2016. december 27., kedd

Sátoraljaújhely vára




Sátoraljaújhelytől délnyugatra emelkedik az a 334 méter
magas domb, melynek a tetején állt egykor a vár.
Megközelítése nem túl nehéz. A Pataki útról nyíló Oremus, 
majd az Úttörők útján feljutunk a Várhegy Üdülőig. Ott
leparkolva gyalogosan folytatjuk utunkat egy meglehetősen
meredek ösvényen, fel a romokig. Nem kell megijedni,
mire kifulladnánk a kaptatón, már fenn is vagyunk. Első
pillantásra nem túl sokat ígérő látvány...


Neem... ez nem az a vár, ahol büfével, meg látogatóközponttal
várnak.


Bár, kis jóindulattal, ezt kinevezhetjük kőtárnak...


Viccet félretéve, itt sajnos már nem állnak magas falak. Azt, 
hogy ennyit is látni, a 2008-ban megkezdett feltárásoknak
köszönhetjük...


Azért érdemes ám a hiányos alapfalak között sétálni egyet! 
Szépen kirajzolódnak az egykori palota ajtó, vagy épp ablak
nyílásai...


Tágas, világos helyiségeket tartalmazó palota állhatott itt...


Egy olyan palota, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a környező
tájra...


A kilátás tényleg csodálatos minden irányban. Északkelet felé
például a városban gyönyörködhetünk...


A 2008-2009-ben feltárt délkeleti terület, nem az egész várat
jelenti. Akkor a vár jelentős része felderítetlen maradt...


A várhegy észak felé elkeskenyedő platóján még a föld alatt
rejtőznek a maradványok...


El is indultunk, hogy keressünk erre utaló nyomokat. 
Meglepetésünkre nem csak nyomokat találtunk...


Mint kiderült, a feltárási munkálatok kellős közepébe
cseppentünk...


Számos kutató árok bizonyítja, hogy a falak ott húzódnak a 
föld alatt...


Teljesen ép falszakaszokat láttunk...


Izgalmas üregek kerültek elő... sajnos nem leshettem bele...


De ami még érdekesebb, egy teljesen ép, faragott kő ajtókeret...


Természetesen az ajtóhoz tartozó fal is előkerült...


Az ajtó másik oldala. A megközelítőleg háromszög alaprajzú
északi torony belsejében álltunk...


Még az ajtózsanérok helye is tökéletesen látszik. A kép alsó 
szélén látható üdítős flakonokban frissen kiásott leleteket
tároltak.. sajnos nem nyúlhattam hozzájuk. 


Nemcsak megfogni volt tilos, volt olyan amit fotózni sem volt
szabad. Épp ottjártunkkor szabadítottak ki egy csontvázat a
föld alól. Erről nem engedtek fotót készítenem. Így is
örülhettem, hogy fotózhattam az ásatási területen...


Még kíváncsiskodtunk egy kicsit, de aztán nem akartunk tovább
zavarni a munkában, hát elbúcsúztunk. Távozóban lőttem még
egy-két fotót...


Végül ahogy szoktam, a vár alaprajza...
Forrás: http://jupiter.elte.hu


És egy légi felvétel... (Nem a legfrissebb, de jobbat nem találtam) a Civertan-tól. 
Forrás: http://jupiter.elte.hu


Egy rövid kisfilm a vár feltárási munkálatairól: 




Újhely várának története:
Forrás: http://jupiter.elte.hu
Détshy Mihály mutatta ki, hogy a középkori oklevelekben szereplő Patak, vagy Újhely vára a Sárospataktól 
északkeletre, Sátoraljaújhely délnyugati szélén emelkedő Sátorhegy keleti nyúlványán, a ma Várhegy néven ismert 334 méter magas dombon állt.
A vár 1242 és 1261 között épült, először 1261-ben említik V. István ifjabb király 1261. évi szabadalomlevelében: "cum hospites nostri de Satureleu ad castrum nostrum de Saturhyg convenerint" szerepel, vagyis "a Sátoraljai vendégeink Sátorhegyi várunkban gyűltek össze".
A több néven említett vár (Patak, Nagypatak, Sátorhegy, Újhelyvára) a pataki erdőispánság vára volt, és annak fennállásáig (1323) székhelye.
Egy 1262-es adat szerint építése még folyamatban volt, hiszen ekkor István ifjabb király még befejezetlen toronyként adományozta el. 1264-ben ostromolta meg Anna hercegnő, és fogságba ejtette V. István ifjabb király családját. 
I. Károly király 1319-ben vette el a várat Sztritei László ispántól, akit 1321-ben Borostyán várával kárpótolt. A király 1327-ben Bobonics János bánnak adta örökbe, de 1334-ben visszaszállt az uralkodóra. Zsigmond király 1390-ben, majd 1392-ben Perényi Miklós szörényi bánnak adta a várat, majd az 1428-ban a várbirtokkal együtt visszaszállt a koronára. 1429-ben a Pálóczi család kapta meg Sempte és Szakalya várakért. 1497-ben várnagya Földessy Balázs volt. 
1526-ban a mohácsi csatában elesett Pálóczi Antal hátramaradt családjától Perényi Péter foglalta el a várat, akitől 1528-ban János király vette el, de egy évvel később Perényi császári támogatással visszafoglalta.
1533-ban a várban építkezések folytak, 1536-ban a vár bástyáit és erős sáncait említik.
A vár pusztulása 1537-re tehető, valószínűleg maga Perényi romboltatta le. Utolsó várnagya, Wégh Ambrus egyben az akkorra elkészült sárospataki vár első várnagya is volt. A sátoraljaújhelyi várat 1538-ban, 1546-ban és 1548-ban is leromboltként említik.
A vár történetét Détshy Mihály kutatta, aki tisztázta a vár helyét és értelmezte az arra vonatkozó adatokat. Nováki Gyula és Sándorfi György 1986-ban készített először felmérést a várról, addig csak a Soós Elemér 1904-ben készített rajzai voltak ismeretesek az erősségről.
2007-ben Ringer István és Szörényi Gábor András elkészítették a Várhegy régészeti-geodéziai felmérését.
Ringer István 2008 nyarán kezdte meg a vár régészeti kutatását, amelyet 2009-ben is folytatott. A kutatás során a Várhegy 95 x 25 méteres platójának délkeleti részén végeztek feltárásokat. Itt egy nagy alapterületű, több helyiségből álló épületegyüttes maradványait találták meg. A feltárási munkálatok 
azóta is folytatódnak évről évre....
Forrás: http://jupiter.elte.hu


2016. október 10., hétfő

Regéc vára 2016

2007 és 2011 után, idén immár harmadszor jártunk Regécen.
Örömmel tapasztaltam, hogy minden alkalommal egy kicsit 
többet kaptunk a várból. Az elmúlt évek során jelentős munkák 
folytak itt, minek következtében már nem csupán néhány 
romos fal fogadott bennünket. A várat viszonylag könnyű 
megtalálni, csak követni kell a táblákkal jelzett utat a falu 
szélétől, egészen az erdő széléig. Innen gyalogosan kell tovább 
haladnunk a csendes erdei úton, egészen a várig. El sem lehet 
tévedni. De azért azt nem árt tudni, ez nem egy körömcipős 
történet, tessék erdei földúthoz öltözni! Egy kiadós séta vár 
ránk, de a végén egy gyönyörű várrom lesz a jutalmunk...


A változás első látható jele, az újra épült "Kerekded" bástya, 
és az Öreg torony. De számunkra új létesítmény volt a
pénztár épület is. Ez az a hely, amit nem lehet elkerülni, itt 
bizony csak a belépők megváltása után engednek tovább.
Cserébe viszont van kis büfé, és kulturált mellékhelység is..


Ha megvettük az amúgy nem ijesztő árú belépőnket, máris a 
vár bejáratát képező "Kútbástya" előtt találhatjuk magunkat..


A várba egy igen szűk folyosón juthatunk be...


Erről a folyosóról kiérve, ott álltunk a vár északi részén álló
Öregtorony alatt, ami a vár legrégebbi része...


Mielőtt tovább indultunk volna, egy pillantás a vár nyugati 
falára...


Már innen is gyönyörű a kilátás...


Legutóbbi ittjártunk óta sokat változott a vár képe...


Az Öregtorony tetejéről ez a fejlődés még inkább szembetűnő..


Tájoló tábla az Öregtorony tetején...


A vár bejárata fentről...


A vár keleti oldala...


Az Öregtoronyból a belső és külső Fegyveresházon át haladunk
tovább...


Hogy miért épp "Fegyveres ház"? Nem tudom, én is a lent 
megosztott alaprajzról olvastam. Annyi biztos, hogy az 
alaprajz szerint valahol itt, egy pincében volt a ciszterna...


Innen csakhamar a középső vár udvarán találtuk magunkat...


Ahol ezt az emléktáblát is elhelyezték II. Rákóczi Ferenc 
tiszteletére...


A tábla mellett nyílik az átjáró az egykori Kis bástyához...


A "Kis bástya" napjainkban nem áll, de a hozzá vezető folyosó,
vagy falszoros annál inkább...


A Kisbástyával szemben lévő boltozatos pincének sem volt 
még hátsó fala mikor legutóbb itt jártunk...


Az úgynevezett Alsó-várba vezető lépcső...


Érdekes, hogy az "Alsó-vár" valójában az egész erődítmény 
legmagasabb részét jelenti. A feljárati lépcső mellett kis 
boltocska volt, ami néhány száz éve már zárva van...


Az Alsó-vár jelenleg még feltárás alatt van, nem sok látszik 
belőle...


Csak a föld alól itt-ott előkerült alapfalak bizonyítják, sok
munka van még hátra...


Felkapaszkodva az Alsó-várat jelentő szikla tetejére, pazar 
kilátás nyílik a várra és környezetére...


Miközben e látványban gyönyörködünk, eszünkbe jutnak a
vár birtokosai. Megfordultak e falak között a Rákócziak, 
Zrínyi Ilona, Thököly Imre, de talán még Szapolyai János és
később a Károlyi család tagjai is jártak itt...


Jó lenne újra a régi fényében látni...


Tudom, a romos falaknak is megvan a maga varázsa...


Izgalmas találgatni, hogy egy-egy előbukkanó boltív vajon mit 
rejt maga alatt...


De én jobban szeretem, ha a kövek falakká állnak össze...


A falak pedig épületekké...


Hogy ne csak romokban gyönyörködhessünk...


Hanem minél több épségben álló várral büszkélkedhessünk!


Mert váraink, történelmünk, viharos múltunk bizonyítékai...


Végül a vár alaprajza...


És a hozzá tartozó jelmagyarázat...


Egy gyönyörű légi felvétel a várról...
Forrás: http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?p=130741344

Egy rövid részlet a Regéci várat bemutató animációs
kisfilmből:

Merre találjuk?




Regéc várának története:
Forrás: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/
Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a13-14. század fordulója körül. A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa. 1635-ben Esterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg. I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára, I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggódva érdeklődött ez után egyik levelében, hogy Regécet nem vették e fel az "elhányandó várak" jegyzékébe.
Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott.1676. március 27-én megszületik II. Rákóczi Ferenc, a csecsemő még nincs 4 hónapos, amikor meghal édesapja I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelenti ki magát, átveszi az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezik gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit éli. Itt szerzi meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedik hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett. Az esküvő után a regéci tárházba viszik Thököly ezüstneműit. 1683 májusában Regécen szervezik a felső magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodik róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készíti a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készülnek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szereli fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyit, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. "Tőből feldúlatott s kiforgattatott" a német által.
Regéc várának hadi jelentőssége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint "kijavítása aligha lehetséges". A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött. Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihal, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta.
1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége - Schwarzenberg Karolina - és leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát az óta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhető a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák főurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében. 1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerül a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás születik, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999. július 5-én megkezdődik az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépül a várat ellátó villamos hálózat. Még ebben az évben kezdetét veszi az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban résztvevő személyek, és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen, 2000-ben befejeződik az út kiszélesítése, folytatódik a régészeti feltárás, megkezdődik az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerül kellő támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpan, viszont a vár feltárása folyamatosan halad. 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás veszi kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti.
A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következet be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziiak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.Rendkívül fontos, hogy a nehezen megkezdett folyamat ne szakadjon meg, a magyar történelem e kimagasló emlékhelye, a romjaiban is impozáns műemlék megmentése és méltó helyére emelése folytatódjon.
/Simon Zoltán szívességéből/
Forrás: http://jupiter.elte.hu