A várhoz vezető könnyebbik út, a Becske-Bercel közötti út felől indul.
A leírások szerint egy erősen kátyús aszfaltos út vezet fel az 528 méter
magasan álló romok felé. Nos, ez az infó kis kiigazítást igényel. Valójában
a kátyúk már eltűntek. Pontosabban inkább az aszfalt tűnt el a kátyúk
közül. Minősíthetetlenül rossz ez az út, de kellő óvatossággal még lehet
autózni rajta. Az út egy kis tisztásnál ér véget, ahol már illik leparkolni.
Innen gyalogosan folytattuk utunkat a vár felé. Ha erre az elágazásra
rátaláltok, jó felé jártok.. Itt balra tartva kell tovább haladni...
Nem túl kimerítő séta következett a szép erdei ösvényen. Legalább élvezhettük
a tavaszi friss levegőt...
Ez is egy vulkáni kúp, akár Salgó, vagy Somoskő. Itt is van "andezit orgona"
mint az említett váraknál. Igaz nem olyan látványos, de azért érdemes
megnézni...
És ha idáig eljutottál, már feltűnik Szanda vára is...
Sajnos nem sok maradt az egykori erősségből. A leglátványosabb
maradványa, a vár északnyugati oldalán álló Öregtorony hat méter
magas nyugati fala...
A vár előtt egy mesterségesen megformált sziklatömb állja az utunkat.
Feltehetőleg ezen egy kis őrtorony, vagy apró elővár állhatott. Másik
előnye az volt, hogy mivel csak ebből az irányból lehetett a falakat ágyúzni,
ez a szikla kvázi fedezéket nyújtott a falaknak...
A sziklakúp mögött valaha mély árok is húzódott, ami szintén az erősség
bevételét nehezítette...
A vár nyugati oldalát egy patkó alakú bástya védte, melynek átmérője
öt méter míg falvastagsága 2,5 méter volt...
Maradványai még jól kivehetők... legalábbis amíg a sűrű gyom be nem növi.
Ezért volt jó még most, tavasszal felmenni ide...
A bástya mögött, egy másik kör alaprajzú építményt is felfedezhetünk. Ez
a részben falazott, részben a sziklába vájt vízgyűjtő ciszterna volt...
Végre fenn voltunk a várban. Már a csodálatos panoráma kedvéért is
érdemes volt megtenni az utat...
Az Öregtorony déli oldalfalának már csak az alapjai láthatók...
Ha még ma is állna ez a vár, akkor ez a fotó a palota épület valamelyik
helységében készült volna...
Az egykori vár területén találni még egyéb épület maradványokat is...
De nem csak falak tanúskodnak egykori helységekről. A viszonylag könnyen
megmunkálható andezit sziklákból is vájtak ki épületeket...
A vár keleti oldalának külső fala, még 2,5 méter magasan áll...
És itt végére is értem a látnivalókkal. Nem maradt más hátra, mint
gyönyörködni a csodálatos kilátásban...
Azt gondolnánk, egy ilyen kis rom nem vonzza az embereket. Szerencsére
ez láthatóan nem így van. Ottjártunkkor is számos kirándulóval találkoztunk...
Szanda vára egy remek kis kirándulási program, csak ajánlani tudom
mindenkinek. Távolodóban a hegytől, még készítettem egy búcsúfotót
a táj fölé magasodó várról...
Végül a vár alaprajzát mutatom meg...
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
és egy fotót a madarak szemével...
 |
| Fotó: Civertan |
Ha arrafelé terveznél kirándulást, a közelben találsz még számos szép
látnivalót...
Hogy el tudd képzelni, milyen is lehetett ez a vár fénykorában, íme egy
rekonstrukciós elképzelés, ami Fodor Zsolt munkája... (katt. a képre)
Szanda várának története:
Zsdigmond király 1387-ben "Castrum Zonda"-t a Csetneki családnak, majd 1424-ben feleségének, Borbálának adományozta, aki viszont Farkas László budai polgárnak zálogosította el. Tőle visszavéve pedig a zálogösszeg kifizetésének kötelezettsége mellett Zágorhidi Demeternek adományozta. I. Ulászló királytól 1440-ben Rozgonyi Simon egri püspök és testvérei István s György, fele részben pedig nánai Kompolthy Pál szerezte meg. Bár őket 1441-ben a birtokba be is iktatták, 1465-ben a Lábatlaniak adják el 3000 forintért az esztergomi érseknek. Ennek ellenére 1466-ban a király parancsára Kollár Péter zálogbirtoka lett, majd 1474-ben a Báthoriak kezére került. A Zágorhidi Tárnok család szerette volna visszaszerezni a várat és uradalmát, ezért 1504-ben pert indított az esztergomi érsek ellen, de feltehetően eredménytelenül.
A hódoltság idején 1544-ben Mehemed budai pasa Nógrád várat, majd 1546-ban Szanda várát is elfoglalta. Az 1549-50. évi török zsoldjegyzék szerint 235 főnyi őrsége volt. Mohamed aga várparancsnok vezetése alatt, 1550-ben pedig a híres Hubiar aga a parancsnoka, aki 1550-ben a bujáki vár alatt vívta meg vitézi párbaját Kapitán György hollókői várkapitánnyal.
A várat váratlan rajtaütéssel 1551-ben Horváth Bertalan balassagyarmati kapitány foglalta el, aztán felgyújtották és lerombolták. Ezután már többé nem is épült fel.
Forrás: https://varak.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése