2010. december 3., péntek

Sárvári vár

Sárváron, a város centrumában található hazánk egyik
leginkább épségben maradt vára, a Nádasdy-vár. Bejáratával szemben
tágas parkoló várja a látogatókat. Bejutni a hosszú kőhídon
át lehet, amit valamikor a széles, várat körül vevő vizesárok miatt
építettek..

Sajnos ottjártunkkor valamilyen rendezvény volt a várban, ezért nem
juthattunk be mindenhová, és nem nézhettünk meg mindent, amit
szerettünk volna. Ezért saját fotóimat Keserű László nagyszerű fotóival
egészítem ki. A hídon át a Kaputoronyhoz érkeztünk. Jól látható a képen,
hogy valamikor felvonó híd is védte a bejáratot..

A kaputoronyból három irányban lehet tovább haladni. Északi
irányban, a várfal és az ötszögletű palota közötti szorosban..

Vagy éppen a Palota udvarába..

A szintén ötszögletű belső udvar közepén kút volt..

Sajnos magába a Palotába nem sikerült bejutnunk, pedig páratlan
szépségekről maradtunk le. Csak ízelítőként a palota Díszterme..
Forrás:http://mek.niif.hu/01800/01885/html/index393.html
Így mi a kaputoronyból déli irányba folytattuk utunkat..

A közvetlenül a kaputorony melletti nagy bástya is be volt zárva,
pedig érdekes lett volna megnézni belülről is. Íme néhány kép az
északnyugati bástyáról..

Pontosabban annak belsejéről..

A rácsos ablak, valójában ágyú lőállás volt.. A bástyától a nyugati
fal mentén sétáltunk tovább a vár külső udvarán..

Az ötszögű palota melletti épület (a kép jobb oldalán) valószínűleg
sokkal későbbi építésű, mert egy alaprajzon sem láttam feltüntetve..

A déli bástya kapuja a képen nyitva áll, de sajnos mikor mi ott jártunk,
ez is zárva volt..

Ha bejutottunk volna, ezt fotózhattam volna én is..

Mivel a várban sokat nem láthattunk, tettünk egy sétát az erősség
falain kívül is. A délkeleti falszakasz..

A déli, úgynevezett "olaszbástya" előtt állva..

A déli falszakasz.. Gyönyörű park veszi körül a várat..

Ami valamikor vizesárok volt, ma hangulatos sétány..

Ezen a sétányon kerültük meg a várat, míg vissza értünk a bejárati
oldalhoz..

Sőt, ezúttal átmentünk a híd alatt is..

De ez már a búcsút jelentette a Nádasdy vártól. Szép, kitűnő állapotban
levő vár ez, de ha az ember nem tud a palotába bejutni, bizony nem sok
látnivaló marad. Mivel mi így jártunk, számomra kicsit unalmas volt
ez a várnéző..
Íme a vár alaprajza.:
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Végül egy madártávlati kép..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php




A Sárvári vár története:
A honfoglalás során e vidéket Lél és Vérbulcsú törzse szállta meg, akik annak védelmére a mai óvér-dûlõ tájékán földvárat építettek. Elsõ okleveles említése 1192-ben történik "castrum Sarvar" alakban, ez idõben királyi vár volt. 1273-ban IV. László király a Ják nemzetségnek adományozta. Károly Róbert király 1327-ben kelt oklevelével a régebbi jogokat felújította, ebbõl az derült ki, hogy Sárvár uralkodásának elsõ két évtizedében királyi vár volt, Köcski Sándor foglalta vissza a Németújvári családtól.
Zsigmond király 1390-ben Sárvárt tartozékaival együtt az Osl nemzetségbõl származó Kanizsai János esztergomi érseknek és testvérének adományozta Léka várával, Csepreg és Szigeth nevû mezõvárosokkal és ezek tartozékaival együtt. A Kanizsaiak itteni várkapitánya az 1400-as évek elején Egervári Mihály volt, aki a vár erõsítése körül szerzett érdemeiért Zsigmondtól 1402-ben Franciska nevû birtokán várépítésre kapott engedélyt. A Kanizsaiak hûtlensége miatt a király Sárvárt tõlük elvette, és elõbb a Garaiaknak , majd 1411-ben a firenzei származású Philippo Scolarinak (Ozorai Pipó) adományozta. Zsigmond király 1424. június 24-én kelt oklevelével megerõsítette azt a csereszerzõdést, amely szerint Ozorai Pipó temesi fõispán Sárvár várát összes uradalmával együtt Simontornya váráért és tartozékaiért Kanizsai Istvánnak és Jánosnak elcserélte.
Kanizsai László Vas vármegyei fõispán halála után leánya, Orsolya örökli a hatalmas birtokot, és ide költözött nagynénjével, Dorottyával. Itt jegyezte el a még csak 14 éves Orsolyát Nádasdy Tamás 1432-ben, és e házasság révén Sárvár is a kezére került. A birtok kezelését, apja Nádasdy Ferenc vette át.
Szulejmán szultán fõvezére, Ibrahim Kõszeg várával egyidõben Sárvárt is el akarta foglalni. A vár õrsége azonban a több napos ostromot sikeresen verte vissza.
Nádasdy Tamás, mint mûvelt ember, maga köré gyûjtötte a kor leghaladóbb gondolkodású embereit. Meghívása alapján ide érkezett 1534-ben Sylvester János, aki wittenbergi tanulmányútja után 1539-ben megjelentette a "Grammatica Hungaro-latina" címû elsõ magyar nyelvkönyvét, majd 1541-ben az "Új Testamentumíí2 fordítását. Meglátogatta 1545 körül Tinódi Lantos Sebestyén is, aki itt halt meg 1556-ban.
Nádasdy pestisben hunyt el 1562-ben, és bár házasságából három fia született, a felnõtt kort csak egy, az örökös Ferenc érte meg, aki késõbb "Fekete bég" néven is emlegettek. Fiatalon, már 22 éves korában elnyerte az országos fõkapitányi címet, és sikeres hadjáratokat vezetett a török ellem. Tevékenyen részt vett a magyar evangélikus egyház szervezésében. Az elsõ dunántúli püspök, Szegedi Máté volt az udvari papja. Támogatásával itt nyomtatták ki Magyari István "Az országokban való sok romlásoknak okairól és azokból való megszabadulásnak módjáról mostan újonnan íratott és sok bölcs embereknek írásából szereztetett hasznos könyvecske" c. munkáját. Pázmány Péternek, az erre adott "Felelet" címû mûvével indult meg a hitvitázó irodalom.
Nádasdy Ferenc 49 éves korában halt meg. Özvegye Báthori Erzsébet még tovább is a várban élt. Nevéhez borzalmas rémtettek tapadtak. Szolgálóleányait halálra kínozta, és állítólag vérükben is megfürdött, hogy szebb legyen. A holttesteket a csejtei vár pincéjében temettette el. Már több mint száz leány halála terhelte, amikor leleplezték, és társaival együtt bíróság elé állították. Két komornáját máglyán égették meg, komornyikját lefejezték, míg Erzsébet életfogytiglan a csejtei várba zárták. Az újabb kutatások szerint azonban a per nem mindenben felelnek meg a valóságnak.
A birtok Nádasdy II. Ferenc és fia Pál, majd ennek fia III. Ferenc örökölte. Ferenc a vasvári béke hatására csatlakozott a Wesselényi-féle összeesküvéshez, majd a következményektõl félve, azt a császár elõtt felfedte. Az összeesküvõket rövidesen elfogták, Zrínyi Pétert és Frangepánt Bécsújhelyt kivégezték, Nádasdy ferencet 1671.április 30-án a bécsi városházán lefejezték, hatalmas vagyonát pedig a kincstár elkobozta.
A császár 1677-ben a birtokot Nádasdy Krisztina férjének gróf Draschkovich Miklósnak adta el. 1700 körül a vár néhány évig Esterházy Pál nádoré lett, és tõle vásárolta vissza 1703-ban 264 000 forintért Draschkivich Ádám. E család birtoka volt 1775-ig.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1704-ben a kurucoknak hódolt meg a vár õrsége, majd ezt követõ években többször is gazdát cserélt. A szabadságharc leverése után Sárvár elvesztette hadi jelentõségét.
A XVIII. század második felében Szily Ádám a tulajdonosa, de az 1787.évi összeírásban már a Genovai Köztársaság birtokaként szerepel.
1803-ban Ferenc etei és modenai herceg, Mária Terézia fia lett a földesura, aki a várat átalakítatta. Késõbb a Witelsbach bajor hercegi családé lett, akik 1945-ig kezükben tartották.

Képek, és történet forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése