2011. január 11., kedd

Salgó vára

Nógrád megyében, Salgóbánya település mellett találhatjuk
meg a várat. A falu nyugati szélén lévő parkolóból kiindulva,
a sárga kereszt, és a piros "L" jelzés mentén haladva, egy nem
túl nehéz, tíz perces sétával juthatunk fel a romokhoz. Az első
érdekesség amivel találkoztunk, a vulkanikus eredetű sziklák,
és a rajtuk kihelyezett emléktábla voltak. Ez a tábla Petőfi Sándor
itteni látogatásáról emlékezik meg..


 A szikla tetején épült kicsiny felső vár alatt egy félköríves alsó várat
is építettek, amit a XVI.-században még egy vastag falú ágyútoronnyal
is megerősítettek..


Az öregtorony, a vár legrégibb építménye..


 Az alsó várban számos épület alapjait fedezhettük fel..


Itt volt a vízgyüjtő ciszterna is..


 A felső vár egykori palota épületébe nyílt ez a faragott kő keretes ajtó..


 A palotának mára csak az alapjai maradtak fenn..


Innen újabb lépcső vezet fel az öregtoronyba..


 A toronyból szép kilátás nyílik az alsó várra..




 A környező tájra..


 És kitűnően látható a közeli szomszédos Somoskő vára is..


Miután hosszasan gyönyörködtünk a panorámában, tettünk egy sétát
a közeli "Boszorkány" sziklához is..


 Erről a szikláról különösen szép a vár..


Itt felfedeztünk egy pontot, ahonnan egyszerre látni a két szomszédos
várat..

Végül a vár alaprajza...


 Ami valaha így nézhetett ki..


Az napjainkban így fest egy légi felvételen..
A kiegészítő fotók, és rajzok forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

 
Salgó várának története:


A Kacsics nemzetség Illés-ágából származó Péter volt a birtokosa 1246-ban e vidéknek, melyet halála után testvére Simon bán, a Salgói család õse - aki részt vett Gertrúd királyné meggyilkolásában - , tõle fiai I. Miklós és Simon, 1327-ben pedig ezektõl Illés és II. Miklós örökölt.
A várat feltehetõen I. Miklós építette a XIII. század második felében. Elsõ okleveles említése 1331-ben történik, amikor az esztergomi káptalan elõtt Becsei Imre részérõl, a margitszigeti apácák, Orbán birtoknak Dobi Demeter salgói várnagy - "demetrio dicto Dobi Castellano de Salgou" - részére történt eladását tiltják. 1348-ban Salgói Miklós és Dénes birtoka majd egy 1387-ben kelt oklevél királyi várnak nevezi, melyet Zsigmond 1399-ben Szécsényi Kónya Miklós bán másodszülött fiának, Szécsényi Simon királyi fõajtónállónak adományozott, aki felvette a Salgói nevet is. Halála után fia, Miklós örökölte a várat és uradalmát, de erkölcstelen életmódja miatt Zsigmond király tõle elvette, és azt Szécsényi Lászlónak, Nógrád vármegye fõispánjának adományozta.
A cseh husziták vezére Giskra 1450-ben foglalta el Salgó várát, kitõl 1460-ban Mátyás király vette vissza. A hagyomány szerint az ostrom során a király az arcán nyílvesszõtõl megsebesült, amitõl oly haragra gerjedt, hogy az elfoglalt szomszédos Zagyvafõi várat földig rombolta. Salgó vára 1470-ben Lévai Cseh László és Gúthi Országh Mihály nádor, majd pedig Szapolyai János nádor birtoka lett. János király 1527-ben Szobi Mihálynak és Werbõczy Istvánnak adományozta, ezután pedig 1542-ben örökösödési szerzõdés alapján Bebek Ferenc birtoka, melyet királyi engedéllyel 8000 forintért 1548-ban Derencsényi Farkasnak adott el.
A török terjeszkedése következtében Salgó vára is végvár lett, aminek következtében helyreállították a védõmûveket, megerõsítették és megépítették az öregtorony alatti ötszögû bástyát. A török nem is váratott sokáig magára, 1554-ben Kara Hamza bég vezetésével megjelent a vár alatt. Mivel az ostrom nem látszott könnyûnek, a bég cselhez folyamodott. Katonáival faltörzseket vágatott ki, ezeket ágyúcsõformára faragatta, majd keréktalpakra szerelve, ökörfogatokkal a környezõ hegyekre vontatta. Ezt követõen a vár kapitányát, Ságiványi Simont a megadására felszólította. Rossz látási viszonyok következtében Ságiványi valódi ágyúnak nézte a fatörzseket, és ezért a várat feladta.
Az 1593-ban megkezdõdött 15 éves háború során Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf egymás után szabadították fel a felvidéki várakat, így Füleket is. Innen Prépostvári Bálint parancsnoksága alatt egy kisebb csapat - amelyben a költõ Balassi Bálint is vitézkedett - indult Somoskõ és Salgó visszafoglalására. Ostromra azonban nem került sor, mert felkerekedésének hírére a török mindkét várat ellenállás nélkül átadta.
A salgói vár rövid idõre Balassi birtoka lett. Ezután a vár hadijelentõsége megszûnt, kijavításával senki sem törõdött, pusztulásnak indult.
Balassi a romos várat a jezsuitákra hagyományozta, de rövid idõ után a királyi fiscus birtoka lett, melyet a király gróf Volkénak adományozott. E család magvaszakadtával a XVIII. Században báró Szluha Ferenc szerezte meg, késõbb Jeszenitzei Jankovics Antalé lett.

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

1 megjegyzés: