2011. január 6., csütörtök

Hegyesdi vár

A Veszprém-megyei Hegyesd község mellett emelkedik az a
281 méter magas domb, melynek tetején állt egykor a vár.
A domb lábáig autóval is eljuthatunk, de innen még egy fél órás
gyaloglás vár ránk, míg felkapaszkodhatunk a csekély romokig.
Eltévedni sem lehet, hisz a környék egyetlen dombja ez, és a sárga
"L" jelzésű turista út felvezet a várhoz.. Mi egy hideg téli napon 
jártunk ott, ennek ellenére igencsak kimelegedtünk, mire a néhol
igen meredek kaptatókat legyűrve felértünk a dombtetőre..
Nos, mit mondhatnék.. Sajnos igen kevéske maradt ebből a várból.
Néhány fal töredék csupán, melynek nagyrészét a hó el is rejtette előlünk..
Sajnos beazonosítani sem tudtuk, mely faltöredék, melyik része volt
a várnak.. Ennek ellenére nem bántuk meg, fogy feljöttünk ide, mert 
még így is gyönyörűek voltak a hótakarta romok..
A domb legmagasabb pontján, ahol egykor a vár lakótornya állt, ma
egy kis emléktáblát találhatunk..
 E tábla tudatja a véletlenül idetévedt vándorral, hol is áll..
Tiszta időben valószínűleg gyönyörű kilátás nyílhat innen a környező
tájra..
Itt akár egy kapu is lehetett..
Ez a fal töredék biztosan a külső várfal maradványa..
 Ez pedig akár az egyik kaputorony is lehetett..
 Amiből valószínüleg több is állhatott a felső várat spirális formában
körülvevő falak mentén..
Távolról nem is látni a romokból semmit a hegyes kúp alakú 
bazalthegy tetején..


 A nem túl magas falmaradványok elrejtőznek a fák között..
 A külső várfal nem túl vastag, úgy egy méter körül lehetett..
 Egyedül a legalsó kapu (vagy kaputorony) feltételezett helyén láttunk
vastagabb faltöredéket..
Tisztább időben igen messze ellátni a hegy tetejéről..
Jól láthatták innen a közeli szomszédos Csobánc várát is..
Már csak gyönyörű fekvése miatt is nagy kár, hogy napjainkra szinte
semmi sem maradt ebből a kis várból..
Íme az egykori vár alaprajza..
Aki látványos várromokat akar látni, azoknak nem javasolnám, de
aki szeret kirándulni a természetbe, szereti a friss erdei levegőt, a
csendet, vagy csak olyan megszállott várbarát mint én, azoknak
feltétlenül ajánlom a Hegyesdi vár meglátogatását..




A Hegyesdi vár története:
A kölcsön vett képek, és rajzok forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Hegyesd korai névvariánsai a Hygusd, Hegusd, Hegesd lehettek. Valaha szerpentinút vezetett a hegytetőn álló várhoz, melyet a felső szakaszon kis tornyokkal erősített vékony fal védett. Méreténél fogva jelentősebb gyalogos hadsereg befogadására lehetett csak képes.
Feltehetően a tatárjárás után épült, 1282-ben említik először a veszprémi káptalan irata, építője a honfoglaló Atyusz nemzetség volt. A XIV. század első harmadában a félelmetes Kőszegi nemzetség uralta, akiknek hatalmát a dunántúli területeken csak Anjou Károly hadai tudták megtörni. Királyi várnagy költözött falai mögé, aki a várbelieken kívül a környékbeli hét jobbágyfalu népeinek parancsolt.
A középkor évszázadaiban sűrűn váltották egymást földesurai, így a magáénak mondhatták a Pölöskei, a Herczeg majd a Rozgonyi családok is. A különben jelentéktelen magánvár 1561 áprilisában íródott rá a hadi krónikák lapjaira, amikor a veszprémi törökök egy rajtaütés alkalmával váratlanul elfoglalták. A megszállók vezére, Pajazit vajda azonnal parancsot adott a megerődítésére, amit a környékről fegyveres erővel összeterelt keresztény jobbágyok hajtottak végre, vastag cölöpökből egy alsó palánkvárat emelve a Várhegy lábánál. Az itt állomásozó 600 „pogány” lovas rövidesen a környező vidék rémévé vált, de a csekély létszámmal őrzött környékbeli magánvárak fegyveresei nem tudtak a túlerővel szembeszállni. A korabeli feljegyzések szerint Pajazit vajda minden eszközzel siettette az újabb védőművek elkészültét, a lassúnak tartott pórnépek közül például húsz embert a fülénél fogva szegeztetett a palánkhoz.
Az elbizakodott Pajazit 1562 márciusában halálos párbajra hívta ki a közeli Csobánc urát, Gyulaffy Lászlót, aki azonban a kopjájával már az első összecsapásnál úgy átszúrta, hogy csak baltával tudták kiverni a holttestéből. Rövidesen királyi sereg fogta ostrom alá Hegyesd várát, ellene négy tarack szórta a lövedékeket, amelyek öt nap alatt nagyrészt lerombolták a külső vékony várfalakat. A megrémült várbeli törökök rövidesen feladták a rommá lőtt kővárat, melynek maradékait felrobbantották a királyi hadmérnökök, így megakadályozva ismételt megszállását.
Hegyesd lerombolt kővára többé nem szerepelt a hadi krónikákban, maradványai erősen lepusztultak, megóvására még nem történtek kezdeményezések.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyesdi_v%C3%A1r

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése