2016. december 27., kedd

Sátoraljaújhely vára




Sátoraljaújhelytől délnyugatra emelkedik az a 334 méter
magas domb, melynek a tetején állt egykor a vár.
Megközelítése nem túl nehéz. A Pataki útról nyíló Oremus, 
majd az Úttörők útján feljutunk a Várhegy Üdülőig. Ott
leparkolva gyalogosan folytatjuk utunkat egy meglehetősen
meredek ösvényen, fel a romokig. Nem kell megijedni,
mire kifulladnánk a kaptatón, már fenn is vagyunk. Első
pillantásra nem túl sokat ígérő látvány...


Neem... ez nem az a vár, ahol büfével, meg látogatóközponttal
várnak.


Bár, kis jóindulattal, ezt kinevezhetjük kőtárnak...


Viccet félretéve, itt sajnos már nem állnak magas falak. Azt, 
hogy ennyit is látni, a 2008-ban megkezdett feltárásoknak
köszönhetjük...


Azért érdemes ám a hiányos alapfalak között sétálni egyet! 
Szépen kirajzolódnak az egykori palota ajtó, vagy épp ablak
nyílásai...


Tágas, világos helyiségeket tartalmazó palota állhatott itt...


Egy olyan palota, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a környező
tájra...


A kilátás tényleg csodálatos minden irányban. Északkelet felé
például a városban gyönyörködhetünk...


A 2008-2009-ben feltárt délkeleti terület, nem az egész várat
jelenti. Akkor a vár jelentős része felderítetlen maradt...


A várhegy észak felé elkeskenyedő platóján még a föld alatt
rejtőznek a maradványok...


El is indultunk, hogy keressünk erre utaló nyomokat. 
Meglepetésünkre nem csak nyomokat találtunk...


Mint kiderült, a feltárási munkálatok kellős közepébe
cseppentünk...


Számos kutató árok bizonyítja, hogy a falak ott húzódnak a 
föld alatt...


Teljesen ép falszakaszokat láttunk...


Izgalmas üregek kerültek elő... sajnos nem leshettem bele...


De ami még érdekesebb, egy teljesen ép, faragott kő ajtókeret...


Természetesen az ajtóhoz tartozó fal is előkerült...


Az ajtó másik oldala. A megközelítőleg háromszög alaprajzú
északi torony belsejében álltunk...


Még az ajtózsanérok helye is tökéletesen látszik. A kép alsó 
szélén látható üdítős flakonokban frissen kiásott leleteket
tároltak.. sajnos nem nyúlhattam hozzájuk. 


Nemcsak megfogni volt tilos, volt olyan amit fotózni sem volt
szabad. Épp ottjártunkkor szabadítottak ki egy csontvázat a
föld alól. Erről nem engedtek fotót készítenem. Így is
örülhettem, hogy fotózhattam az ásatási területen...


Még kíváncsiskodtunk egy kicsit, de aztán nem akartunk tovább
zavarni a munkában, hát elbúcsúztunk. Távozóban lőttem még
egy-két fotót...


Végül ahogy szoktam, a vár alaprajza...
Forrás: http://jupiter.elte.hu


És egy légi felvétel... (Nem a legfrissebb, de jobbat nem találtam) a Civertan-tól. 
Forrás: http://jupiter.elte.hu


Egy rövid kisfilm a vár feltárási munkálatairól: 




Újhely várának története:
Forrás: http://jupiter.elte.hu
Détshy Mihály mutatta ki, hogy a középkori oklevelekben szereplő Patak, vagy Újhely vára a Sárospataktól 
északkeletre, Sátoraljaújhely délnyugati szélén emelkedő Sátorhegy keleti nyúlványán, a ma Várhegy néven ismert 334 méter magas dombon állt.
A vár 1242 és 1261 között épült, először 1261-ben említik V. István ifjabb király 1261. évi szabadalomlevelében: "cum hospites nostri de Satureleu ad castrum nostrum de Saturhyg convenerint" szerepel, vagyis "a Sátoraljai vendégeink Sátorhegyi várunkban gyűltek össze".
A több néven említett vár (Patak, Nagypatak, Sátorhegy, Újhelyvára) a pataki erdőispánság vára volt, és annak fennállásáig (1323) székhelye.
Egy 1262-es adat szerint építése még folyamatban volt, hiszen ekkor István ifjabb király még befejezetlen toronyként adományozta el. 1264-ben ostromolta meg Anna hercegnő, és fogságba ejtette V. István ifjabb király családját. 
I. Károly király 1319-ben vette el a várat Sztritei László ispántól, akit 1321-ben Borostyán várával kárpótolt. A király 1327-ben Bobonics János bánnak adta örökbe, de 1334-ben visszaszállt az uralkodóra. Zsigmond király 1390-ben, majd 1392-ben Perényi Miklós szörényi bánnak adta a várat, majd az 1428-ban a várbirtokkal együtt visszaszállt a koronára. 1429-ben a Pálóczi család kapta meg Sempte és Szakalya várakért. 1497-ben várnagya Földessy Balázs volt. 
1526-ban a mohácsi csatában elesett Pálóczi Antal hátramaradt családjától Perényi Péter foglalta el a várat, akitől 1528-ban János király vette el, de egy évvel később Perényi császári támogatással visszafoglalta.
1533-ban a várban építkezések folytak, 1536-ban a vár bástyáit és erős sáncait említik.
A vár pusztulása 1537-re tehető, valószínűleg maga Perényi romboltatta le. Utolsó várnagya, Wégh Ambrus egyben az akkorra elkészült sárospataki vár első várnagya is volt. A sátoraljaújhelyi várat 1538-ban, 1546-ban és 1548-ban is leromboltként említik.
A vár történetét Détshy Mihály kutatta, aki tisztázta a vár helyét és értelmezte az arra vonatkozó adatokat. Nováki Gyula és Sándorfi György 1986-ban készített először felmérést a várról, addig csak a Soós Elemér 1904-ben készített rajzai voltak ismeretesek az erősségről.
2007-ben Ringer István és Szörényi Gábor András elkészítették a Várhegy régészeti-geodéziai felmérését.
Ringer István 2008 nyarán kezdte meg a vár régészeti kutatását, amelyet 2009-ben is folytatott. A kutatás során a Várhegy 95 x 25 méteres platójának délkeleti részén végeztek feltárásokat. Itt egy nagy alapterületű, több helyiségből álló épületegyüttes maradványait találták meg. A feltárási munkálatok 
azóta is folytatódnak évről évre....
Forrás: http://jupiter.elte.hu