2011. július 13., szerda

Szendrő vára

Edelénytől északra mintegy 15 km-re találtunk rá erre
a kis településre, ahol egykoron több várat is építettek.
Az úgynevezett Német vár, és az alsó vár a mai település
területén álltak, és mára szinte nyomuk sem maradt. 
A városka mellett álló magaslat tetején álló Felső várból
sem maradt sok az utókorra, de egy sétát azért megér, ha
valaki épp erre jár. Ahogy a magaslat tetejére értünk, először
egy kis dombot fedeztünk fel, mely láthatóan nem természetes
képződmény..

Valójában itt már az egykori vár területén álltunk, és a kis domb ennek
a központi épületét rejti magában..

Erről csak akkor bizonyosodtunk meg, mikor a domb tetejére kapaszkodtunk..

Ennek alapjait ugyanis feltárták valamikor a közelmúltban..

Számomra nem derült ki, hogy egy lakótorony, vagy esetleg templom
állt itt..

A központi épület körül még fellelhetők valamilyen épületek alapjai
a kis platón...

A valaha öt olasz-bástyával erősített várnak mára csak a dél-keleti
bástyájából maradt valamicske felismerhető rom..

Az akkori szokás szerint ezeket a bástyákat olasz, un. füles
bástyáknak építették..

A dél-keleti bástya megmaradt falai..

Jó lenne, ha valamennyire helyre hoznák az utókor számára..

Mert láthatólag itt még csak feltárási, de nem állag megóvási munkák
folytak..

Csak reménykedem, hogy egyszer az egész vár területe feltárásra kerül,
az ide látogatók örömére..

Erre a reményre adnak okot a viszonylag friss ásatási nyomok is..

Abban a reményben búcsúztunk a vártól, hogy talán mikor legközelebb
erre járunk, már többet láthatunk belőle.. Végül az egykori vár
alaprajza..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

És egy légi fotó a mai állapotáról..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

A közelben lévő várakat is érdemes felkeresni!



Szendrő várának története:
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Szendrőt 1312-ben említik először, mint Szalonnával határos falut. Nevét Szend nevű birtokosáról kapta.

Itt épült a 14. században a megye első kővára, mely a török hódoltság idején végvár volt. A középkori szendrői várral kapcsolatban számos nyitott kérdés vár megválaszolásra. A 14. század közepén a vár királyi tulajdonban volt. Nem tudni, hogy ezt a várat az Anjouk építették-e, vagy egy korábban megépített magánvárat szerzett meg az uralkodó. Ez a vár nem a későbbi felső vár helyén, azaz a Várhegyen keresendő: a régészek szerint valószínűleg a 16. századi Bebek-vár (alsó vár) helyén, a mostani főtértől északra állt. Később ennek helyére is kastélyt épített a Csáky család — ez azonban nem azonos a főtértől délre álló, mára szépen felújított Csáky-kastéllyal. A szendrői vár a 16. században végvárrá vált. Amikor tulajdonosa, Bebek György 1563-ban a füleki bég fogságába esett, a kassai főparancsnok attól tartott, hogy a török váltságdíj gyanánt elfoglalja a várat, ezért császári katonaságot telepített Szendrőbe a korábbi egri hős, Zolthay István vezetésével.

Az 1577-ik évi bécsi Haditanács egy új szendrői erősség, a Német-vár építéséről rendelkezett, amely palánkvárként épült meg a Bódva ágai által körülvéve. Az erősség építésének idején Szendrő a Kassai főkapitányságon belül külön várkörzet központjaként funkcionált, alá tartozott többek között Szádvár, Krasznahorka, Balog vára is. Érdekességként megjegyzendő, hogy innen indult a Rákóczi család felemelkedése is, Rákóczi Zsigmond későbbi fejedelem előbb lovastiszt, majd a szendrői magyar helyőrség vezetője, végül várkapitányként 1588-ban tette át székhelyét Egerbe.

Eger eleste után (1596) Szendrő vára még közelebb került a török veszélyhez. A település megnövekedett jelentőségét mutatja, hogy a 16. században Gömör vármegye, majd 1612-től Borsod vármegye közgyűléseit Szendrőn tartották.

1644-ben I. Rákóczi György fejedelem felvidéki hadjárata során elfoglalja Szendrőt, de néhány hét múlva a császári seregek visszafoglalják és erős őrséget helyeznek el benne. Szendrőt 1645-ben ismét körülzárják az erdélyi egységek, az alsó várat elfoglalják, de a felső vár ellenállt. Az ostromlók elfoglalták a felső vár kútját, így az ostromlottak víz nélkül maradtak. Az erdélyiek már a rohamot fontolgatták, amikor elfogtak egy az ostromlott várból Murányba levelet vivő német muskétást. Kiderült, hogy a német kapitány felkészült az ostromra, álcázott puskaporos hordókat ásatott a rohamozók útjába. Az elbizonytalanodott erdélyieket az időközben megérkező császári felmentő csapatok megtámadták és elzavarták. 1652-ben 86 német gyalogos, 103 hajdú, 557 huszár, 10 tüzér és 4 rendkívüli besorolású katona teljesített szolgálatot Szendrőn. 1661-ben Montecuccoli tábornok Szendrőre érkezett húszezer emberrel. 1664-ben a szendrői hadimustrán ötezer ember jelent meg. 1683-ban Sobieski János lengyel király megszállt Szendrőn. 1685-ben a szendrőiek, több labanc várral összefogva felégették az akkor kuruc kézen lévő Ónodot. A szendrői kapitány megtámadta Miskolcot is.

1702-ben a vár a lebontandó várak listájára került. A vár utolsó parancsnoka Alfons Malvezzi gróf. 1704-ben a vár a kurucok kezére került, a szendrői őrségből mindazok, akik nem akartak II. Rákóczi Ferenchez átállni, könnyű fegyvereikkel, kibontott lobogóval és dobszóval elvonultak a lengyel határhoz. Mivel a vár elveszítette stratégiai szerepet 1707-ben II. Rákóczi Ferenc felrobbantatta a várat.

Szendrő 1544-től mezőváros volt, 1578-tól Szendrő várában tartották Gömör vármegye közgyűléseit, mely ettől kezdve a vármegye székhelye lett. 1613 és 1660 közt Borsod vármegye székhelye, 1615 és 1930 közt a szendrői járás székhelye. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a török uralom miatt önállóságát teljesen elvesztett Csongrád vármegyét 1647-ben közigazgatásilag Borsod vármegyével egyesítették, 1649. január 19-én a Szendrő városban egybegyűlt pecsételő széket Borsod és Csongrád vármegyék együttesen tartották, tehát egy harmadik vármegye, Csongrád megye közigazgatási székhelye is volt a város.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Szendrő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése