2011. január 11., kedd

Balatonszentgyörgy, Csillagvár

Balatonszentgyörgy településen, a 76-os főútról letérve,
déli irányban kell autózni néhány kilométert, hogy rátaláljunk
a Csillagvárra. El sem tévedhetünk, hisz végig ki van táblázva
az út, és egészen a várig autózhatunk. Ez a vár valójában nem
igazi vár, inkább csak egy vadászkastély, amit Festetics László
építtetett 1820 táján. Különleges egyedülálló formájáról kapta
nevét, legalábbis ami a csillag szót illeti. Számomra nem világos,
hogyan ragadt rá a "vár" elnevezés.. talán mert árokkal, és sáncal
vették körül, lőrésekkel látták el, s így egy jól védhető létesítményt
alakítottak ki. Meghökkentő formája már első pillantásra rabulejti
az érkezőt..

Mielőtt beléptünk volna az épületbe, tettünk egy sétát körülötte..
A falakon kicsiny, lőrés szerű ablakok voltak..

A hátsó oldal kissé elhanyagoltabb állapotban...

 A bejárat a nyugati oldalon..




Az egykori vadászvárban ma múzeum várja látogatóit..

Belépve a kis ajtón, az első érdekesség, egy harminc méter mély
kút az épület belsejében..

A múzeumban látható középkori páncél öltözet..

Későbbi korok fegyverei..


És az egykor itt élő emberek mindennapjait bemutató panoptikum..


A múzeum különlegessége a másfél száz darabból álló úgynevezett
"Huszármúzeum", ami nyolcvan centis babákon mutatja be lovas
katonák öltözetét a honfoglalástól, az első világháborúig..


A Csillagvár melletti egykori istállóban ma étterem üzemel..


 Igazán érdekes szikrafogót találtak ki a kéményére..


 A gyermekekkel érkezők számára különleges érdekesség, az
állat simogató is..


A Csillagvár földszinti alaprajza..
 És az oldalnézeti metszete..
 Végül egy fotó az épületről, madártávlatból..
 A kiegészítő fotók, és rajzok forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
                      és:http://www.babamuzeum-keszthely.hu/kiallitasok/csillag/index.html

Csillagvár a térképen, és szomszédos várai:


Néhány mondat a Csillagvárról:
A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha stb. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.
     A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor nyitja kapuit. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.
    A magyar nemzet hőskorát a l6-l7 sz.-ban élte, midőn másfél évszázadon keresztül folyt a harc a terjeszkedő török hatalom ellen. Az 15oo-as évek végére kialakult végvári vonalat Dunántúlon a Balaton déli partja képezte s így Somogy megye állandó hősi harcok színtere lett. Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak.  Pincéje görögkereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló. Kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik, de a kútásók tragédiáról csak a későbbi levéltári kutatásokból szerezhettünk tudomást. Az épületnek bizonyíthatóan nem volt eredetileg fedélszéke, s  hogy a helyreállítás során a középtorony  falmaradványai  előkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett.
    Ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak. A vár történetének  felkutatása  Móricz Bélának köszönhető, de László Istvánnak is - ki a századelején a Kapitány szobában született- nagy érdemei vannak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése