Gondoltam összekötöm a kellemest a kötelezővel, és magammal vittem a
fényképező gépemet is. Így a hivatalos ügyem végeztével elindultam a kis
privát időutazásomra a Római kor idejére. Célom nem más, mint az egykori
Matrica castelluma, a római erőd volt. Nem ördöngösség megtalálni, a város
déli szélén kell keresni. A városból kivezető Fogoly utcán kell végig haladni,
át egy kis patak felett, a csónakházakon is túl úgy kétszáz métert. Itt az egyre
keskenyebb aszfaltos út enyhén balra kanyarodik. Na ez az a pont, ahol épp
a kanyarulatban egy kis földút indul balra a Duna felé. Innen gyalogosan
hamarosan megpillantottam a földsáncot...
a katonai tábor, melyet először fából, földből építettek, de a későbbi időkben
kőből építették át. A 90-145 centi vastag kőfalakat, kettős vizesárokkal is
erősítették...
kiterjedésű lehetett.. négy sarkán egy-egy toronnyal..
már szinte semmi sem látható, a mély árkok kivételével..
Különböző népcsoportok lakták, a hunoktól az avarokig, mígnem megérkeztünk
mi magyarok is. Itt állt egykoron a Baté-nek nevezett falu is, aminek templomát
épp az egykori erőd köveiből építettek...
nagy kereszt jelöli..
Árpád vezér birtokaiba. Sőt azt sem lehet kizárni, hogy maga a Fejedelem is
megfordult itt...
csak egy része származik a római korból...
bástyák épültek, melyek nagyrészt tönkretették az eredeti erődítmény sáncait,
árkait..
az egykori Castellum falaiból...
díszedény...
által épített fürdőházat is.. Természetesen ha már itt jártam, ezt is meg kellett néznem.
miért volt szükség így elcsúfítani, de biztosan megvan a magyarázat rá..
mi célt szolgált!
félköríves alaprajzú helységek..
amin akár jelölni lehetett volna hogy melyik helység mi célt szolgált.. akkor talán
a magamfajta erre tévedő nézelődő is tudná, hogy épp mit is lát... De erre
úgy látszik már nem volt pénz, csak a "remek" bádogtetőre...
vizet.. Az erre a célra kialakított csatorna még jól felismerhető...
hadiutakkal. Piros karikában a Matrica castelluma látható...
![]() |
Forrás:http://www.ripapannonica.hu/magyar/keptar.php |
Néhány szó a római erődről...
![]() |
Forrás: http://www.ripapannonica.hu/magyar/keptar.php |
A 150x170 m2 alapterületű, négyszögletes tábor a város déli határában, Dunafüreden állt. Területén többször is, legutóbb 1993-ban végeztek feltárásokat. Védműveit vizesárkok és tornyokkal megerősített vastag fal képezte.
Az ásatások tanúsága szerint eredetileg fából és földből az I. század második felében emelt erődöt a II. század elején kőbe építették át. A táborfal vastagsága 90x145 cm között váltakozott, előtte kettős vizesárok rendszer húzódott. A szabályos téglalap alakú tábor rövidebb oldalával, az ún. praetoria fronttal nézett a Duna felé. A két hosszanti, ún. principalis oldal mintegy 170 m hosszú volt. Mindegyik oldalon két torony közé zárt kapu helyezkedett el. A főkapu, a porta praetoria az ellenség felőli, dunai oldalon volt, vele szemben a hátsó oldalon a decumana fronton aporta decumana található.
Az észak-déli irányú limesút, mely a táboron haladt keresztül a porta principalis sinistran lépett be észak felől a táborba, s a via principalis - a főutca - a déli kapun, a porta principalis dextran keresztül hagyta el azt. A tábor belsejében derékszögű utcahálózat mentén helyezkedtek el a különböző épületek, így középen, a két főútvonal, a via principalis és a via praetoria találkozásánál a principia, a parancsnokság épülete. Itt őrizték a csapat jelvényeit, a hadipénztárt, s itt volt a tábor szentélye, ahol a császárok és istenek szobrai álltak. A principia körül meghatározott rendben a legénység laktanyaépületei, raktárak, műhelyek, istállók és egyéb épületek helyezkedtek el. A tábor egy része a napóleoni háborúk idején emelt földsánc építésekor elpusztult.
Egyes képek, és az erőd leírásának forrása: