2011. január 13., csütörtök

Borsi (Szlovákia)

Sátoraljaújhelytől csak néhány kilométerre, a határ túloldalán
található Borsi község. Ennek déli szélén áll az a kastély, ami
II.Rákóczi Ferenc szülőházaként ismert. A szebb időket is látott
épületre bizony ráférne egy alapos felújítás, de még ilyen romos
állapotában is érdemes felkeresni..

Jó érzéssel töltött el, látni Rákóczi szobrát, a magyar nemzeti színű
szalagos koszorúkkal..

A kastélyt valamikor vizesárok vette körül, de ennek nyomát már alig
ismerni fel..

Az épület északnyugati sarkán bástya szerű torony emelkedik ki a fal
síkjából, földszintjén lőrés szerű ablakokkal..

A kaput egykor fahídon lehetett megközelíteni, és a bejáratot felvonóhíd
is védte..

A kapu felett ott a Rákócziak címere..

Belépve a kastély udvarára, bizony lehangoló látvány fogadott.. Bár
látni, hogy valakik, valamikor elkezdték a helyreállítást, bizony van
még mit csinálni..

Jó jel, hogy a nyugati szárny új tetőt kapott, mert a beázástól megóvott
épület nem fog tovább romlani..

Így látva a kastélyt, csak reménykedhetünk, hogy egyszer itt egy szép
múzeum nyílik..

Mint a tábla hirdeti, nem először újítják fel a kastélyt..

Az építkezések miatt nem tudtunk az épületek belsejébe jutni. Ezért
kölcsönzök néhány képet, ami a belső állapotokat tükrözi. Egy nagyobb
terem, aminek a födéme alá van ducolva..

Egy sarokkandalló. Reméljük egyszer szépen helyrehozzák..

Emléktábla Rákóczi szülőszobája előtt..

Miután tettünk egy sétát a kastély udvarán, vettünk még egy pillantást
az épület külső, nyugati homlokzatára. Ez bizony még siralmas állapotban
volt..

Pedig egykor milyen szépek lehettek ezek a faragott kő keretes ablakok!
Jó érzés volt látni az ablak melletti lőrésen kilógó Magyar nemzeti színű
szalagot..

Íme a kastély alaprajza..

Ami egykor valahogy így nézhetett ki..


Borsi elhelyezkedése, és a közelében lévő látnivalók:

A Rákóczi-várkastély története:
A kölcsönvett képekés rajzok forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. Feltételezések voltak arra vonatkozóan, hogy korábban is állt itt vár vagy erődítmény, azonban a régészeti kutatások ezt nem tudták igazolni, ezért feltehető, hogy a jelenlegi is álló épület volt az első várkastély itt. Zeleméri Kamarás István lányának házasságával került a kastély előbb Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé.
A kastély első írásos említése 1593-ból maradt fenn castellum megjelöléssel. Az 1631-ben és 1638-ban kelt helyiségleltárak (inventáriumok) szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magába foglaló palotaszárnnyal. 1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugat felé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés előtt kis filagória. A kastély mennyezetei "aranyos gombosak", míves kiképzésűek. A bővítést feltehetően Lorántffy Zsuzsanna végeztette el, elsősorban a déli, női szárny kiépítésére koncentrálódtak a feladatok. Érdekesség, hogy ebben az időben az ebédlő palotában a 12 fős asztal mellett egy kis asztalt is találunk, két kis székkel. E "nagypalota" mellett nyílt az "Úrfiak palotája" -a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt.1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés forrás árulkodik, I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését itt datálta.1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg, a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg. A születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett.
1684-ben az magyar gyűlöletéről hírhedt Kollonich Ignácz jezsuitáinak és a labancoknak kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. 1688-ban a „rebellisek” (Thököly seregeinek maradványaként martalóckodó "szabadcsapatok") felgyújtják a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt. 1694-ben Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastély még romos állapotban volt, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni. 1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került, tőle a Trautschonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül. Később több birtokos kezén fordul meg, de a Lorántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház már sosem nyerte vissza eredeti fényét.
A 20. század elején keleti szárnyát lebontották. Az 1940-es évek elején Lux Kálmán és fia Lux Géza végeztek helyreállítási munkákat a kastélyban, és a tervek szerint múzeum kialakítására került volna sor az épületben.
A második világháború után a kastély újra Csehszlovákiához tartozott és a 70-es évekig lakásként és raktárként hasznosították. Ezután kezdődött meg az épület kiürítése és műemléki kutatása, valamint a legszükségesebb állagvédelmi munkák elvégzése.
2000-ben elkezdődött a kastély felújítása, amelyet a kis falu polgármesteri hivatala, Szabó Mihály polgármester szervezett, elsősorban szlovák és magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A terveket a budapesti Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központtól Wittinger Zoltán építész és a kassai prof. phD Pásztor Péter építészmérnök közösen készítette el. A tervek szerint a kastélyban múzeum, konferencia központ, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. 2005-ben több földszinti helyiséget felújítottak, 2006-ban pedig a születés emlékszobája újult meg.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Borsi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése