2011. január 5., szerda

Gesztes vára

Komárom-Esztergom megyében, Várgesztes határában, egy
hegy tetején áll Gesztes vára. Egy műút vezet a vár alatti parkolóig,
ahonnan már csak egy rövid, 10 perces sétával el is érhetjük
célunkat.. Napjainkra a vár főépülete maradt meg, ami egy négyszög
alakú építmény, közepén kis udvarral. Egy turista szálló, és vendéglő
üzemel benne, ami azt jelenti, hogy a vár belülről már nem az
eredeti állapotát tükrözi. A vár bejárata az északi oldalán van..

A ma is álló épület, tulajdonképpen a belső vár volt. Ennek megerősített
bejárati kapuja, már csak romjaiban látható..

A bejáratot rendesen elcsúfították a ronda fa korláttal, meg azzal a
fém kerettel, aminek értelmét nem sikerült megfejtenem..

Az épület nyugati oldala semmi különlegességet nem tartogat számunkra..

A vár déli oldalának közepe táján négyszög alakú helység, talán egy 
torony alapjai láthatóak. Sajnos semmit sem sikerült megtudnom
eredeti funkciójáról..

A kapun belépve, szűk kis udvarra jutottunk..

Itt található ez a vár történetét bemutató emléktábla..

Szűk lépcső vezet az épület tetejére..

Az eredetileg két emeletes épület második emeleti szintje már nincs meg.
Így az egykori második emelet járószintje képezi a mai épület tetejét.
Ide fel lehet menni gyönyörködni a szép kilátásban. Számomra azonban
zavaró volt, hogy amikor az udvarra néztem, ronda vaslétra, drótkötelek,
antenna, és még csúnyább kémények vonták el figyelmem..

 Az udvar déli fala..

Ez pedig a kaputorony alapja fentről. Valaha itt kettős farkasverem,
felvonóhíd is volt..

 Miután kinézelődtük magunkat, elindultunk le a várból..

A vár körül sétálva próbáltuk felfedezni az egykori külső fal nyomait
is, de csak nagyon gyér maradványokat találtunk..

Pedig, mint az alaprajzon is látható, csaknem száz méter hosszú, ötven
méter széles elipszis formában fal vette körül a ma is álló belső várat..
Amiből mára csak annyi maradt, amit a légi fotón is láthatunk..
A rajzok, és a légi fotó forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php



A Gesztesi vár története:
A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.
A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.
A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő műlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.
Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.
Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. Jelenleg a belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemel, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak.

Leírása:

A mai Várgesztes községtől északra elterülő Gesztesi vár helyén először a Vértes hegység egyik vadászkastélya állhatott, és csak a XV. század vége felé szolgálhatott várként megerősített formájában.
A vár két részből: egy külső várfalból, és egy ahhoz kapcsolódó négyzet alakú toronyból és egy belső várból és a külső várfal és a belső vár közt levő várudvarból állt.
A belső vár alaprajza hosszan elnyúló téglalap, úgynevezett "háromsejtes" elrendezéssel; az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, a közelben a kapu védelmére szolgáló toronnyal.
A feltárásokkor végzett vizsgálatok szerint a vár és a hozzá tartozó védelmi rendszer építése négy korszakra bontható:
- Először csak a megerősített vadászkastély állt.
- Majd Zsigmond király korában (XIV. század) átépítették. Ekkor épült meg a belső vár második emelete.
- 1543 és 1558 között a vár bejáratát erősítették meg, és a pilléreken álló felvonóhídhoz két "farkasvermet" is építettek.
- Később, mikor a vár török uralom alá került a törökök kazamatzasort építettek a belső vár bejárata és a nyugati torony közötti szakaszon. Ekkor épülhetett a külső homlokzathoz toldott több kemence és a déli homlokzathoz csatlakozó torony is.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Gesztesi_v%C3%A1r
További link a vár építés történetéről:
http://jupiter.elte.hu/vargesztes/278gsandorgesztes.htm 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése