2011. január 14., péntek

Diósgyőri vár

Miskolc nyugati városrészében, Diósgyőrben található a vár.
Már messziről jól látható, így könnyen meg lehet találni. Néhány
száz méterre a vártól, egy kis utcában tudtunk leparkolni, ahonnan
egy sétáló utca vitt a műemlékhez. Az egykori várárok felett, egy
betonhídon át lehet bejutni az erődbe..

 Első utunk a négy saroktornyos belső vár udvarára vezetett..

A tornyokat összekötő palotaszárnyak már nincsenek meg, csupán
külső falaik állnak, többnyire erősen romos állapotban..

Az udvar délkeleti sarkában lévő kút látta el vízzel a vár lakóit..


A délnyugati torony egyik fala sajnos leomlott..

A több emeletes torony megmaradt igen erős, vastag falai még ellen
állnak az időnek..

A többi három torony szerencsére teljesen épen maradt. Mindhárom
toronyban múzeum tart nyitva. Az északkeleti toronyban, a vár 
legismertebb uralkodójának, Nagy Lajos királynak a fogadó szobája
van kialakítva, panoptikum formában..

Az északnyugati saroktorony pincéjében az egykori pénzverdéket
bemutató műhelyben, ki is próbálhatók a pénzverő szerkezetek. Ennek
a toronynak a tetejére is felengedik a látogatókat. Innen kitűnő
kilátás nyílik az udvar keleti oldalán lévő kápolna alapjaira..


A déli fal mentén felállított színpadra, ahol nyaranta színi előadásokat
mutatnak be..

A délnyugati csonka toronyra..

És az északkeleti torony elé épített ágyúrondellára is..


A rondella mellett kiemelt ágyúállások is erősítették a vár védelmét.
Ezek a kép baloldalán láthatóak..


Ebben a toronyban látható még ez a gyönyörű korabeli cserépkályha is..

A várból kifele menet, a kaput védő északnyugati ágyúrondellán
készült rólam ez a kép..

A Diósgyőri várat hazánk egyik legszebb erődítményének érzem.
Minden várbarátnak kötelező program, hogy ide legalább egyszer
ellátogasson..

Két alaprajzot is mutatok róla, a részletesebb bemutatás érdekében.
Ime az első..


És a második a középkori vármagról..
A kiegészítő képek és fotók: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


Végül egy szép légi felvétel a várról..
Foto: AeroArt





A Diósgyőri vár története:
A vár első írásos említése Anonymustól származik, akinek leírása szerint Árpád vezér Böngérnek, Bors apjának adományozta a Miskolcnak nevezett földet és azt a várat, amelyet Győrnek neveztek.
A vár és vidéke, az 1128-as évek körül még mindíg a Bors nemzetség birtoka volt, de nem sokkal ezután Bors comest, Borsod vármegye főispánját hűtlensége miatt II. István száműzte és javait, köztük Diósgyőr várát is elvette.
IV. Béla király 1262-70 között adományozta e vidéket az Ákos nembeli Ernye bánnak, aki megvetette (a ma is látható) vár alapjait. Ernye bán 1274 körül meghalt és a várat fia István örökölte, aki a várat tovább építtette. Az ő fia János 1303-ban itt tartotta menyegzőjét a bajor herceg lányával. Ernye bán fia, az előbb említett István nádor 1315-ben meghalt, örökösei pedig 1316-ban Kopasz nádornak a király elleni lázadásához csatlakoztak.
Károly Róbert király hadai a lázadást leverték, a résztvevőket elfogták, Ernye bán unokáit lefejezték, birtokaikat elvették. A király Diósgyőr várát 1316-ban a lázadást leverő seregek vezérének Debreczeni Dózsa erdélyi vajdának adományozta.
1319-ben a vár a Balogh nembeli Széchy Miklós horvát báné lett, aki azt 1325-ig birtokolta.
A várat a későbbiekben először királyi, majd 1340-től királynéi birtoknak mondják. I. Lajos király 1343-ban, 1362-ben és az ezt követő években gyakran felkereste Diósgyőrt.
1381. november 26-án I. Lajos király itt írta alá a Velencével kötött ún. torinói békeszerződést.
Lajos király 1382-ben bekövetkezett halála után a vár Zsigmond király birtokába jutott, aki első feleségével, Mária királynéval 1387. június 4-én érkezett Diósgyőrbe, és ez év szeptember 24-én az országgyűlést is itt tartotta meg.
1424-ben Zsigmond király a várat második feleségének, Czillei Borbálának adományozta.
Borbála 1431-ben a Diósgyőri várat Rozgonyi Istvánnak és fiainak elzálogosította.
1439-ben Albert király a várat és tartozékait visszavette, majd feleségének, Erzsébetnek adományozta.
Mátyás király 1461-ben menyasszonyának Podjebrád Katalinnak kötötte le jegyajándék címén, de annak korai halála után, 1476-ban második feleségének Aragóniai Beatrixnak ajándékozta.
1502-ben II. Ulászló király a várat feleségének Candelai Annának adományozta.
1515-ben bajnai Both Endrének, majd özvegyének birtoka, akitől 1519-ben II.Lajos király váltotta ki, majd 1522-ben feleségének Máriának adta.
A mohácsi csatavesztés után a vár és tartozéka magánosok zálogbirtoka lett, akik nem törődtek annak javításával, fejlesztésével.
1536-ban Szapolyai János elfoglalta és gyarmati Balassa Zsigmondnak adományozta, akitõl a várat Ferdinánd király elvette. Miután Balassa visszatért Ferdinánd pártjára, a király 1540-ben 20 ezer aranyforintért neki és feleségének a birtokot visszaadta. Haláluk után Diósgyőr ismét királyi birtok lett, amit Miksa király 1564-ben Perényi Gábornak elzálogosított, aki még ez évben végrendeletileg feleségének, Guthy Ország Ilonának hagyományozta. Perényi 1567-ben meghalt és felesége - mivel gyermekük nem volt- királyi engedéllyel hugának, Borbálának, enyingi Török Ferencnének adta, akit 1570-ben be is iktattak a vár birtokába.
Ezután házasság révén a Bedegi-Nyáry és részben a hallerkői Haller család birtoka lett.
Eger eleste után Diósgyőr végvár lett, de korszerűtlensége és a környező magasabb hegyek miatt védhetetlen lévén, hadi jelentősége nem volt.
A várat a török 1596-ban felgyújtotta, 1598-ban kirabolta. 1600 körül a császáriak pusztították.
1618-ban törvénnyel rendelték el a vár kijavítását, ami azonban még 1631-re sem készült el.
1644-ben I. Rákóczi György hadai elfoglalták, de a császáriak még ebben az évben visszavették.
Thököly Imre szabadságharca idején, 1678-ban a vegyes őrség magyar katonái a németeket a várból kiűzték és sokat közülük meg is öltek. A megtorlásra érkező osztrák sereg a várat visszavette, felégette és lerombolta.
1704-ben II. Rákóczi Ferenc hadai foglalták el Diósgyőrt. A szabadságharc bukása után a császári kamara vette birtokba. Ezután a romos vár pusztulásnak indult, köveit a lakosság szekérszámra hordta el építkezéseihez.
Az Országos Műemléki Felügyelőség által 1953-ban megkezdett és 1973-ra befejezett régészeti feltárást Czeglédy Ilona vezette, a helyreállítást Ferenczy Károly tervezte..

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése