Matrica castelluma, Százhalombatta

Nemrégiben egy a rendőrség invitálására Százhalombattára voltam hivatalos.
Gondoltam összekötöm a kellemest a kötelezővel, és magammal vittem a 
fényképező gépemet is. Így a hivatalos ügyem végeztével elindultam a kis
privát időutazásomra a Római kor idejére. Célom nem más, mint az egykori
Matrica castelluma, a római erőd volt. Nem ördöngösség megtalálni, a város
déli szélén kell keresni. A városból kivezető Fogoly utcán kell végig haladni,
át egy kis patak felett, a csónakházakon is túl úgy kétszáz métert. Itt az egyre
keskenyebb aszfaltos út enyhén balra kanyarodik. Na ez az a pont, ahol épp 
a kanyarulatban egy kis földút indul balra a Duna felé. Innen gyalogosan
hamarosan megpillantottam a földsáncot...

Ez a sánc arról árulkodik, hogy megérkeztem célomhoz. Ezen a helyen terült el
a katonai tábor, melyet először fából, földből építettek, de a későbbi időkben
kőből építették át. A 90-145 centi vastag kőfalakat, kettős vizesárokkal is 
erősítették...

A szabályos téglalap alaprajzú tábor az ásatások szerint kb. 150x170 méter
kiterjedésű lehetett.. négy sarkán egy-egy toronnyal..

Ehhez persze szükség van némi képzelő erőre, mert sajnos mindebből mára
már szinte semmi sem látható, a mély árkok kivételével..

Miután a Rómaiak kénytelen-kelletlen távoztak, a tábor nem maradt gazdátlan.
Különböző népcsoportok lakták, a hunoktól az avarokig, mígnem megérkeztünk
mi magyarok is. Itt állt egykoron a Baté-nek nevezett falu is, aminek templomát
épp az egykori erőd köveiből építettek...

Sajnos már ez a templom is csak emlék csupán. Helyét egy emléktábla, és egy
nagy kereszt jelöli..

Csupán az érdekesség kedvéért említem meg, hogy ez a terület bele tartozott
Árpád vezér birtokaiba. Sőt azt sem lehet kizárni, hogy maga a Fejedelem is
megfordult itt...

Ugyanakkor nagyon nagy a valószínűsége, hogy a ma látható sáncok és árkok
csak egy része származik a római korból...

Ugyanis 1809-ben nagyszabású munkálatok folytak itt. Új földsáncok, és
bástyák épültek, melyek nagyrészt tönkretették az eredeti erődítmény sáncait,
árkait..

Az egyik bokor tövében találtam néhány követ... Ki tudja, talán ennyi maradt
az egykori Castellum falaiból...

Persze az ásatások során számos értékes lelet került elő. Ilyen például ez a római
díszedény...

Egy oltárkő "Matrica" felirattal...

Vagy például ez az üveg kancsó....

Az erődtől északra néhány száz méterre egy kis patak partján tárták fel a rómaiak
által épített fürdőházat is.. Természetesen ha már itt jártam, ezt is meg kellett néznem.

Közvetlen a Duna mellett, talán ötven méterre állnak az alapfalai..

Az egykori épület egyik fele szabadon...

Míg a másik fele egy írtó ronda bádog tető alatt van. Számomra nemvilágos,
miért volt szükség így elcsúfítani, de biztosan megvan a magyarázat rá..

A két helyiség közötti elválasztó fal alatt valamiféle nyílás volt.. bár tudnám,
mi célt szolgált! 

Mivel sajnos nem találtam leírást a fürdőről, nem tudom mi célt szolgáltak a
félköríves alaprajzú helységek..

Pedig volt az északi oldalon kettő, és a keleti oldalon egy harmadik is..

Az meg végképp rejtély számomra, hogy ez a nyílás milyen szerepet játszott...

Megfordult a fejemben, akár ki lehetett volna tenni egy táblát a fürdő alaprajzával,
amin akár jelölni lehetett volna hogy melyik helység mi célt szolgált.. akkor talán
a magamfajta erre tévedő nézelődő is tudná, hogy épp mit is lát... De erre 
úgy látszik már nem volt pénz, csak a "remek" bádogtetőre...

A fürdő déli oldala mögött folydogált a kis patak.. Ide vezették el az elhasznált
vizet.. Az erre a célra kialakított csatorna még jól felismerhető...

A kis patak pedig percek alatt a Dunába vezette a "szennyvizet"...

És itt éreztem úgy, hogy már újat nem láthatok, ideje búcsút vennem a fürdőháztól..

Az alábbi térképen látható a római kori erődrendszer a Dunántúlon, az egykori 
hadiutakkal. Piros karikában a Matrica castelluma látható...

Forrás:http://www.ripapannonica.hu/magyar/keptar.php

Végül még egy térkép a Duna mentén húzódó erődrendszerről...

Néhány szó a római erődről...

Forrás: http://www.ripapannonica.hu/magyar/keptar.php

A 150x170 m2 alapterületű, négyszögletes tábor a város déli határában, Dunafüreden állt. Területén többször is, legutóbb 1993-ban végeztek feltárásokat. Védműveit vizesárkok és tornyokkal megerősített vastag fal képezte.

Az ásatások tanúsága szerint eredetileg fából és földből az I. század második felében emelt erődöt a II. század elején kőbe építették át. A táborfal vastagsága 90x145 cm között váltakozott, előtte kettős vizesárok rendszer húzódott. A szabályos téglalap alakú tábor rövidebb oldalával, az ún. praetoria fronttal nézett a Duna felé. A két hosszanti, ún. principalis oldal mintegy 170 m hosszú volt. Mindegyik oldalon két torony közé zárt kapu helyezkedett el. A főkapu, a porta praetoria az ellenség felőli, dunai oldalon volt, vele szemben a hátsó oldalon a decumana fronton aporta decumana található.

Az észak-déli irányú limesút, mely a táboron haladt keresztül a porta principalis sinistran lépett be észak felől a táborba, s a via principalis - a főutca - a déli kapun, a porta principalis dextran keresztül hagyta el azt. A tábor belsejében derékszögű utcahálózat mentén helyezkedtek el a különböző épületek, így középen, a két főútvonal, a via principalis és a via praetoria találkozásánál a principia, a parancsnokság épülete. Itt őrizték a csapat jelvényeit, a hadipénztárt, s itt volt a tábor szentélye, ahol a császárok és istenek szobrai álltak. A principia körül meghatározott rendben a legénység laktanyaépületei, raktárak, műhelyek, istállók és egyéb épületek helyezkedtek el. A tábor egy része a napóleoni háborúk idején emelt földsánc építésekor elpusztult.

Egyes képek, és az erőd leírásának forrása:

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Szazhalombatta/pages/tortenete/002_szazhalombatta_tortenete.htm

Visegrád, Királyi palota

Visegrádon sok látványosság található. Voltunk fenn a
fellegvárban, megnéztük a királyi várat, benne a Salamon
toronnyal, és most elérkeztünk a királyi Palotához is. Ez
csupán néhány percnyi sétára van a Salamon toronytól.
Ugyan elég borsos belépőt szednek, de ha már itt jár az ember,
nem szabad kihagyni ezt sem. A palotát Károly Róbert kezdte
építtetni,hogy ne kelljen családjával a katonák tivornyázását
hallgatnia a várban. De épp ennek köszönhette,hogy a lazább
őrségnek köszönhetően épp itt nyílt alkalma Zách Feliciánnak,
hogy rátámadjon a királyi családra. A palota eleinte csak egy-két
épületből állt, aztán az évszázadok során egyre bővült,szépült,
míg a török megszállás vetett véget a fénykorának. 
A kapun belépve a nagy fogadó udvarra érkeztünk, ahol rögtön
elrabolta tekintetünk a fő épület fehérlő monstruma..

A nagy udvar jobb oldalán az egykori kiszolgáló épületek
maradványi állnak, de ezek felújítása még várat magára..

A három emeletes négyzet alaprajzú főépület mellett egy
márvány lépcső vezetett fel a Kápolna előtti kisebb udvarra..

A palota belsejében díszudvar lett kialakítva...

Aminek a közepén állt a híres Herkules kút.. Ma ennek a
másolatát láthatjuk itt...

Az eredeti kút maradványait a palotában lévő múzeumban
csodálhatjuk meg...

A díszudvar körül hangulatos kerengő épült ...

 és ugyan így volt ez a második emeleten is..

Erről a körfolyosóról lehetett bejutni a királyi lakosztályba is..

A palota északi oldala mellett aprócska virágos kert bújt meg..

Innen tovább sétálva jutottunk a fűszer kertbe. Ezt azért
alakították ki,hogy a királyi szakácsnak ne kelljen folyton
a fűszerészhez szaladgálni.. itt nemcsak fűszereket,hanem
gyógynövényeket is termesztettek..

Mellette egy sokkal nagyobb gyümölcsös kert lett telepítve,
hogy friss gyümölcs is kerüljön a király asztalára..

Ha már a kertben jártunk, belestünk egy pince ablakon is, 
vajon mit rejtegetnek ott..

Bizony, rengeteg ásatásból származó leletet láttunk,
ládákba tárolva..

A kert után a kiállító termeket jártuk végig. Ízelítőnek
egy gyönyörű cserépkályhát mutatok ezekből..

Elérkeztünk az egykori nagyteremhez..

Amit hatalmas Dunára néző ablakok tettek világossá...

A palota ÉK-i sarkában bujt meg a fürdőház. Ez a maga
idejében páratlanul modern volt a padlófűtésével, hideg,
meleg folyóvizével..

A fürdőház mellett még egy kis rejtett udvart találtunk, 
aminek ez a márvány falikút az ékessége..

Egykoron királyok könyökölhettek itt...

Erről az udvarról egy kis folyosó vezetett egyenesen a
kápolna királyi páholyába..

Ebből a VIP páholyból kitűnő rálátás nyílt a főoltárra..

A kápolna kívülről...

A kis templomot egy keskeny sikátor választja el a hegyoldaltól..

Hát nem gyönyörű? :)

Elégedetten búcsúztunk a Királyi palotától.. ez tényleg
megéri a belépőjegy árát. Mindenkinek szívből ajánlom,
hogy ha Visegrádon jár, semmiképpen ne hagyja ki!

Végül szokásomhoz híven, a palota alaprajza....

 és egy szép légi felvétel a Palotáról...

  
A királyi Palota története:

A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.

Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává. A palota négyzet alaprajzú volt és fal vette körül. A régi kápolna a falon kívül maradt így azt, kolostorépülettel kiegészítve az obszerváns ferenceseknek adományozta a király.

Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a fogadóudvar és az ÉK-i palotán belül kialakított díszudvar volt. Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja. Itt, egy háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt. E mellé a palotarész Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt.

A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is.  .
Kevés új épületet építettek, a régieket alakították át a kor igényei szerint. A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei  díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart  átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki. A kertben  új  teraszokat képeztek ki.

A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a templomot, ami közül egy vörösmárvány dombormű, az un. Visegrádi Madonna ma is megcsodálható.

A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. Később a XVI. század közepén Oláh Miklós Hungária című művében emlékezik meg az épületről. A palotát a török-kor idején elhanyagolták, és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került. A XX. századra elfeledték, és még abban is kételkedtek, hogy valóban létezett az Oláh által megírt formában.
A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ott ásni 1934 végén. Ahogy a palota építéséhez majdnem minden Visegrádon építtető király hozzájárult, úgy a felújításon a Visegráddal foglalkozó leghíresebb régészek, történészek mindegyike dolgozott - Schulek Jánostól Héjj Miklóson át Szőke Mátyásig.
A sokszor évtizedekig akadozó rekonstrukció a millennium közeledtével kapott új lendületet, és 2000-re elkészült az ÉK-palota és a Herkules-kút rekonstrukciója. A palotán belül a kiállítótermek és a kőtár a különböző korokból származó emlékeket mutatja be. 

Forrás:http://www.visegrad.hu/kiralyi-palota-3

Továbbá egy izgalmas videó a Palota történetéről...

Katt. a linkre:

http://visegradmuzeum.hu/kiralyi-palota