2015. április 3., péntek

Dinnyés, várpark

Van az úgy, hogy az ember keresve sem talál valamit, de olyan is előfordul, hogy 
nem is keres és mégis rátalál valami érdekes látnivalóra. Így jártam én is a közelmúltban,
mikor épp Simontornyára igyekeztünk várlátogatásra. Hogy ne kelljen pályamatricát
venni, úgy határoztam, alsórendű utakon haladunk a célunk felé. Így történt,
hogy a Velencei tó mellett betértünk Dinnyésre, ebbe a kis Fejér megyei községbe.
Teljesen véletlen volt az is, hogy felfigyeltem egy táblára az út szélén, amelyen a 
Várpark felirat volt olvasható. Már vagy száz métert tovább is haladtunk, mire 
elhatároztam magam, hogy utána járok ennek a dolognak. Nem bántam meg, hogy
rászántam egy órát erre az igazán érdekes kis parkra. Alexi Zoltán álmodta meg
ezt a parkot még 2012-ben, és azóta is álmának megvalósításán dolgozik. A várpark
nem más, mint váraink kicsinyített másainak tárháza, természetesen a teljesség
igénye nélkül.

A következő képkollázsokban bemutatom néhányukat én is a teljesség igénye nélkül...
Elsőként Döbrönte, Szarvaskő várát mutatom be. A várat Nagy Lajos király engedélyével,
a Szalók nemzetségből származó Himfy család egyik tagja építette a 14. század közepén.
Nádasdy Tamás összeírásában, 1555-ben még épségben állt, ám későbbi sorsa ismeretlen,
a végvári rendszerben nem szerepel. Talán egy török támadás pusztította el...

A képkollázs a várparkban álló makett mellett egy rajzot és egy fotót tartalmaz az eredeti várról.
Második képemen Földvár vára látható. A Brassó vármegyei Földvár várának első írásos
emléke 1240-ből származik. Vélhetően a Német lovagrend építette, ám miután elfeledték
hol is a helyük, II. Endre királyunk kiűzte őket az országból. A békés szász telepesek viszont
maradtak, és kisebb-nagyobb megszakításokkal ők is voltak a vár gazdái. Pusztulása csak
a 19.-század vége felé következik be, mikor a környező lakósság elkezdte elbontani falait,
házainak építéséhez...

Harmadik képemen a Pozsega vármegyei Gracsanica vára látható. A falutól két kilométerre,
egy kúp alakú hegy tetején állnak maradványai. A Rátót nembéli Paksiaké volt mint nemesi
birtok a 14-15.-században, de birtokolta a Zenistyáni és a Dessewffy család is. Pusztulásának
idejére és okára nem találtam adatot...

A következő képen Hátszeg vára látható, melynek eredetije Hunyad vármegyében áll.
Pontos építési ideje nem tudható, de egy 1263-ból származó adománylevél már tesz
említést róla. Az évszázadok során többnyire az erdélyi vajdák kormányzása alatt állt, 
de birtokolták a Gutkeledek, vagy a Hunyadiak is. 1482-ben tesznek utoljára említést róla, 
így pusztulását ez után okozhatta valószínűleg egy török támadás...


A Somogy vármegyei Kereki vára szerepel a következő képen. A 14.-század első felében
épülhetett, ám pontos ideje ismeretlen. Fennállása során sok birtokosa volt, és bizony
sok ostromot átélt a vár. Végül falainak anyagából templomot, illetve vadászkastélyt
építettek az 1800-as évek elején...

A hatodik képen Kórogy vára látható, melynek eredetije Verőce vármegyét erősítette.
Első említése 1290-ből maradt fenn, mint a Kórógyi család birtoka. Magáénak tudhatta még
Csupor Miklós, Pongrác János, és a Jaksics család is. Pusztulásának idejére és körülményeire
nem találtam adatot...

Kosztajnica vára Zágráb vármegyében állt, és még áll ma is viszonylag épségben.
Első említése 1258-ból származik. Az Acha nemzetség után volt Frangepán Márton, 
Bevenjudi Iván, végül a Zrinyiek tulajdona is. A 16.-század második felétől török 
uralom alatt állt...

Egy ismertebb várral folytatom, mégpedig Somoskővel. A Nógrád vármegyei erősséget
valamivel a tatárjárás után emelte a Kacsics nemzetség egyik tagja, ám pontos ideje
ismeretlen. Birtokosait hosszan lehetne sorolni, ugyanis az idők során gyakran váltott
gazdát hol békés úton, hol pedig ostrom által. Közel húsz évig a török is megszállva
tartotta, ám pusztulását I. Lipót császár parancsának köszönhette, aki elrendelte a vár
felrobbantását. Szerencsére ezt csak részben hajtotta végre Ráday Pál, az akkori birtokos..

A Solymári Szarka-várral folytatom a sort, melyet vagy Drugeth Vilmos, vagy Laczkfy István
nádor építetett a 14. század közepén. Birtokosai közt megtaláljuk Ónodi Czudar Jakabot, 
Rozgonyi Simont, Garai Lászlót és Bakics Pált is. Buda elfoglalása után a törökök
Solymár várát elpusztították. 1580 után neve többé nem szerepel. Köveit a környező építkezésekhez széthordták.

Tapolcsány vára Nyitra vármegyében épült a 13.század végén. Első magjának építését
Csák Máté nádorispánnak tulajdonítják, de a kővár első írásos emléke 1318-ból
származik. Csák Máté halála után sokáig királyi vár, majd Szécsényi Frank, Giskra cseh
huszita vezér, Guti Országh Mihály a birtokosa. Később az Erdődyek tulajdona, 
valószínűleg ennek köszönhette, hogy túlélte a császári várrombolási parancsot...

A Tátika várral folytatom a sort. Királyi vár volt, melynek többnyire a veszprémi püspökség
volt a kormányzója, de birtokolta többek közt a Laczkfi család, Sárfeneki Frigyes és gersei 
Pethő László is. 1589-ben a török kirabolta, és valószínűleg le is rombolta a várat, mert ez 
után már "castrum dirutum"-ként romlott várnak említik. 1713-ban Mercy császári tábornok
hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta, így végleg megpecsételődött a sorsa...

A Vértessomlói Vitány várat valamikor a 13-14. század fordulóján építették, pontos dátuma
ismeretlen. Első említésekor 1324-ben királyi vár, a győri ispánság tartozéka. Birtokolta még
Rozgonyi István, Egervári László horvát bán, vagy Kanizsai György is. A törökök négyszer is
elfoglalták hosszabb-rövidebb időre, míg 1597-ben Pálffy Miklós seregei végleg kiűzték őket
innen. A következő évben Pálffy és vezértársa, Adolf Schwarzenberg parancsára 
felrobbantották az elavultnak számító erősséget... 

A Belgrád melletti Zimony várát már 1173-ban említik castrum Zelmen néven. Tulajdonosai
közt találjuk a Hunyadiakat, vagy Brankovics György despotát is. 1521-ben a hős Skoblic
testvérek védték a török ellen, de sikertelenül. Az ostromban a vár erődítései rommá lettek,
és nem is épültek újjá többé...

A várparkban jelenleg 18 vár készült el, de Alexi Zoltán még korántsem fejezte be munkáját.
További vár maketteket épít még eredeti tájolással, eredeti építési anyagokból 
(fából, kőből, vagy épp téglából) attól függően, melyik vár miből épült. 
A park nagyszerű program lehet a felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt, így csak 
ajánlani tudom mindenki számára!

További információkért kattints a következő linkre:
                                                                   http://varpark.hu/

A képkollázsokban szereplő rajzok és az eredeti várról készült fotók forrása: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése