2011. január 31., hétfő

Ónod vára

Ónod város szélén, a Sajó partján áll ez a vár. Könnyű megtalálni,
és egészen a falakig autóval is megközelíthető. Leginkább arról lett
nevezetes, hogy 1707-ben, a Rákóczi-féle szabadságharc idején, itt 
tartották azt az országgyűlést, ahol kimondták a Habsburg ház 
trónfosztását. Sajnos ezt a várat is még kirándulásaink kezdetén
látogattuk meg, amikor még mobil telefonnal fotóztam. Így kénytelen
vagyok ismét másoktól kölcsönzött képekkel kiegészíteni a sajátjaimat.
Első fotóm a csaknem teljesen helyrehozott délkeleti bástyáról készült..
 Az egykori kaputorony helyén ma csak egy nyílás tátong a falon..


A kapu melletti fal néhány méter magasságig viszonylag épségben áll..
A délnyugati olaszbástya..
A nyugati fal még napjainkban is meglehetősen magas...
A vár északi fala sajnos napjainkra teljesen ledőlt, és az északkeleti bástyának is
csak egy fala élte túl az elmúlt évszázadokat..
A vár keleti oldala...
Így értünk körbe a négyzet alaprajzú, sarkain egy-egy olaszbástyás váron a déli
oldalra, ahol a bejárat van..
A délkeleti bástyában kiállítást rendeztek be, ami sajnos ottjártunkkor zárva volt.
A bástya belső falán egy emléktábla..
Ami az 1707-es Országgyűlésről emlékezik meg..


A vár falain belül álló épületeknek mára már csak az alapjai maradtak meg..
Az udvar egy része még feltáratlan..
De nagy részén már feltárták az itt álló épületek alapjait..
A meglehetősen megviselt állapotban álló északnyugati bástya belülről..
Érdekes volt számomra, hogy követ, és téglát egyaránt használtak a vár építésénél.
Bár gondolom, a tégla falak talán egy későbbi átépítés során kerültek ide..
A képek forrása: Bagdács János
A várat valaha széles vizesárok vett körül, amit a Sajó folyó vize látott el. A
vizesárkon kívül egy újabb palánkfal állt, ami körbe vette a várat, és a mellette
elterülő városkát is, mint ahogy a rajzon is látható..


Végül magának a várnak az alaprajza..


És egy légi felvétel a vár mai állapotáról..



Az Ónodi vár története:
A legkorábbi oklevelek tanúsága szerint 1350 körül itt birtokos Czudar főnemesi család tagjai vették körbe erős kőfallal a helybeli plébániatemplomot, hogy abból uradalmi birtokközpontot létesítsenek. A építkezést királyi engedély nélkül kezdte meg Bulchidi Domokos fia, Czudar Péter. Az ő fiai, Simon és Jakab már engedélyt is szereztek Zsigmond királytól. 1413-ra biztosan elkészült, ekkor említik először oklevelek.
A Czudar-család férfiágon való kihalása után Hunyadi Mátyás király 1470-ben a Rozgonyi Jánosnak és fiainak adományozta a környező jobbágyfalvakat összefogó várbirtokot. 1508-ban II. Ulászló királynéi várnak nyilvánította, majd 7000 forintért elzálogosította Tótselymesi Tarcai János ispánnak és fiainak, majd 1511-ben eladta 13000 forintért Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi főispánnak. Tőle 1514-ben enyingi Török Imre vette meg, aki 1516-ban elcserélte azt Perényi Péter abaúji főispánnal más birtokokért.
A XVI. század fordulópontot jelentett Ónod lakóinak életében, ekkor ugyanis az egyre súlyosbodó török rablótámadások kivédésére a tulajdonos Perényi család – az itáliai Alessandro Vedani hadmérnök tervei szerint – ágyúbástyákkal ellátott erős végvárrá formálta át a már meglévő várat. Erre a két török ostrom miatt is szükség volt (1561, 1582). 1585-ben Báthori István örökölte, majd tőle Losonczy Anna szerezte meg.
A Habsburg hadvezetés által kialakított végvárrendszer első sorába 1596 után lépett, amikor a török szultáni sereg sikeresen megostromolta Eger várát, így a továbbiakban az ónodi katonaságra hárult a Sajó völgyének védelme. 1602-ben az országgyűlés végvárra nyilvánította és elrendelte felújítását. Ezután felsővadászi Rákóczi Zsigmond vásárolta meg.
Az egri és szolnoki törökök 1639 október 10-én váratlanul rajtaütöttek a palánkfallal övezett mezővároson, majd megostromolták a négyszögletű kővárat: a palánkot szétrombolták, a várat felgyújtották, miközben kiszabadították az ott őrzött török foglyokat. A romokat ezután Lorántffy Zsuzsanna 2000 forintos hozzájárulásával Keglovich Miklós kapitány építette újjá. A várat fapalánkkal övezték és kiegészítették egy huszárvárral, így jelentős helyőrség, 400 gyalogos és 500 lovas állomásozhatott benne.
A XVII. század végén kibontakozott kuruc felkelésben többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már gyengének számító végvár. 1670-ben I. Rákóczi Ferenc katonái foglalták el, akiktől 1671-ben vette vissza Spandau császári tábornok. 1672-ben a kurucok ismét felgyújtották. A budai pasa és szövetségese, Thököly Imre 1682-ben foglalták el, majd Thököly elrendelte kijavítását. 1685-ben a császári hadsereg újra elfoglalta, 1688-ban török segítséggel ismét Thököly foglalta el, majd felgyújtatta. A várnak katonai szerepe ezután nem volt.
Végzetét 1688-ban a kurucokkal szövetséges, de egyébként mindenfelé rabló, fosztogató krími tatár lovasok okozták, akik felgyújtották az épületeit.
A hegyalja felkelés során a kurucok kétszer is megpróbálták elfoglalni Ónodot, ám mindkétszer súlyos vereséget szenvedtek. Ide érkezett a császári erősítés is Vaudemont és Corbelli vezetésével. Vaudemont Ónodról indult Tokaj és Patak elfoglalására.
1701-ben egy összeírás "puszta-vár"-ként említi. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1707-ben tartott ónodi országgyűlést a Sajó áradása miatt nem a várban, hanem a közeli Köröm falu mezején nyitották meg.
A rommá vált ónodi várat rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd az erődítményt fokozatosan lebontották. A gróf Török család köveinek felhasználásával emelt a faluban kastélyt, majd a római katolikus templom építéséhez használták fel. A kőbányászatot csak a 19. század közepén tiltották meg. Nagyban hozzájárult pusztulásához a Sajó is, melynek 1845-ös és 1855-ös árvizei a falakat alámosták, gyengítették..
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93nodi_v%C3%A1r
 

2 megjegyzés:

  1. A Nyugati falat 3-4 éve,ha nem is szépen,de már felújitották,igy az már nem romos.A téglabeépités az a várhoz toldott gabonaraktár maradéka,ami nem volt eredetileg a vár része. A délkeleti bástya belülről sajnos töküres,mindössze 3-4 korabeli faragott kő van a padlón szétszórva.Ha gondolod,tudok a várról elég sok képet küldeni a sajátjaimból,azok sokkal frissebbek,mint ezek a 2003-as állapotokat bemutatók. Egyébként nagyon látványos a blogod,sűrűn visszalátogatok! :)
    Egy Vitányi klubtársad: Sir John
    Üdv

    VálaszTörlés
  2. jó lenne látni a várat, most milyen állapotban van? idén nyáron volt valami felújítás, feltárás?

    VálaszTörlés