2015. július 6., hétfő

Osgyán várkastélya

Előfordul, hogy az ember olyan helyre téved, amihez bizony
kell némi kalandvágy. Amikor Osgyán (Ožďany ) településre értünk,
még nem tudtam, hogy ez is egy ilyen kirándulás lesz. A célunk
közvetlen a település szélén, egy kis dombon áll, tehát joggal feltételeztük,
hogy könnyed séta vár ránk. Az kezdett gyanús lenni, hogy bárhol 
próbáltuk, nem találtunk utat a várkastélyhoz. Egy helyi lakost kérdeztünk 
hát, aki buzgón igyekezett lebeszélni tervünkről, értésünkre adva,
hogy a kastély zárva van. Persze én nem az a fajta ember vagyok, akit ez
eltántorított volna tervemtől. Az 50-es útról letérve a Fazekaszsaluzsány
felé vezető úton, a falu széléig haladva, majd erről jobbra egy kis műútra
fordulva kerültük meg a várkastély dombját. Csakhamar megpillantottunk
egy földutat, ami a domb teteje felé vezetett...


Innen már látni véltük célunk is a sűrű lombok között...


Autónkat hátrahagyva nekivágtunk hát a nem túl megerőltető sétának.
Csakhamar egyre sűrűbb bozótosban vezetett az ösvényünk...


Míg végre elértük a domb aljától is látható villanyoszlopot...


Kastély helyett azonban csak egy istálló szerű épületre bukkantunk...


Mivel a célunknak nyoma sem volt, gondoltam legalább ezt az épületet
nézem meg belülről...


Kíváncsiságom elnyerte jutalmát. Mint valami mesebeli átjáró, úgy vezetett
célomhoz ez az istálló. Az épület másik végén ugyanis ez a látvány fogadott..


Rátaláltunk hát az Orlay família várkastélyára...


Mely láthatóan Csipkerózsika álmát alussza...


Az ember magasságú gazban gázolva, célba vettük a bejárati kaput...


Kemény feladat volt utat törni a sűrű, sokszor tüskés bozótosba, ami a
várkastély udvarán már-már áthatolhatatlanná vált...


Valahol itt hagytam el az én kedves csontnyelű késemet is. Ha valaki 
valami csoda folytán megtalálja, igazán visszaszolgáltathatná! :)


Nagy nehézségek árán végül sikerült bejutnunk az udvart körül ölelő
boltozatos folyosóra..


Itt szembesültünk a várkastély valódi állapotával. Elkeserítő...



Leszakadt falak, omladozó boltívek mindenfelé...


Már senki nem hinné, hogy ez valaha egy erős vár volt...


A török időkben állandó veszélyben éltek itt, a közeli Fülekről fenyegető
portyázó török támadásoknak kitéve...


Arról nincs feljegyzés, hogy valaha is ostromolták-e a törökök, de
bizonyára voltak kisebb támadások a közeli Fülek várából...


Sokhelyen a pince is beszakadt, az embernek nem árt a lába elé nézni...


No és a fejünk fölé is érdemes, mivel néhol a gerendák lógnak lefelé...


Csak a mindenre elszánt várvadászoknak ajánlom ezt a helyet, mert 
bizony sajnos ez szó szerint életveszélyes lehet a figyelmetlen látogatónak...


Valószínűleg a XVII. század első felében történt meg a középkori vár 
átépítése reneszánsz várkastéllyá...


Akkoriban egy gyönyörű kastély lehetett ez. Még így romjaiban is
impozáns külsőt mutat...



Az ember szíve összeszorul ettől a látványtól...



És ami kívülről még nem is feltűnő, belül látni csak mekkora a baj...



Az egykor gyönyörű fazsindelyes tető...



Napjainkban ember nagyságú hézagokkal tarkítva küszködik az idővel...


A folyamatos beázás pedig tovább pusztítja a gerendákat, falakat...


Ha még nem is látszik mindenhol...


Bármilyen szomorú kimondani, halálra van ítélve ez a kastély...


Hacsak valami csoda nem történik, hamarosan dőlni kezdenek a falak...


Már csak a csoda tartja állva a tetőt... Ki tudja, meddig bírja még?


Jó lenne, ha tévednék! Jó lenne, ha akadna gazdája, aki megmenti!


Bár itt ott láttunk hevenyészett javítások nyomait, betonozásokat, 
alátámasztásokat, de mintha feladták volna... mintha elfogadták
volna, hogy a pusztulás az úr...


Keserű szájízzel vettünk búcsút Osgyán várkastélyától...

Félek, soha többé nem látjuk így, egyben. Ha nem érkezik segítség,
elkerülhetetlen a végső pusztulás...


Végül íme a várkastély alaprajza...
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


És egy 2004 telén készült fotó a wikipédiáról...
Forrás: wikipédia



Osgyán várkastélyának története:
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
XIV. század eleje – Osgyán jobbágyfalvát első ízben a római pápa által kiküldött tizedszedők jegyzékében említették meg. 
-- Közelebbről ismeretlen időpontban, a helységet fennhatósága alatt tartó Orlay nemesi família építette fel azt az erődített épületet, ami a továbbiakban, mint földesúri birtokközpont szolgálta őket. 
1440 után – Az Erzsébet özvegy királyné által az utószülött fia védelmére az országba hívott Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezér katonasága hatalmas területeket foglalt el a Felvidék középső és K-i részein. 
-- Ekkoriban szállhatták meg a cseh fegyveresek Osgyán erődítményét is. 
1459 – 1462 között – Közelebbről ismeretlen időpontban Hunyadi Mátyás király serege visszafoglalta Gömör vármegyét, és benne Osgyánt is a csehektől. 
1462 körül -- A váruradalom visszakerült jogos birtokosához, az Orlay famíliához.
1550 körül – Korabeli adat szerint Orlay Miklós nemes úr lakott az erősségben, amely a török megszállta Fülek várának közelségében lévén, állandó veszélyben volt az ellenséges lovasportyák rajtaütéseitől. 
-- Más forrás szerint az Orlay {Orlle} család csak a XVI. század végén költözött Osgyánba.
-- Nem maradt fenn olyan híradás, hogy Osgyánt megostromolta, vagy elfoglalta volna a török. 
1590 – A korabeli dokumentumok szerint Bakos János az osgyáni váruradalmára ebben az esztendőben nyert pallosjogot, vagyis akár halálos ítéletet is kimondhatott a földjén élő, és főbenjáró ügyben elmarasztalt jobbágyára. 1604 nov. 17 – A Habsburg császári és királyi ház zsarnoki uralma ellen felkelt Bocskai István erélyi főnemes leverésére Pozsonyból K-i irányban támadó Basta generális jól felszerelt, mintegy 15 – 20 ezer főnyi zsoldosa Osgyánhoz érkezett. Itt állt védelmi állásba Németi Balázs hajdúkapitány, aki 4 ezres hajdú és szintén 4 ezres jobbágyfelkelőnek parancsolt. A hajdúk sáncokat ástak a környező magaslatokon, de a legtöbben a palánkfallal kerített jobbágyfaluban és az osgyáni kastélyban védekeztek. Basta generális a teljes haderejét rohamra küldte, a harcedzett zsoldosok rövidesen már a kastélyba szorították vissza a felkelőket. Németi Balázs 500 emberével több kirohanást is intézett, de mindig visszaszorították őket. Miután az ostromlók felrobbantották az erődített épület tornyát, a megszorult védők – mintegy 400 fő – bejelentette a megadásukat. Bár Basta generális kegyelmet ígért nekik, a kivonulók legnagyobb részét lekaszabolták a vérengző idegen zsoldosok. Az életben maradottakat a fővezér szigorú őrizet alá vonta. Köztük volt Németi Balázs hajdúkapitány is, akinek bal karját golyó érte, így került sebesülten fogságba. Basta parancsára a lábánál fogva felakasztották, hogy így csikarjanak ki tőle vallomást a Bocskai seregek hollétéről. A kínzás eredménytelen maradt, így a császári csapatok tovább vonultak K-felé. 
-- Németi Balázs kivégzésére november utolsó napján került sor. A hajdúkapitány itt is rendíthetetlen bátorságáról tett bizonyságot, mivel amikor a táborból kivezették, hogy a vesztőhelyre vigyék, az elöl összekötözött kezével elragadta a pallost a hóhértól, és vadul vagdalkozva, több zsoldost is megölt. Végül az őt mindenfelől közrefogó császári katonák csapásai alatt lerogyott és meghalt. 
1607 nov. – Basta generális zsoldosai az edelényi – besenyői csatában ismét diadalmaskodtak a hajdúk felett, de mivel nem tudták elfoglalni a Bocskai fő bázisának számító Kassa városát, kénytelenek voltak Eperjesre húzódni téli szállásra. 
1631 – Az előző főispán halála után Karvai Orlay {Orlle} István báró töltötte be Gömör vármegye legfontosabb királyi hivatalát, egészen az 1641-ben bekövetkezett haláláig. Ebben az időszakban az Orlay família már a magáénak tudhatta Osgyán, Szabadka, Csehbrézó, Karva és Lehota helységeket is.
-- Az uradalmat a magáénak mondhatta még a középkor évszázadaiban a Bakos, Korponay, Szakál, Vajna és a báró Luzsénszky nemesi családok is. 
-- Nagy valószínűséggel a XVII. század első felében történt meg a középkori erősség átépítése az akkoriban a tehetősebb nemesi családok között uralkodóvá vált felvidéki reneszánsz várkastélyok stílusában. 
1645 dec. – Az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és a Habsburg császár és király között zajló háborút lezáró linzi béke megkötése után, Osgyán földesura Bakos Gábor is hűséget esküdött III. Ferdinándnak. 
1647 – Az országgyűlés rendelete szerint megerősítették a végvárat a török portyázók hirtelen támadásainak kivédésére. 
1666 okt. 17 – Miután ezen a napon fiú utód hátrahagyása nélkül elhunyt Osgyáni Bakos Gábor, a több vármegyére kiterjedő birtokai, így Osgyán és Csetnek váruradalmai is, visszakerültek a Kamara kezelésébe. 
-- Rövidesen mégis a leányági Géczy família szerezte meg.
1678 szept. 27 – Ezen a napon a Habsburg császári ház elleni felkelők támadták meg az erődített nemesi lakot. A roham eredményéről nem maradt fenn adat, de az októberi hónap folyamán kénytelenek a kurucok az egész Gömör vármegyéből kivonulni. 
1681 – A megismétlődő kuruc támadások kivédésére az országgyűlés elrendelte Osgyán és Putnok megerősítését. 
-- II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a földesura Géczy Zsigmond, akinek a leánya a később „elhíresült” lőcsei fehér asszony, vagyis Géczy Julia volt, aki Korponay János kuruc kapitányhoz ment feleségül. Így az osgyáni birtok is ez utóbbi famíliát gazdagította. 
XVIII. század – A Rákóczi kuruc szabadságharc bukása után az épület elkerülte a Habsburg császár által a magyar erősségekre kimondott felrobbantási parancsot. Az itt élő földesúri család utasítására a külső védőműveket {kőfalakat és árkokat} megszűntették, a belső magot is kényelmes, barokk stílusú lakópalotának alakították át. 
1900 – Ebben az időszakban a báró Luzsénszky família tagjai lakták a nagyméretű épületet, ahol értékes levéltárt és képtárt is őriztek. 
1945 – A községben zajló harcok idején a várkastély is súlyos sérüléseket szenvedett, berendezése megsemmisült. 
1970-es évek – A műemlékvédelmi szakemberek megkezdték az évszázados falak helyreállítását, aminek munkálatai – kisebb-nagyobb szünetekkel – azóta is tartanak. 
2003 – A legutóbbi terepbejárás tapasztalata szerint a várkastély új tetőzetet kapott, falait bevakolták, de jelenleg nem folytatnak rajta további helyreállítási munkálatokat. Így hiányzanak a nyílászárók {ablakok és ajtók} valamint a szobák és termek bútorzata is.
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php



5 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes, egyben szívszorító képek. Jó lenne tudni, napjainkban milyen állapotban van a kastély.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zsuzsanna!
      Ezek a fotók június 28-án, vasárnap készültek, tehát a várkastély jelenlegi állapotát mutatják.

      Törlés
  2. Éppen egy konyvboríton dolgozok ami reszben az Osgyani kastelyrol is szol, kepeket keresve talaltam ra erre a blogra. Koszonom a csodalatos utazast a kastelyhoz. Bár csak pár kilometerre lakom a kastelytol sajnos sosem volt szerencsem el juttni hogy eloben csodalhasam. Sajnos mar talan nem is lesz mivel a tavalyi év során, pontossaban október 2019 a kastélyon felgyulot a teto. A gyonyoru fazsindelyes teto porigegtek a fagerendakal egyut. :( es latni ahogy eg meg szivszorito volt :( szerencsess hogy meg "pompajaban" lathata.

    VálaszTörlés
  3. Éppen egy konyvboríton dolgozok ami reszben az Osgyani kastelyrol is szol, kepeket keresve talaltam ra erre a blogra. Koszonom a csodalatos utazast a kastelyhoz. Bár csak pár kilometerre lakom a kastelytol sajnos sosem volt szerencsem el juttni hogy eloben csodalhasam. Sajnos mar talan nem is lesz mivel a tavalyi év során, pontossaban október 2019 a kastélyon felgyulot a teto. A gyonyoru fazsindelyes teto porigegtek a fagerendakal egyut. :( es latni ahogy eg meg szivszorito volt :( szerencsess hogy meg "pompajaban" lathata. Koszonom az elmenyt

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Nikol!
      Én is sajnálom, hogy az történt, amire számítottam. A tavalyi tűz egy újabb lépés volt a végső pusztulás útján.
      Nagyon nagy kár ezért a gyönyörű várkastélyért és én nagyon sajnálom, hogy nem akadt egy befektető, aki megmentette volna.

      Törlés