2010. december 28., kedd

Kisvárda vára

Kisvárda északnyugati szélén, a Várfürdő-kemping mellett
találtunk rá a várra. Sajnos csak kívülről nézhettük meg,
mert a várban színház üzemel, és legalábbis ottjártunkkor
zárva volt. A gyulaihoz hasonlóan ez is téglavár volt, de sajnos
állapota meg sem közelíti azt. Mivel bejutni nem tudtunk, meg
kellett elégednünk egy sétával a vár körül.
A vár nyugati oldala, ahol a színház bejárata van..

Vastag falait a hosszú évszázadok alatt szinte teljesen elbontották,
többek közt az 1730-as tűzvészben leégett házak újjáépítéséhez
használták fel.

Csupán a főépület külső hatalmas, négy emelet magas fala, és a
délkeleti torony maradt épségben napjainkra..

Ebben a toronyban állítólag múzeum üzemel, de bejáratát nem
találtuk. Lehetséges, hogy a színház nyitvatartásakor látogatható..

A torony falán több emléktáblát is kihelyeztek..

Az első magát, a várat dicsőíti..

A második talán Rákóczinak állít emléket..

Míg a harmadik Balassi Bálintról emlékezik meg, aki az 1580-as évek
végétől volt a vár ura..


A vár keleti oldala sem az eredeti már, de a fal, az eredeti alapjaira
épült..

Az északi oldalon lévő két körbástya is az eredetit rekonstruálja.
Ezen az oldalon volt a vár bejárati kapuja is..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Mint az alábbi rajzon is jól látható, ez a vár tulajdonképpen csupán
a központja volt egy jóval nagyobb erődítménynek..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Ami a XVI.-ik században épített olaszbástyás erődítéssel érte el
legnagyobb méretét..

Akkoriban vizesárok is körül vette a várat. A légi felvételen látható,
a vár mellett máig is fennmaradt mesterséges tó, ami ennek a vizesárok
rendszernek a része volt..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
 Ha valaki az ország ezen részén jár, feltétlen érdemes betérni ide, 
egy séta erejéig a vár körül.


Kisvárda várának története:
Forrás:http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/kisvarda_varrajz/
A település a XIII. század utolsó évtizedeitõl az itt birtokos Várdai család birtokközpontja volt.
Zsigmond király 1400-ban adott engedélyt a családnak, hogy birtokukon kõbõl vagy fából várat építhessenek.
Az 1451-ben kelt oklevél tanúsága szerint a vár fel is épült, ez azonban nem azonos azzal a várral amelynek maradványait ma is láthatjuk. Az új vár építését 1465-ben Várdai István érsek kezdte el. Az 1465-75 között felépült vár magját a romjaiban ma is álló déli épületszárny képezte két sarkán egy-egy négyzet alaprajzú toronnyal. Várdai Istvánnak 1470-ben bekövetkezett halála után az építkezés annyira lelassult, hogy még 1516-ban sem fejezték be.
1521-ben Várdai Ferenc erdélyi püspök arra utasította öccsét, Jánost, hogy a vár építését fából fejezze be. Valószínûleg ebben az idõben készült el a várat körülvevõ, cölöpökbõl készült külsõ védmû.
A vár lakóépületeit 1565-1570 között bõvítették, az új erõdítést 1580-1585 között készítették Ottavio Baldigara olasz hadmérnök vezetésével. Az utolsó átalakításokat Nyáry István végezte az 1630-as és az 1640-es években.
A török hódoltság idején három részre szakadt országban a Várdai család tagjai Szapolyai János híveként részt vettek a székesfehérvári királyválasztó gyűlésen és 1531-ben hűségnyilatkozatot is tettek.
Mivel az öt fivér halála után egyedül maradt Várdai Mihály Ferdinánd pártjára állt, Fráter György a nagy fontosságú várat 1544-ben elfoglalta. Várdai Mihály éveken keresztül kérte a vár visszaadását, amelyre azonban csak 1551-ben, a két ország egyesítése után került sor.
Amikor Erdélyt 1556-ban török segítséggel János Zsigmond és anyja, Izabella királyné visszanyerte, az erdélyi fejedelemség létrejöttekor ezen a területen csak a várdai vár maradt a császáriak kezében. János Zsigmond vezére, a késõbbi lengyel király, Báthori István 1558-ban ostrommal akarta elfoglalni, támadásai azonban eredménytelenek maradtak, mert a Telekessy Imre kassai fõkapitány vezette felmentõ sereg az ostromlókat a vár falai alól elűzte. 1563-ban Várdai Mihály fia, István lett a vár kapitánya, kinek fivére Miklós 1564-ben sikeresen védekezett János Zsigmond újabb ostroma ellen.
A Várdai család utolsó férfitagja, Mihály 1584-ben meghalt és a hatalmas birtok özvegyének, Dobó Krisztinának és a leányági örökösöknek jutott.
A késõbbiekben a vár és tartozékai a Telegdy és Szolnoky, majd a Nyáry és Melith, 1687 körül pedig a Homonnai és Zichy családok birtokába kerültek.
A XVII. század második felében újra német õrség volt a várban, akiktõl 1672-ben Thököly kurucai foglalták el, de az rövidesen ismét a császáriak kezére jutott vissza.
1703-ban II. Rákóczi Ferenc katonái foglalták el és tartották kezükben egészen a szabadságharc bukásáig.
Ezután a vár hadi jelentõsége megszünt, falai pusztulásnak indultak.
A XVIII. század elején a vár és uradalma a Zichy és az Esterházy családok birtokába került, akik a vár köveinek egy részét uradalmi épületeik építéséhez hordatták el. Engedélyükkel a romokat a helyi lakosság is köbányának használta.
Teljes pusztulását 1828-ban a helyi birtokosok akadályozták meg.

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése