2014. július 16., szerda

A Gyulaffyak vára, Csobánc

Hét esztendő telt el, mióta legutóbb Csobáncon jártunk, hát nagyon kíváncsi voltam,
változott-e valami. Csakúgy mint legutóbb, most is a várhegy lábánál hagytuk az autót,
és gyalogosan vágtunk neki a 376 méter magas bazalthegynek. Aki nincs edzésben, elég
fújtatós séta ez, de nem szabad megijedni, mert megéri! Már rögtön a hegy lábánál akad
egy kis látnivaló, az ún. "Csobánci Rossztemplom" romos falai...

De ez csak a bemelegítés. Ez után következik a hosszú, kanyargós út fel a hegytetőre.
Végül az egykori erődítmény északnyugati oldalánál érkezünk fel, pontosan ott, ahol 
valószínűleg a vár fénykorában is felérkezett az út...

Egy kis képzelőerő kell csupán, és már látjuk is magunk előtt a vár felvonóhidas kapuját,
ami pontosan itt előttünk állt valahol...

De itt még nem léptünk be a vár területére. Inkább elindultunk a már nagyrészt feltöltődött
várárokban a fal mentén, déli irányba...

Az északi fal lényegesen megváltozott az elmúlt hét évben, és ezúttal ezt nem szomorúan
írom. Ugyanis nem további romlásról van szó, hanem éppen ellenkezőleg! Ami 2007-ben
így nézett ki...

Az most, 2014-ben ilyen képet mutat...

Bizony, épül a vár! Már ennyiért is érdemes lett volna feljönni, de hát ez még csak a kezdet.
Itt érkeztünk el az Öregtoronyhoz, a vár legöregebb épületéhez..

Jól látható, itt is a szorgos munka gyümölcse...
Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

A kép kollázson megfigyelhető, hogy az Öregtorony déli oldalán is jelentős munkálatok
folytak...

A mély árok, a vár déli oldalát is védte. Milyen izgalmas lenne, ha ezt is visszaállítanák az
eredeti formájába, és mélységébe...

A déli várfalat is javítgatták egy rövid szakaszon, itt is lesz még munka bőven...

Ugyanez a falszakasz belülről. Ez a kilátás... leírhatatlanul szép!

Megérkeztünk a vár délnyugati sarkához. Örömmel tapasztaltam, hogy itt is folytak
munkálatok a falakon...

A levegőből még szebb lehet a kilátás a környékre...

De azért nem kellett irigykednünk. Amit mi láttunk, az is páratlan élményt nyújtott...
Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

A legjelentősebb változáson mégis az öregtorony esett át, legutóbbi látogatásunk óta.
A lakótorony belső oldala akkor még feltárás előtt állt. Akkor még nem volt ott más,
csak egy kis domb. A képen alul látható a hét évvel ezelőtti, míg felül a jelenlegi állapot..

A domb magába rejette a torony teljes földszinti részét, ami most már látogathatóvá lett...

Mi itt bent még nem jártunk. Ideje volt felfedezni..

A helyreállított ajtóba eredeti faragott köveket is visszaépítettek...

Az Öregtorony ajtaján beléptünk az egykori földszinti helyiségbe. Ennek egyenlőre nem
építették vissza a födémjét, így a két szint most így fest...

Jól kivehető, hogy boltíves kialakítása volt a helyiség födémjének...

Napjainkban nehéz dolga lenne Írisznek, ha ebbe az ablakba akarna állni, mint hét évvel
ez előtt tette...

Na és még egy összehasonlítás. A kép bal oldala 2007-ben, a jobb pedig 2014-ben
készült..

Az Öregtorony biztató változáson esett át. Sajnos azonban a vár többi része még
rengeteg munkát tartogat. A külső várfalak által körülzárt terület még feltárásra
vár...

A föld még sok izgalmas részletet rejteget előlünk. Gondolom előbb-utóbb sor kerül
a vár víztározó ciszternájának rendberakására is...

A várudvar egy másik pontján talán egy pincét találtak az ásatások során. Ennek 
tisztázása is várat még magára...

Vármustránk végén még hosszan gyönyörködtünk a csodálatos kilátásban. Nem csak
a Balaton szikrázó víztükre látható innen, hanem tiszta időben ellátni egészen a Sümegi
várig...

De az idő közben elszállt, akárcsak a vár mellett kőröző ejtőernyős...

Aki így láthatta a várat a magasból.. Irigylésre méltó!
Forrás: http://www.muemlekem.hu/blog/civertanlegifoto/99-csobanc-vara-legifotokon

Végül a vár alaprajza...
Forrás: https://varak.hu

Csobánc közelében számos gyönyörű vár található még. Íme néhány ötlet, hová érdemes
ellátogatni még, ha épp erre jársz...


Tudod mi a legszebb ebben a várban? A puszta létezése! Az, hogy még állnak a falak, hogy 
láthatóan van gazdájuk, aki gondozza, építi, megóvja. Az, hogy ide bármikor, bárki feljöhet,
és gyönyörködhet a páratlan panorámában. Feledhetetlen élmény, ha nem hiszed, látogasd
meg bátran!
Forrás: https://varak.hu


Csobánc várának története:
A honfoglaláskor e vidéket a Lád vagy Vérbulcsú vezérek szállták meg, csak a X. század második felében jutott a fejedelmi nemzetség birtokába. Csobánc hegyét egy 1220-ben kelt oklevél említi először, amikor az Atyusz nembeli Sal comes ajándékozta el. Maga a hegy a Keszi királyi udvarnokoké volt, akik azért pereskedtek, mert a diszeli nemesek szőlőt telepítettek, és a hegyen egy kőházat is emeltek. Az 1225-ben történt megegyezés szerint a hegy ugyan a keszieké maradt, de a szőlőt és az épületet a diszeliek használhatták továbbra is. Várat nem említ az oklevél, de feltehetően a kőház a vár őse lehetett.
A vár 1272-ben szerepel először okleveleinkben, de birokosát nem ismerjük. 1300-tól a Rátót nemzetségből származó Gyulaffy Demeteré lett, kinek itteni várnagya bizonyos Csaba. E család közel 400 éven keresztül birtokolta Csobánc várát és uradalmát. Ezután 200 évig alig van hírünk a vár sorsáról.
Rátóti Gyulaffy László 1490 körül meghalt. A várban özvegye gersei Pethő Margit s fia János maradt. Az 1491. július 22-e körüli oklevél szerint Margit asszony Csobánc várát fiának Gersei Pethő Jánosnak adta át, Kinizsi Pál temesi gróf beleegyezésével. A török terjeszkedésével Csobánc 1543 után került a végvárak sorába. A török eredménytelen ostroma után Gyulaffy László királyi őrséget kért a vár védelmére, amely ezután a győri főkapitánysághoz tartozott. Az 1568-as drinápolyi békekötés miatt csalódott magyar urak egy része az egri hős Dobó István vezetésével elhatározta, hogy Erdélyhez csatlakozik. A szervezkedés egyik tagja Gyulaffy László volt. Amikor az összeesküvést felfedezték, 1568-ban Gyulaffy családjával Erdélybe menekült, míg Dobót börtönbe zárták. Ennek ellenére Csobánc továbbra is a Gyulaffyak birtoka maradt és a király 1574-ben Gyulaffy János fiait erősítette meg javadalmaikban, miután kegyelmet is kaptak az Erdélyben élő Lászlóval és annak fiaival együtt.
A Haditanács 1601-ben a vár megerősítését rendelte el. Az őrség létszáma 1625-ben 2 huszár és 21 gyalogos, 1632-ben 20 lovas, 25 gyalogos és 1 tüzér.
A Gyulaffyaktól 1669-ben a várat Esterházy Pál vette meg, aki az épületeket rendbe hozatta, a falakat kijavítatta. Az 1690-es években itt katonáskodott Béri Balogh Ádám, II. Rákóczi Ferenc híres brigadérosa.
I. Lipót király 1702-ben a vár lerombolását rendelte el, de II. Rákóczi Ferenc szabadságharca ezt megakadályozta. A Dunántúlt Bottyán generális kurucai foglalták el. Csobánc más várakkal együtt az utánpótlás központjai lett.
Rabutin császári tábornok 1707 tavaszán Kreutz tábornokot bízta meg Csobánc elfoglalásával. A tábornok mintegy 1500 katonával kezdte meg az ostromot. A várat Domokos Ferenc kapitány távollétében Szász Márton hadnagy és tiszttartója Dóczy Péter 30 hajdúval környékbeli nemessel sikeresen védte meg a túlerőtől. Az ostrom során elesett maga Kreutz tábornok, 25 császári tiszt és 350 katona.
Az ostrom után a kurucok a megrongált várat kijavították de egy 1708.évi jelentés szerint a vár romos állapotban volt. A következő évben a kurucok a várból kivonultak, melyet ezután a császáriak teljesen leromboltak.
Forrás: https://varak.hu
További részletek a várról:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése