2012. május 30., szerda

Visegrád, Királyi palota

Visegrádon sok látványosság található. Voltunk fenn a
fellegvárban, megnéztük a királyi várat, benne a Salamon
toronnyal, és most elérkeztünk a királyi Palotához is. Ez
csupán néhány percnyi sétára van a Salamon toronytól.
Ugyan elég borsos belépőt szednek, de ha már itt jár az ember,
nem szabad kihagyni ezt sem. A palotát Károly Róbert kezdte
építtetni,hogy ne kelljen családjával a katonák tivornyázását
hallgatnia a várban. De épp ennek köszönhette,hogy a lazább
őrségnek köszönhetően épp itt nyílt alkalma Zách Feliciánnak,
hogy rátámadjon a királyi családra. A palota eleinte csak egy-két
épületből állt, aztán az évszázadok során egyre bővült,szépült,
míg a török megszállás vetett véget a fénykorának. 
A kapun belépve a nagy fogadó udvarra érkeztünk, ahol rögtön
elrabolta tekintetünk a fő épület fehérlő monstruma..


A nagy udvar jobb oldalán az egykori kiszolgáló épületek
maradványi állnak, de ezek felújítása még várat magára..


A három emeletes négyzet alaprajzú főépület mellett egy
márvány lépcső vezetett fel a Kápolna előtti kisebb udvarra..


A palota belsejében díszudvar lett kialakítva...




Aminek a közepén állt a híres Herkules kút.. Ma ennek a
másolatát láthatjuk itt...


Az eredeti kút maradványait a palotában lévő múzeumban
csodálhatjuk meg...


A díszudvar körül hangulatos kerengő épült ...


 és ugyan így volt ez a második emeleten is..


Erről a körfolyosóról lehetett bejutni a királyi lakosztályba is..


A palota északi oldala mellett aprócska virágos kert bújt meg..


Innen tovább sétálva jutottunk a fűszer kertbe. Ezt azért
alakították ki,hogy a királyi szakácsnak ne kelljen folyton
a fűszerészhez szaladgálni.. itt nemcsak fűszereket,hanem
gyógynövényeket is termesztettek..


Mellette egy sokkal nagyobb gyümölcsös kert lett telepítve,
hogy friss gyümölcs is kerüljön a király asztalára..


Ha már a kertben jártunk, belestünk egy pince ablakon is, 
vajon mit rejtegetnek ott..


Bizony, rengeteg ásatásból származó leletet láttunk,
ládákba tárolva..


A kert után a kiállító termeket jártuk végig. Ízelítőnek
egy gyönyörű cserépkályhát mutatok ezekből..


Elérkeztünk az egykori nagyteremhez..


Amit hatalmas Dunára néző ablakok tettek világossá...


A palota ÉK-i sarkában bujt meg a fürdőház. Ez a maga
idejében páratlanul modern volt a padlófűtésével, hideg,
meleg folyóvizével..


A fürdőház mellett még egy kis rejtett udvart találtunk, 
aminek ez a márvány falikút az ékessége..


Egykoron királyok könyökölhettek itt...


Erről az udvarról egy kis folyosó vezetett egyenesen a
kápolna királyi páholyába..


Ebből a VIP páholyból kitűnő rálátás nyílt a főoltárra..


A kápolna kívülről...


A kis templomot egy keskeny sikátor választja el a hegyoldaltól..


Hát nem gyönyörű? :)


Elégedetten búcsúztunk a Királyi palotától.. ez tényleg
megéri a belépőjegy árát. Mindenkinek szívből ajánlom,
hogy ha Visegrádon jár, semmiképpen ne hagyja ki!


Végül szokásomhoz híven, a palota alaprajza....


és egy szép légi felvétel a Palotáról...
Forrás: https://studhist.blog.hu/





 A királyi Palota története:
A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.
Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává. A palota négyzet alaprajzú volt és fal vette körül. A régi kápolna a falon kívül maradt így azt, kolostorépülettel kiegészítve az obszerváns ferenceseknek adományozta a király.

Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a fogadóudvar és az ÉK-i palotán belül kialakított díszudvar volt. Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja. Itt, egy háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt. E mellé a palotarész Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt.

A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is.  .
Kevés új épületet építettek, a régieket alakították át a kor igényei szerint. A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei  díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart  átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki. A kertben  új  teraszokat képeztek ki.

A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a templomot, ami közül egy vörösmárvány dombormű, az un. Visegrádi Madonna ma is megcsodálható.

A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. Később a XVI. század közepén Oláh Miklós Hungária című művében emlékezik meg az épületről. A palotát a török-kor idején elhanyagolták, és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került. A XX. századra elfeledték, és még abban is kételkedtek, hogy valóban létezett az Oláh által megírt formában.
A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ott ásni 1934 végén. Ahogy a palota építéséhez majdnem minden Visegrádon építtető király hozzájárult, úgy a felújításon a Visegráddal foglalkozó leghíresebb régészek, történészek mindegyike dolgozott - Schulek Jánostól Héjj Miklóson át Szőke Mátyásig.
A sokszor évtizedekig akadozó rekonstrukció a millennium közeledtével kapott új lendületet, és 2000-re elkészült az ÉK-palota és a Herkules-kút rekonstrukciója. A palotán belül a kiállítótermek és a kőtár a különböző korokból származó emlékeket mutatja be. 

Továbbá egy izgalmas videó a Palota történetéről...
Katt. a linkre: