2012. május 30., szerda

Visegrád, Királyi palota

Visegrádon sok látványosság található. Voltunk fenn a
fellegvárban, megnéztük a királyi várat, benne a Salamon
toronnyal, és most elérkeztünk a királyi Palotához is. Ez
csupán néhány percnyi sétára van a Salamon toronytól.
Ugyan elég borsos belépőt szednek, de ha már itt jár az ember,
nem szabad kihagyni ezt sem. A palotát Károly Róbert kezdte
építtetni,hogy ne kelljen családjával a katonák tivornyázását
hallgatnia a várban. De épp ennek köszönhette,hogy a lazább
őrségnek köszönhetően épp itt nyílt alkalma Zách Feliciánnak,
hogy rátámadjon a királyi családra. A palota eleinte csak egy-két
épületből állt, aztán az évszázadok során egyre bővült,szépült,
míg a török megszállás vetett véget a fénykorának. 
A kapun belépve a nagy fogadó udvarra érkeztünk, ahol rögtön
elrabolta tekintetünk a fő épület fehérlő monstruma..


A nagy udvar jobb oldalán az egykori kiszolgáló épületek
maradványi állnak, de ezek felújítása még várat magára..


A három emeletes négyzet alaprajzú főépület mellett egy
márvány lépcső vezetett fel a Kápolna előtti kisebb udvarra..


A palota belsejében díszudvar lett kialakítva...




Aminek a közepén állt a híres Herkules kút.. Ma ennek a
másolatát láthatjuk itt...


Az eredeti kút maradványait a palotában lévő múzeumban
csodálhatjuk meg...


A díszudvar körül hangulatos kerengő épült ...


 és ugyan így volt ez a második emeleten is..


Erről a körfolyosóról lehetett bejutni a királyi lakosztályba is..


A palota északi oldala mellett aprócska virágos kert bújt meg..


Innen tovább sétálva jutottunk a fűszer kertbe. Ezt azért
alakították ki,hogy a királyi szakácsnak ne kelljen folyton
a fűszerészhez szaladgálni.. itt nemcsak fűszereket,hanem
gyógynövényeket is termesztettek..


Mellette egy sokkal nagyobb gyümölcsös kert lett telepítve,
hogy friss gyümölcs is kerüljön a király asztalára..


Ha már a kertben jártunk, belestünk egy pince ablakon is, 
vajon mit rejtegetnek ott..


Bizony, rengeteg ásatásból származó leletet láttunk,
ládákba tárolva..


A kert után a kiállító termeket jártuk végig. Ízelítőnek
egy gyönyörű cserépkályhát mutatok ezekből..


Elérkeztünk az egykori nagyteremhez..


Amit hatalmas Dunára néző ablakok tettek világossá...


A palota ÉK-i sarkában bujt meg a fürdőház. Ez a maga
idejében páratlanul modern volt a padlófűtésével, hideg,
meleg folyóvizével..


A fürdőház mellett még egy kis rejtett udvart találtunk, 
aminek ez a márvány falikút az ékessége..


Egykoron királyok könyökölhettek itt...


Erről az udvarról egy kis folyosó vezetett egyenesen a
kápolna királyi páholyába..


Ebből a VIP páholyból kitűnő rálátás nyílt a főoltárra..


A kápolna kívülről...


A kis templomot egy keskeny sikátor választja el a hegyoldaltól..


Hát nem gyönyörű? :)


Elégedetten búcsúztunk a Királyi palotától.. ez tényleg
megéri a belépőjegy árát. Mindenkinek szívből ajánlom,
hogy ha Visegrádon jár, semmiképpen ne hagyja ki!


Végül szokásomhoz híven, a palota alaprajza....


 és egy szép légi felvétel a Palotáról...



  
A királyi Palota története:
A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.
Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává. A palota négyzet alaprajzú volt és fal vette körül. A régi kápolna a falon kívül maradt így azt, kolostorépülettel kiegészítve az obszerváns ferenceseknek adományozta a király.

Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a fogadóudvar és az ÉK-i palotán belül kialakított díszudvar volt. Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja. Itt, egy háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt. E mellé a palotarész Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt.

A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is.  .
Kevés új épületet építettek, a régieket alakították át a kor igényei szerint. A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei  díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart  átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki. A kertben  új  teraszokat képeztek ki.

A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a templomot, ami közül egy vörösmárvány dombormű, az un. Visegrádi Madonna ma is megcsodálható.

A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. Később a XVI. század közepén Oláh Miklós Hungária című művében emlékezik meg az épületről. A palotát a török-kor idején elhanyagolták, és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került. A XX. századra elfeledték, és még abban is kételkedtek, hogy valóban létezett az Oláh által megírt formában.
A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ott ásni 1934 végén. Ahogy a palota építéséhez majdnem minden Visegrádon építtető király hozzájárult, úgy a felújításon a Visegráddal foglalkozó leghíresebb régészek, történészek mindegyike dolgozott - Schulek Jánostól Héjj Miklóson át Szőke Mátyásig.
A sokszor évtizedekig akadozó rekonstrukció a millennium közeledtével kapott új lendületet, és 2000-re elkészült az ÉK-palota és a Herkules-kút rekonstrukciója. A palotán belül a kiállítótermek és a kőtár a különböző korokból származó emlékeket mutatja be. 

Továbbá egy izgalmas videó a Palota történetéről...
Katt. a linkre:
 

2 megjegyzés:

  1. Lenyűgözőek a képek és az írások,pusztán csak egyet hiányolok,egy olyan térképet,ahol minden vár fel van tüntetve.Ha kirándulni megy az ember nagyban megkönnyíti a dolgát,ha csak ránéz a térképre és látja,hogy a közelbe még milyen várakat tud megnézni.Pusztán csak egy ötlet.
    Üdvözlettel
    Kertész Gábor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gábor! Először is köszönöm az elismerést! Ami az ötleted illeti, ez technikailag elég nehézkesen megoldható, de el kell ismernem, nem rossz ötlet. Meg fogok próbálni megoldást találni a kivitelezésére!
      Üdv: Szabó László (Denever)

      Törlés