volt 1945-ig.
A várat a hetvenes években az OMF táratta fel B. Szatmári Sarolta régész vezetésével, és helyreállította Erdei Ferenc (OMF) építész tervei alapján...

Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése