2011. április 28., csütörtök

Pécsi kirándulás

Amikor Pécs városába indultunk, már tudtam, hogy nem
szorítkozhatom a pécsi vár bemutatására, hisz abból sajnos 
nem sok maradt fenn. Viszont számos szép látnivalót találni
a városban, amiből most egy csokorra valót megosztok olvasómmal.
Mi más lehetne az első képem, mint a város jelképévé vált török
Dzsámi..
A Széchenyi tér másik szépsége a Szentháromság szobor..
És természetesen  Hunyadi János szobra..
Sétánkat a Székesegyház felé folytattuk. Itt láthattunk egy kis
templom alapfalait..
 Valaha már ez is a Pécsi vár területén állt, akárcsak a Székesegyház..
És a Püspöki palota..
Természetesen benéztünk a Székesegyházba is.. Gyönyörű..
Azután tovább sétáltunk a hajdani várfal tövében..
Ahol csakhamar megpillantottuk a 7,2m átmérőjű Barbakánt, ami
a vár nyugati bejárataként szolgált..
Itt az úgynevezett Barbakán kertben áll Janus Pannonius szobra..
Ezen a kis udvaron át lehet a körbástyához jutni..
Egykoron ez egy falszoros volt, ami összekötötte a várat a barbakánnal..
Apró lőrés a bástya falán..
Kilátás a barbakán gyilokjárójáról déli irányba..
És észak felé..
A barbakán északi oldalán volt a vár kapuja..
Amit felvonóhíddal biztosítottak meg..
A vár fala mellett várárok húzódott..
A Barbakán kívülről..
A déli várfal előtt némi fantáziával szintén felfedezhető az egykori
várárok nyoma..
A körbástyától délre, néhány percnyi sétával rátalálhatunk a törökkori
minarettre. Hazánkban Eger és Érd mellett csak itt található ilyen
torony..


Természetesen a fenti képek csupán egy apró részletét képezik a
számtalan szép látnivalónak, amivel ez a város büszkélkedhet. Épp
ezért bátran ajánlom mindenkinek, hogy látogasson el ide. Végül
egy alaprajz az egykori fallal övezett városról..
És egy alaprajz magáról a várról..
Búcsúzóul egy szép légi fotó a várról, és környezetéről..
A rajzok és a légi fotó forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php




Pécs várának története:
Pécs belvárosának északnyugati sarkában áll a középkori eredetû, megközelítõen négyzetes alaprajzú, külsõtornyos püspöki vár. Magját a négytornyú Székesegyház és a hozzá délrõl csatlakozó Püspöki Palota alkotta. A palota legerõsebb része a középkori jellegû, ma is látható boltozott kapualj, amely felett egy lakótoronyszerû kaputorony emelkedett. E két épületbõl nyugatra helyezkedett el az aránylag nagyméretû várudvar.
A belsõ várat külsõ tornyokkal erõsített várfal vette körül, melyet falazattal erõsített várárok övezte.
Két kapuja volt, az egyik a nyugati oldalon, melynek a védõfalhoz nyakfallal csatlakozó 1,4 m-es falvastagságú, 7,2 m átmérõjû, tetején védõoromzattal ellátott barbakánja ma is áll. A barbakán falkoronáját körbefutó védõfolyosóra a belsejében felvezetõ lépcsõn lehetett feljutni. Felvonóhidas kapujának késõ gótikus kõkerete és a felvonóhíd csigái megmaradtak. A barbakán elõtt, mint ezt a Haüy-féle felvételi rajz mutatja, földvédõmû volt. A másik kapuja a négyzetes alaprajzú, ugyancsak felvonóhíddal ellátott kaputorony, a Szepessy-szobor táján vezetett a belsõ várba. Ennek tornyán az 1754. évi Hermang-féle várfelvételi rajz szerint óra is volt.
A külsõ várnak az aránylag vékony, terméskõbõl épült, több helyen félkör és négyszög alaprajzú tornyokkal erõsített védõfala délnyugatról és északkeletrõl csatlakozott a belsõvár védõfalához. Négy kapuja volt: az északi négyzetes alaprajzú Vaskapu, vagy Hegyi-kapu, melyet félköríves lezárású rész csatlakozott, a Keleti-vagy Budai-kapu, melyet felvonóhíddal láttak el, a déli négyzetes alaprajzú Siklósi-kapu, mellette az õrség kis épülete, elõtte bejárati építmény kapuval, és végül a nyugati oldalon a Szigeti-kapu, hasonló formában, mint a Siklósi-kapu.
A külsõ és belsõ vár elhelyezése nem volt alkalmas arra, hogy az ellenséges támadások során hosszabb ostromot kiálljon, hiszen a vár mögötti hegyek kedvezõ helyzetet teremtette a támadók ágyúinak elhelyezésére, és ezért Pécs várának nagyobb hadijelentõssége történelmünk során nem lehetett.
A honfoglalás során a fejedelmi törzs 899-ben szállta meg e vidéket, és bár itt volt a fejedelem vára, a megye székhelye mégis Baranyavár lett.
I. István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget, amely Baranya megye egyházi központja lett. Amint azt Thúróczi Krónikája és Bonfini is mondja, 1064-ben Salamonnak királlyá történt koronázásának éjszakáján "az egész egyház és a hozzáépített paloták lángba borultak, összedûltek". A ma látható Székesegyház Henszlmann szerint 1180-1200 között épült.
Az 1241. évi tatárjárás során elpusztított város hamarosan újjáépült, benépesült, és ez idõben fejlõdött ki a Püspökvár a Püspöki Palotával és a Székesegyházzal. Lakói azonban nem sokáig élhettek békességben, mert 1248-ban a már kõvárként említett Pécs várát a Henrik-fiak ostrom alá vették. Ez idõben említik Balogh nevû várnagyát is, aki egyben a Szt. János káptalan kanonoka.
Mizse nádor testvére, Heyzew 1299-ben a várost felégette, majd 1301-ben a Héder nembeli Henrik foglalta el a várat a várossal, és az egyházat a püspöki javakkal együtt Miklós pécsi éneklõkanonoknak adta át, aki azt kiközösítéséig, 1309-ig birtokában is tartotta.
Nagy Lajos halála és Kis Károly megöletése után a macsói bán által szított lázadók dúlták fel a várost, de vezérüket, Horváth Jánost 1383-ban elfogták, Zsigmond király parancsára felnégyelték, és testét a város négy kapujára kifüggesztették.
A belsõ várat Ernust (Hampó) Zsigmond püspök megerõsítette a török ellen, ebben az idõben építették a belsõ várba vezetõ déli kaput, amelyet a püspök címere díszített, és az 1498-as évszám volt olvasható rajta. Az ez idõben tartott várvizsgálatot Ulászló király parancsára Kinizsi Pál nagyvázsonyi várkapitány végezte.
A mohácsi csatavesztés után 1526-ban a török a várost felgyújtotta, de a várat elfoglalni nem tudta. Ugyancsak nem sikerült 1541-ben sem, amikor Athinay Simon védte Szulejmán szultán 50 000 fõnyi serege ellen. Végül is 1543. július 20-án került török kézre, amikor a Ferdinánd pártján álló Székely Lukács várnagy távollétekor Várallyai Stanislaus püspök segítség hiányában a védtelen várat Murád bégnek ellenállás nélkül feladta.
Pécs várának török õrsége 1543-44-ben 513, 1545-46-ban 828, 1552-53-ban 370, 1565-66-ban 321 fõ volt.
A vár elfoglalása után a törökök, mint azt Horváth Markó és Sennyei Ferenc 1559. május 7-én Nádasdy Ferenchez intézett levelükben írják: ,, erõsen dolgoztatnak Pécsett. Az árkokat vájatják, tisztíttatják és szélesbítik. Öreg fákat hordanak, mert kõfal mellett palánkot akarnak csináltatni és földdel töltetni."
Buda visszafoglalása után Pécset 1686-ban bádeni Lajos õrgróf serege szabadította fel a 143 évi török megszállás alól és a várban gróf Thüringen Károly ezredes parancsnoksága alatt császári õrséget helyezett el, aki a várkapitányi tisztességben az olasz származású Vecchi Gábor követett.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1705-ben Vak Bottyán kurucai foglalták el Pécs várát, és tartották rövid ideig kezükben.
Ezután a vár hadi jelentõsége megszûnt és 1780-ban megkezdõdött erõdítményeinek tervszerû lerombolása.
Az 1967. évben megindult munkálatok során a vár több részletét feltárták, konzerválták, melynek alapján láthatóvá lettek egyes bástyatornyai, a belsõ vár délnyugati sarkában a barbakán, a vár és a város védõfalának néhány szakasza.

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése