2014. július 7., hétfő

Ahol a Királynékat koronázták - Veszprém vára

Veszprém azon várak közé tartozik, amelyeknél szükségtelen elmondanom,
hogy hogyan lehet megtalálni. A kirándulni szerető emberek egyik fele már
járt itt, a másik fele pedig előbb - utóbb biztosan fel fogja keresni. Afféle kötelező
célpont a várbarátok számára és ha már így van, természetesen én sem hagyhattam
ki. Az Óváros tér felől sétáltunk célunk felé, mikor megpillantottam valamit, amit
meg kellett örökítenem. A Veszprémi tűztorony...


Az országban két tűztorony van, ahová mindenképp fel akartam menni. Az egyik épp
itt állt most előttem. A másik Sopronban van, de az egy másik történet lesz.



A toronyba csak a váron keresztül lehet feljutni, tehát el is indultunk tovább a Vár utca
felé. Utunk a Városháza előtt vezetett..
Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

Ez már a Vár utca. Jó irányban haladtunk..



Csak néhány perces séta kellett, hogy a Hősök Kapujához érjünk. Gondolom nyilvánvaló,
hogy ez nem a középkori vár kapuja. Valójában az I. világháború elesett katonáinak
emlékére építették, Pázmándy István tervei szerint 1936-ban.



Azért vannak itt igazi várfalak is.. csak kicsit beépítve a házakba. 
Fotó: Szabóné Kovács írisz Noémi

Belépve a Hősök kapuján, csak az első házig kell sétálni, ha a Tűztorony a célunk.
Ezen a boltíves kapualjon kell tovább haladnunk...



A Tűztoronyhoz vezető utunk újabb állomása a vár Dél- Nyugati bástyájában van.
Nem más ez, mint egy kis pénztár, ahol meg kell váltani a toronylátogatás díját.
A fizetés után egy lépcső vezet fel a bástya gyilokjárójára..



A Dél- Nyugati bástya fala, a gyilokjáróval...



Minél magasabbra értem, annál inkább ért bennem a csalódás. Bent vagyok egy
várban, amit nem látok! A vár falai belefutnak a beépített házakba...



Elrejtőznek eldugott kis udvarokba..



És hiába másztam fel a Tűztoronyba, előttem volt a vár, de nem láttam a háztetőktől.
Talán szép kilátás, de nekem, várblogger szemmel nézve kiábrándító..


Így aztán hamarosan már a Vár utca sötét kövein sétáltunk tovább. Nem véletlen, hogy
a sötét kövezetet világosabb kövek szakítják meg. Ezek a világos kövek jelzik, hol
húzódnak az egykori belső vár falainak alapjai. Valahol itt volt a belső vár kapuja...



Közben már az Érseki palota attraktív épülete előtt haladtunk tovább...



hogy megérkezzünk a Szentháromság térre. Itt áll a Szent Mihály székesegyház, 
ahol a Királynékat koronázhatták hosszú évszázadokon keresztül. 



Többször leégett, lerombolták, majd újra felépítették, míg a mai formáját megkapta..
Ezt szimbolizálja ez a falrészlet, amit szándékosan épp ezért nem vakoltak be...



A templom belseje egyszerűen gyönyörű. Ezt látnia kell mindenkinek!



Ottjártunkkor sajnos nem hallhattuk orgonájának hangját. Pedig bizonyára maradandó
élmény lett volna..
Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

A templomban hosszasan elidőztünk, de még sok látnivaló várt ránk, hát tovább
indultunk. Következő látnivaló a Nagypréposti ház előtt álló Várkút. Pontos kora
ismeretlen, első említése 1569-re tehető.
Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

Egykori mélysége 26 méter volt, de a 2002-es feltárás és felújítás óta kb. 40,7 méterre
becsülik. Ekkor készítették el a belső kivilágítását is.


Tetején szép kovácsolt vas díszrácsot helyeztek el. A sok lakat nem a biztonságot 
szolgálja, fiatal szerelmes párok itt zárják össze életüket a szimbólikus lakattal.
Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

A Vár utca végéhez közeledünk...



Aki valaha is járt a Veszprémi várban, egészen biztosan birtokosa egy ilyen fotónak,
hisz I. István király és Gizella királyné szobra, egyik jelképe lett ennek a városnak.
A várhegy északnyugati fokán álló szobor Ispánky József alkotása, és 1938 óta 
emeli a "szelek és harangok városának" fényét..



A vár fokáról gyönyörű kilátás nyílik az északnyugati irányban kinyúló sziklanyelvre.
Sokan nem tudják, hogy belsejében kiterjedt bunker rendszer húzódik, ami a rendszer-
váltás előtt a honvédség használatában volt. Azt nem tudom, vajon ma mi van vele..



Az nem is kérdés, hogy oda nekünk is ki kell mennünk. A várból a Nagypréposti ház,
és a Székesegyház között induló lépcsőn lehet lejutni a sziklanyelvre...



Erőt, méltóságot sugárzó, igazi vár alatt állunk...



Veszprém várának északnyugati oldala. Impozáns látványt nyújt a sziklanyelv végéről..



Innen a szikláról jól láthatók annak a kolostornak a romjai, ahol egykoron Árpádházi
Szent Margit is élt...



Itt a szikla szírt végén, véget ért a várnéző utunk is. Elindultunk vissza a parkolóban
hagyott autónkhoz, hogy a közeli völgyhíd felé folytassuk utunkat. Innen a hídról akartam
a Veszprémi várról készített albumom záróképét elkészíteni. Íme...



Mit is mondhatnék a Veszprémi várról? Csak egy szó jut eszembe: Gyönyörű!
E véleményemen csak erősít a madártávlati fotója...
Forrás: http://www.felsofokon.hu/node/14886/feed-items

Végül a vár alaprajza.. sajnos részletesebbet nem találtam..
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

Ha egy veszprémi kirándulást tervezel, egy-két ötlet, hová mehetsz még el. Néhány
közeli vár...


Veszprém várának története:

A városnevét Boleszló lengyel fejedelem és Géza fejedelem Judit leányának fiától, Beszprimtől származtatják, aki az ezredforduló körüli évben menekült ide. Géza özvegye, Sarolta, Veszprém várába tartózkodott akkor, amikor Koppány vezér, somogyi ispán 998-ban az ősi szokásjogokra hivatkozva erőszakkal feleségül akarta venni, vissza akarta állítani a régi törzsi hatalmát, ezért a központi hatalom ellen fellázadt, és seregét Veszprém ellen vezette. A lázadót azonban I. István legyőzte, Koppányt kivégeztette, és birtokait elvette. Veszprém hűségéért kiváltságokat kapott, a királynék székvárosa, a veszprémi püspök pedig a királyné kancellárja és koronázója lett.
Veszprémben meg az ország első püspökségét, melyet a hagyomány Gizella királynénak tulajdonított. Annyi bizonyos, hogy ,,Szent Mihály püspökség" és székesegyháza 1002-ben már állt, míg az esztergomi érseki szék alapítása 1001-ben történt.
A püspökség mellett Veszprém várispánság székhelye is olt, de mint ilyenről, csak II. Endre király 1207-ben kelt oklevelében olvasunk.
A vár említése egy 1206 körül kiadott oklevélben történik, amikor János esztergomi érsek ítéletet hoz Péter bakonybéli apát és a veszprémi vár, ,,Besprienis castri", néhány jobbágya között Scis nevű helységben levő peres földekről, majd 1242-ben, amikorra már kiépült a külső vár fala, a kettős főkapu bejáratával, tornyokkal és az ezek előtti palánkkal. IV. Béla király pedig 1263-ban a veszprémi várhoz tartozó Tóthrada nevű földet adományozta Bankó veszprémi várjobbágynak ,,terram Castri Wesprimienis Tothrada".
Csák Péter, az ország nádora és bírája, 1276 augusztusban a vár őrségét meglepte, a várat megszállta és a székesegyházzal együtt kirabolta s felgyújtotta. A tűz martaléka lett a híres káptalani iskola és a könyvtár is. IV. László király szerint ,, Emberemlékezet óta ehhez hasonló gonoszság az országban nem történt". A főiskolát a király helyreállítatta, az a török megszállásig működött.
Károly Róbert király 1313-ban a veszprémi püspöknek adományozta a Veszprém megyei ispánságot, ezzel a vár mindenkori ura a püspök lett. 1412-24 között Castiglione Branda olasz bíboros a veszprémi püsppök, aki jelentős építkezéseket folytatott a várban. Nevéhez fűződik a belső és külső vár különválasztása, a vár tornyos megerősítése, a felvonóhidas kapu és a belső várban az emeletes püspöki palota megépítése.
Mátyás király uralkodása idején Vetési Albert a püspök, aki megújítatta a Szent György-kápolna falfestményeit, kapuját vörös márványból faragott címerével díszítette, a székesegyházban vörös márványból készített oltárt állítatott, orgonával látta el és ispotályt alapított a káptalani részen. Halála után itt temették el a Szent György-kápolnában, és a feltárás során a megrongált sírkövének töredékeit is megtalálták. Mátyás király halála után, 1490-ben Miksa osztrák herceg tört be az országba, a hozzá pártolt Vitéz János veszprémi püspök a árat is átadta neki. Egy év múlva azonban újra magyar kézen van Veszprém.
A mohácsi csatavesztés után 1527-ben Ferdinánd emberei foglalták el, 1530-ban János király csapatai szállták meg, majd 1537-ben a Ferdinánd oldalán álló enyingi Török Bálint, tőle pedig még ebben az évben Puchain Vilmos vette vissza. Az ostromok során megrongált falak újjáépítése csak lassan folyt, és még Buda eleste után is hevenyészett palánkfallal volt megerősítve.
Ali budai pasa 1552-ben vette ostrom alá Veszprém várát, melyet 10 napi ostrom után Vas Mihály kapitány árulása következtében el is foglalt, és azonban hozzákezdett annak kijavításához. Egy 1560-ból való kimutatás szerint a török 800 akcse összeget fordított a vár kapujának újjáépítésére.
A várban 1557-ben óriási tűzvész pusztított, és mint azt Takaró Mihály írja, ,,Veszprimnek az külső vára mind álgyú s mind tarack elégett".
Salm Eckhard gróf, győri kapitány vette vissza 1566-ban, amikor az ostrom során leégett a székesegyház is, így több mint egy évszázadig csak az altemplomot tudták használni.
A bécsi Haditanács a vár kijavítását rendelte el, melynek során az 1570-es években itt tevékenykedett Suess Orbán, Bernado Gallo, Giuseppe Civitale, Fausto Veranzi, és ebben az időben mérte fel a várat Giullio Turco is.
Alighogy felépült a vár, 1593-ben a Szinán pasa vezette török sereg ismét elfoglalta, 1598-ban azonban már újra a magyaroké, miután a Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette sereg közeledtének hírére a török a várat elhagyta.
Bocskai hajdúi 1605-ben foglalták el, majd 1620-ban Bethlen Gábor vezéreinek, Haller Györgynek és Fekete Péternek hódolt meg a vár őrsége, kiktől azonban a nikolsburgi béke a császárnak jutatta vissza. II. Ferdinánd 162-ben 6000 forintért Zichy Pálnak adta zálogba a veszprémi uradalmat, melyet Senyey István püspök 1629-ben 10000 forintért váltott vissza. 1683-ban Barkóczy Ferenc, Thököly Imre vezére vette be, de három év múlva királyi csapatok szállták meg.
I. Lipót király 1702-ben a vár lerombolását rendelte el, melynek végrehajtásával Steindorff ezredest bízta meg a Haditanács. Ez azonban II. Rákóczi Ferenc szabadságharca megakadályozta. A város a Fejedelem tábornokának, Forgách Somonnak 1704 tavaszán meghódolt, de nem sokkal ezután Heister császári tábornok foglalta vissza, és a várat a várossal együtt felgyújtotta.
Az 1723. évi 23. Tc. véglegesen megszüntette Veszprém végvári jellegét és vele együtt kiváltságos helyzetét is. A belső vár kapuját egészen, a belső és külső várat elválasztó falat részben Acsády Ádám püspök 1733-ban romboltatta le. 1763-ban Fellner Jakab kapott megbízást a Püspöki Palota helyreállítására. A XVIII. században új paloták, templomok és házak épültek a lerombolt vár területén.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése