2011. január 14., péntek

Szerencs vára

Borsod megyében, Szerencs centrumában található a vár.
Egyszerű megközelíthetőség, könnyű parkolási lehetőséggel,
szinte a kapujáig autózhatunk. Ezt a várat is még kirándulásaink
kezdetén látogattuk meg, így fotóim mobil telefonnal készültek.
Emiatt gyenge minőségű, kevéske fotómat ismét kénytelen vagyok
mások képeivel kiegészíteni, hogy bejegyzésem kerekebb legyen.
Várnézőnket az északi oldalon lévő bejáratnál kezdtük..

A vár legismertebb urai a Rákóczi nemzetségből származtak. A bejárat
előtt Rákóczi Zsigmond szobra..

 A bejárati kapunál, a rákból ítélve, valószínűleg a várat barokk
kastéllyá alakító Szirmay család címere..

 Belépve a kapun, a négyszög alaprajzú várkastély belső udvarára
érkeztünk..

Egy szép kőkorlátos lépcső a belső udvarban..

Az udvar déli oldalán lévő kapu felett, Szerencs város címere..

A várkastélyt a déli oldalon lévő kaputorony (ez volt a lőpor torony is)
alatti kijáraton hagytuk el..

Ez a terület az úgynevezett huszárvár volt..

 Innen déli irányban hagytuk el a vár területét. A déli oldalon, két
bástya erősítette a védelmet. A nyugati bástya már nincs meg..

Az erődítmény nyugati oldala..

 A keleti oldalon lévő bástya teljes épségben megmaradt..

A bástyán két szinten alakítottak ki ágyú állásokat..

A várkastély keleti oldala..

A keleti oldalon lévő egykori védőtornyot is a kastély részévé szelídítették..
Feltételezem, hogy ezek a nem túl vastag falak, eredetileg azért magasabbak
voltak..

Ez a kis tó egykor a várat körülvevő vizesárok része volt..

A légi felvételt nézve, még elég jól el tudjuk képzelni, a várat körülvevő
vizesárok formáját..

A vár alaprajzát szemlélve láthatjuk, hogy az erősséget északi oldalán
még földbástyák is biztosították..

De ezeknek ma már nyoma sincs.. A vár területén múzeum is várja a
látogatókat, amit mi sajnos épp zárva találtunk. Ha valaki hazánk ezen
részén jár, egy kellemes élménnyel gazdagodhat, ha felkeresi a Szerencsi
várat is..


A Szerencsi vár története:
 A kiegészítő képek, és rajzok forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
és:http://www.iranymagyarorszag.hu/szerencs_var-zempleni_muzeum-varosi_kulturalis_kozpont/I130682/
A köves-hegy déli lábánál elterülõ mocsaras területen, egy mesterségesen feltöltött szigeten, a bencés apátság épületeinek átalakításából építették 1556-ban a szabálytalan alaprajzú külsõtornyos várat.
A helység neve elõször IV. Béla király egy 1247-ben kiadott adásvételi szerzõdésében fordul elõ.
A falut 1461-ben Boldogkõvár tartozékai között sorolják fel, melynek 1507-ben Szikszói Péter volt a kegyura.
II. Ulászló uralkodása alatt Szapolyai Jánosé, majd Ferdinánd Monoszlai Péternek, 1532-ben pedig Bebek Ferencnek adományozta, aki 1549-ben öccsének Jánosnak adta.
Szapolyai János vezére, Némethy Ferenc tokaji várkapitány 1556-ban Szerencset elfoglalta, az apátot elûzte, és az apátságot várrá alakította át. Ez azonban nem tetszett a császáriaknak, 1559-ben I. Ferndinánd vezére Pethõ János ostromolta a várat, de elfoglalni nem tudta. Többszöri támadás után Balassa Menyhért vette be 1565-ben és ezzel Szerencs királyi birtok lett.
Rudolf király a várat és uradalmát 1583-ban 9160 forintért Rákóczi Zsigmond egri kapitánynak adományozta, aki azután 1603-ban a birtokot meg is vette. Nevéhez fûzõdik a vár bõvítése, a trónterem kialakítása.
Ide hívták össze 1605-ben az országgyûlést, ahol április 15-én Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély,
1607-ben pedig Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé választották.
Rákóczi egy év múlva, 1608-ban meghalt és a szerencsi református templomban temették el.
Halála után Szerencs birtokában és a fejedelemségben fia György követte.
III. Ferdinánd seregei 1644-ben ostrom alá vették a várat, melyet Rákóczi György tiszttartója a császáriaknak feladott. A fejedelem vezére, Kemény János azonban még ebben az évben a várat visszafoglalta, a hûtlen Radványit elfogta és a vár kapujára akasztatta.
A Wesselényi-féle összeesküvés felszámolása után 1672-ben Szerencs is a királyé lett, aki osztrák helyõrséget helyezett el falai között. A császáriaktól Thököly Imre vezére, Teleky Mihály 1680-ban a várat elfoglalta, majd felrobbantották. Öt év múlva a romos vár ismét az osztrákok kezére került.
A szabadságharc alatt újra a Rákóczi családé lett, az 1711-évi szatmári békekötés alapján a kincstár tette rá kezét. Egy részét 1715-ben II. Rákóczi Ferenc testvérhúga, Rákóczi Júlia, Aspremont hercegné örökölte. Ennek halála után Szerencs három-negyed részét 100000 forintért gróf Illésházy Miklós királyi korlátnok vette meg, aki gróf Grassalkovich Antalnak adta el, tõle pedig Szirmay Tamás ezredes szerezte meg.
Az új birtokosok a romos várat a XVIII-XIX. században barokk kastéllyá alakították át.

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése