Diósgyőr 2016

Miskolc nyugati szegletében találjuk Diósgyőr várát.
Nemrégiben fejeződtek be a felújítási munkálatok, így
napjainkban már nem egy omladozó rom fogadja a 
látogatókat, hanem egy ízig-vérig igazi vár. Kíváncsi voltam 
mennyire van ez így, tehát a nyáron felkerestük párommal.
Nem jelent gondot a vár közelében parkolni, mint ahogy
idetalálni is könnyű feladat. A parkolóhelytől egy rövidke séta 
és máris előttünk pompázott hazánk egyik legismertebb 
vára...

Előszeretettel nevezik Nagy Lajos király várának, pedig hát 
tudjuk, előtte is és utána is volt jónéhány gazdája...

Mások a "Királynék" várának nevezik, ami szintén helytálló,
hisz királyaink már szinte hagyományosan a jegyeseiknek, 
feleségeiknek ajándékozták...

Már megszokhattuk, hogy minél jobb állapotban van egy vár,
annál mélyebbre kell a zsebünkbe nyúlnunk, ha belépőt 
akarunk venni. Nincs ez másként itt sem. De legalább itt 
kapunk is valamit cserébe a puszta falakon kívül. A belépőt
a várral szembeni épületben válthatjuk meg...

Már itt, a pénztárnál ráhangolnak az előttünk álló élményre, 
egy kis páncélos fogadtatással...

Belépőnk birtokában aztán már nincs akadálya, hogy 
átkeljünk a széles várárok felett átívelő hídon...

A híd másik végén a nyugati kaputorony falai fogadnak...

Mielőtt folytatnánk az utunk a vár belsejébe, előbb még 
teszünk egy kis kitérőt, hogy kívülről is megcsodáljuk.
Falszoros a déli oldalon...

Faragott kő ajtókeret a déli kaputoronynál...

A vár déli oldala...

Innen a keleti oldal felé sétáltunk tovább...

Láthatóan napjainkban is folynak a feltárások a vár 
környezetében...

A keleti oldalon állt a vár kápolnája...

A 16-17. században épült ez az oldalazómű, amit valamikor
1953 és '73 között építettek újjá, tetején azzal az írtó ronda
vasbetonnal...

Hamarosan már ismét a vár észak-keleti sarkánál voltunk.
Mielőtt felmentünk a belső vár kapujához, még megcsodáltam
ezt a gyönyörű faragott kő kutat...

No és persze egy fotó az ágyúról... mert hát milyen vár lenne,
ha nem védené ezt is egy ágyú? :)

Egy elég magas lépcsősor vezet fel a felvonóhidas kapuhoz.
No persze, csak valaha volt az, ma már csak a kapu 
kialakításából lehet tudni, hogy régen itt felvonóhíd is létezett.

Megjegyzem, eddig a szintig kerekes székkel is fel lehet jutni,
ugyanis egy speciális lépcsőlift is rendelkezésre áll a 
rászorulóknak. De lépjünk be a kapun...

A marcona kapuőrtől nem kell tartanunk, nem igazán 
tudja elhagyni őrhelyét. Mi azonban máris megpillantjuk 
a belső várudvart...

Mindenképp megérdemli, hogy nevén nevezzük... A felújítás
munkálatait a Zeron Zrt végezte. Bátran mondhatom,
remek munkát végeztek...

Diósgyőr várában van minden látnivaló. Van itt vadászattal
foglalkozó bemutató terem...

Van fazekas műhely...

Meg bádogos... na jó! Páncél és fegyvergyártó.. vagy ilyesmi. :)

De hogy ne maradjon ki semmi, csoportos tárlatvezetést 
is kaptunk. Vezetőnk izgalmas, és humoros előadását vétek
lett volna kihagyni...

Az egyik legszebb része a várnak a Lovagterem...

Ezt a termet alaposan kihasználják. Akár esküvőt is lehet itt
tartani...

Minden helyiség a középkori élet egy egy mozaikját mutatja
be...

Így mire körbe érünk a váron, a sok mozaikból egy kerek kép
áll össze...

Persze ehhez arra van szükség, hogy végig hallgassuk 
tárlatvezetőnk ismertetéseit is...

Végül az észak-nyugati torony tetejére is felkapaszkodhattunk..

Innen jól áttekinthetők a vár védművei...

Mint például az északi oldalt erősítő ágyúállások is...

Gyönyörködhetünk a kilátásban is...

Szép rálátás nyílik a Lovagi tornák terére is, ahol egymást 
érik a programok...

Ennyi látnivaló után már alig vártuk, hogy kicsit leüljünk...

Pihenésként jól esik egy finom jegeskávé...

A várnépnek is kijár néha egy kis pihenő...

Hogy aztán folytathassák a munkájukat...

Mi is elindultunk lassan le a várból...

Elégedetten léptünk ki a kapun. Ez egy jó hely. Mindenkinek
csak ajánlani tudom...

Igaz, Diósgyőr vára a turistákból kívánja fenntartani magát,
és ezt igen profin csinálják... de így egy kicsit Hollywoodi 
lett az egész...

Ez pedig a megszállott várbarátokban ellenérzést vált ki.
Egyesek szerint épp ez veszi el a vár varázsát. Én nem 
tudom mi lenne a jobb. De azt tudom, Diósgyőr vára olyan,
amilyen.. igazi élő vár és láttam, a "Várnép" szívvel-lélekkel
teszi a dolgát. Szerintem ez így van jól.

Végül szokás szerint a vár alaprajza...

Forrás: https://varak.hu/

A szokásos légi felvétel helyett a Z-MILAN 92 Kft videóját
mutatom meg a várról:

Diósgyőr várának története:

A vár első írásos említése Anonymustól származik, akinek leírása szerint Árpád vezér Böngérnek, Bors apjának adományozta a Miskolcnak nevezett földet és azt a várat, amelyet Győrnek neveztek.

A vár és vidéke, az 1128-as évek körül még mindíg a Bors nemzetség birtoka volt, de nem sokkal ezután Bors comest, Borsod vármegye főispánját hűtlensége miatt II. István száműzte és javait, köztük Diósgyőr várát is elvette.
IV. Béla király 1262-70 között adományozta e vidéket az Ákos nembeli Ernye bánnak, aki megvetette (a ma is látható) vár alapjait. Ernye bán 1274 körül meghalt és a várat fia István örökölte, aki a várat tovább építtette. Az ő fia János 1303-ban itt tartotta menyegzőjét a bajor herceg lányával. Ernye bán fia, az előbb említett István nádor 1315-ben meghalt, örökösei pedig 1316-ban Kopasz nádornak a király elleni lázadásához csatlakoztak. 
Károly Róbert király hadai a lázadást leverték, a résztvevőket elfogták, Ernye bán unokáit lefejezték, birtokaikat elvették. A király Diósgyőr várát 1316-ban a lázadást leverő seregek vezérének Debreczeni Dózsa erdélyi vajdának adományozta.
1319-ben a vár a Balogh nembeli Széchy Miklós horvát báné lett, aki azt 1325-ig birtokolta.
A várat a későbbiekben először királyi, majd 1340-től királynéi birtoknak mondják. I. Lajos király 1343-ban, 1362-ben és az ezt követő években gyakran felkereste Diósgyőrt. 
1381. november 26-án I. Lajos király itt írta alá a Velencével kötött ún. torinói békeszerződést. 
Lajos király 1382-ben bekövetkezett halála után a vár Zsigmond király birtokába jutott, aki első feleségével, Mária királynéval 1387. június 4-én érkezett Diósgyőrbe, és ez év szeptember 24-én az országgyűlést is itt tartotta meg.
1424-ben Zsigmond király a várat második feleségének, Czillei Borbálának adományozta. 
Borbála 1431-ben a Diósgyőri várat Rozgonyi Istvánnak és fiainak elzálogosította.
1439-ben Albert király a várat és tartozékait visszavette, majd feleségének, Erzsébetnek adományozta.
Mátyás király 1461-ben menyasszonyának Podjebrád Katalinnak kötötte le jegyajándék címén, de annak korai halála után, 1476-ban második feleségének Aragóniai Beatrixnak ajándékozta.
1502-ben II. Ulászló király a várat feleségének Candelai Annának adományozta.
1515-ben bajnai Both Endrének, majd özvegyének birtoka, akitől 1519-ben II.Lajos király váltotta ki, majd 1522-ben feleségének Máriának adta. 
A mohácsi csatavesztés után a vár és tartozéka magánosok zálogbirtoka lett, akik nem törődtek annak javításával, fejlesztésével.
1536-ban Szapolyai János elfoglalta és gyarmati Balassa Zsigmondnak adományozta, akitől a várat Ferdinánd király elvette. Miután Balassa visszatért Ferdinánd pártjára, a király 1540-ben 20 ezer aranyforintért neki és feleségének a birtokot visszaadta. Haláluk után Diósgyőr ismét királyi birtok lett, amit Miksa király 1564-ben Perényi Gábornak elzálogosított, aki még ez évben végrendeletileg feleségének, Guthy Ország Ilonának hagyományozta. Perényi 1567-ben meghalt és felesége - mivel gyermekük nem volt- királyi engedéllyel hugának, Borbálának, enyingi Török Ferencnének adta, akit 1570-ben be is iktattak a vár birtokába. 
Ezután házasság révén a Bedegi-Nyáry és részben a hallerkői Haller család birtoka lett. 
Eger eleste után Diósgyőr végvár lett, de korszerűtlensége és a környező magasabb hegyek miatt védhetetlen lévén, hadi jelentősége nem volt. 
A várat a török 1596-ban felgyújtotta, 1598-ban kirabolta. 1600 körül a császáriak pusztították.
1618-ban törvénnyel rendelték el a vár kijavítását, ami azonban még 1631-re sem készült el. 
1644-ben I. Rákóczi György hadai elfoglalták, de a császáriak még ebben az évben visszavették.
Thököly Imre szabadságharca idején, 1678-ban a vegyes őrség magyar katonái a németeket a várból kiűzték és sokat közülük meg is öltek. A megtorlásra érkező osztrák sereg a várat visszavette, felégette és lerombolta.
1704-ben II. Rákóczi Ferenc hadai foglalták el Diósgyőrt. A szabadságharc bukása után a császári kamara vette birtokba. Ezután a romos vár pusztulásnak indult, köveit a lakosság szekérszámra hordta el építkezéseihez.
Forrás:https://varak.hu/