2019. november 22., péntek

Benevár

Benevár romjait Mátrafüred közelében az erdő rejtegeti
előlünk. Persze nem lehetetlen megtalálni. A Parádi úton kell
elindulni míg fel nem fedezzük a kék kereszt turista jelzést, 
majd ezt követve jutunk fel a várhoz. Nem vészes, kényelmes
tempóban is legfeljebb fél órás sétát jelent...


Van ugyan némi emelkedő, de a tüdőnk azért a helyén marad.
Mire elfáradnánk, már meg is pillantjuk a fák között a romokat.


Egykor a várat kettős árokrendszer védte, ám ennek mára
csak csekélyke maradványa látható...


Egy pici séta és már az egykori kaputorony előtt állunk. Persze
csak képzeletben, hisz csak ennyi maradt belőle...


Lépjünk be hát a várba. Rögtön a bejárattal szemben, az udvar 
közepén állt a ciszterna... ( bár nem kizárható, hogy valójában
kút lehetett)


A vár nyugati oldalán állt egy lakóépület...


mely egybe volt építve a vár Északnyugati sarkán álló toronnyal.


A toronynak jóval vastagabb, erős falai voltak. Érdekes, hogy
az északi fal nem a toronyba fut, hanem még mellette is, így
tovább erősítve azt...


A lakóépület délnyugati sarka...


és nyugati oldala kívülről...


Ez pedig a torony bejárata lehetett...


Az északi fal belül...


és kívülről...


Sajnos a konzerválás ellenére itt jelentős kiomlást fedeztem
fel. Remélem hamarosan kijavítják, hisz Benevárnak jelentős
"rajongói" köre van, akik gondosan vigyáznak rá...


A falon kívül hatalmas kőrakás garantálja, hogy legyen anyag a 
javítási munkákhoz. Ez mind a vár falaiból, épületeiből
származik... reméljük egyszer vissza is kerül oda! 


Ez itt a kaputorony melletti fal a keleti oldalon...


A tájékoztató tábla mögötti területen egy nagyobb faépület
állt, aminek sajnos már nyoma sincs...


Viszont a táblánál érdemes megállni, mert itt megismerhetjük
a vár történelmét, és láthatjuk alaprajzát is.

Ezen a légifotón jól látható mindaz, amit a fotókon
mutattam...
Fotó forrás: https://varak.hu

Ha valaki kedvet kapott felkereséséhez, egy kis segítség...
Forrás: https://varak.hu

No és ha már ezen a tájon kirándulsz, néhány látnivaló a 
közelben... ( a teljesség igénye nélkül )


Végül egy gyönyörű látványrajz, ahogy Fodor Zsolt elképzelte
a várat...(kattints a képre)



Benevár története:
A honfoglaláskor Árpád egyik vezérének Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott, kinek unokája Bene vitéz lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek. A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között Csobánka comes építette újjá és tette a nemzetség székhelyévé. A birtokot később két fia János comes és Péter között úgy osztotta fel, hogy János kapta Gyöngyöst tartozékaival, így Péter Visontát a hozzá tartozó birtokrésszel. Jánosnak három fia volt, László, Sámuel és I. Dávid. László mester 1298 július31-én fegyvereseivel Kakaton- valószínű a Kenederes és a Kunhegyes közötti Kakaton- Rafain bánnak, Debrecen urának jobbágyaira támadt, akik közül hármat megölt, hatot megsebesített és mintegy 200 márka zsákmányt szerzett. Ezért a tettéért 1300 január 15-én III. Endre király által is jóváhagyott alországbírói ítélettel fej és jószágvesztésre ítélték. Az ítélet végrehajtására azonban a királynak megfelelő ereje nem volt, így a család 1301-ben az egri káptalan előtt Gyöngyöst, Bene helységet és Bene várát akadálytalanul oszthatta fel egymás között, úgy hogy a vár közös költségen maradt. László 1304-ben büntetlenül halt meg, birtokait Sámuel ragadta kezébe. Károly Róbert király 1322-ben azonban javainak egyharmadát elfoglalta, a megmaradt részt pedig Sámuel gyermekeinek hagyta. I.Dávid Csák Mátéhoz csatlakozott és 1312-ben részt vett a rozgonyi csatában, ahol életét veszthette, mert többé már nem említik. A Csobánkák sorsát véglegesen az 1327. május 21-én kiadott királyi oklevél döntötte el, melyben a családot minden vagyonától megfosztották és összes birtokaikat, köztük Bene várát is a Kacsics nembeli Farkas fia Tamás a Széchenyi család őse kapta. Tamásnak két fia volt Miklós, kit Kónya bánnak is neveztek, és Mihály. Valószínű, közösen bírták a várat még 1394-ben is. Az 1411-ben megtartott osztálykor a Kónya fiak és unokák, igy Simon, ki egykor királyi főajtónállómester és László, néhai Frank vajdának fia osztozkodtak, de a vár továbbra is közös maradt. 1424-ben Zsigmond királyé, aki 1430-ban Borbála királynénak, majd 1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta. Bene várát valószínű, hogy a szomszédos Pata várában meghúzódó husziták rombolták le, mert 1497-ben már elhagyott várhelyként "locus castri in territorio possessionis Bene" mint a Kanizsai család birtokát említik.
Forrás: https://varak.hu

2019. október 30., szerda

Vál vára

Vál településen a Szent István téren találjuk az egykori
erősség helyét. Valójában a törökök alakították várrá az 
akkori falu templomát. Feladata a Váli-völgy ellenőrzése
volt. Sajnos a várból semmi sem maradt, csak az eredeti 
templom torony árválkodik az üres telken...


Az eredeti templomot átalakították, tornyát kapu-, illetve 
őrtoronyként használták...


A torony közelében Országzászlót állítottak még 1942-ben.


Akkor még hittek Magyarország feltámadásában...


A torony oldalán hatalmas repedés fut végig. Sajnos sürgős
lenne az állagmegóvás. Reméljük megmentik mielőtt 
összedőlne!


A templomból lett erődítményt palánkfallal vették körül, ami
nagyjából akkora területet jelentett, mint a mai üres, bozótos 
telek. A törökök távozása után ismét birtokba vette az egyház,
és még egy évszázadig újra templomként funkcionált. Ekkor
épült fel közvetlen mellette az új nagy templom, amit a 
Hétfájdalmú szűznek ajánlottak...


Sajnos ottjártunkkor épp felújítási munkálatok zajlottak, így 
belülről nem láthattuk. Az 1170 négyzetméter alapterületű új
templomot Ürményi József földesúr emeltette. Az Ürményi
család kastélya a falu közepén áll még ma is...


A kastélyt utoljára iskolaként használták, de napjainkban már
üresen áll...


Nagy kár érte. Megérdemelné, hogy megmentsék...


A templom mögött terül el a falu temetője. Itt áll az Ürményi
család sírboltja is...


Az új nagy templom felszentelése után már nem volt szükség
a régi templomra, így elbontották. Csak a torony kapott 
kegyelmet, amit harangtoronyként használtak. Így maradhatott
meg egy kis darabja az egykori templomnak, illetve várnak...
Fotó forrás: https://varak.hu

Az egykori erősség alaprajza...
Forrás: https://varak.hu

Végül egy kis segítség, hogy könnyen idetalálj...
Forrás: https://varak.hu

No és néhány látnivaló a közelben, a teljesség igénye nélkül...


Vál várának története:
Földrajzi helyzete folytán – lévén félúton helyezkedik el Buda és Székesfehérvár között – Vál fontos stratégiai pont volt a török hadsereg számára. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az akkori háromhajós Nagyboldogasszony templomot palánkvárrá építették ki. A község a másfél évszázados török uralom alatt tipikus végvidéki településsé vált, mint a hódoltság egyik legnyugatibb pontja. A török világban Vál virágzó város volt, szultáni hász-birtok. Gabonatermelésben csak Cegléd, Dunaföldvár és Vác előzte meg. Iparos tevékenysége is virágzott. Az 1562-ben kelt török dokumentum szerint Vál városa a török kincstárnak 11.000 aranyat jövedelmezett, 1580-ban pedig már 30.000 aranyat. A hagyomány szerint a váli Pogányvár basák lakóhelye volt.
Evlya Cselebi török világutazó írja:
Vál vára. Mostanáig ezt még nem láttam. Zordon helyen, völgyben fekvő erődítmény ez, téglából épült magas toronnyal. Van 150 főnyi katonája, bazárja, fogadója. Fürdője nincs. Az erdélyi hadjárat idején Zerin-oglu (Zrínyi) e várost megtámadta, s a középső várat képező négyszögű tornyot is felgyújtotta, és háromszáz mohamedán hívő is benne égett. Iszmálj pasa e várat újra felépítette, mégpedig erősebben. Szép kertjei és szőlői vannak…
A váli hagyomány emlékezetében tartja Török Kata esetét, ami így szól:
Buda visszafoglalása után, amikor a felszabadító csapatok Válba érkeztek, a török őrség a várba vette be magát. Az erődítményt felgyújtotta, a tornyot felrobbantotta. Ez utóbbi ketté is repedt, aminek nyomai ma is láthatók. A törökök nem akarták megadni magukat, és a toronyból leugráltak. Ledobtak egy fiatal török leányt is, akit a magyar katonák köpenyeikkel felfogtak, és megmentették a haláltól. Ez a leány később megkeresztelkedett, és a keresztségben a Kata nevet kapta. Hozzá ment egy magyar katonához és megmutatta az elrejtett török kincseket is. Bárdolatlan természetű asszony volt, s innen ered a ” Török Kata fia ” jelző a nyers modorú emberekkel kapcsolatban. Állítólag Török Kata sírkövét is felhasználták a Burger-kápolna oltárának építéséhez.




2019. szeptember 11., szerda

Szentgyörgyvár

A Vértes erdeinek mélyén rejtőzik egy elfeledett kis vár, aminek 
sajnos már csak a helyét kereshetjük fel. Van aki a puszta létezését
is kétségbe vonja, amin tulajdon képen nem is lehet csodálkozni,
hisz nemhogy falak, de semmilyen védmű (sánc, árok) nyomai 
nem fedezhetők fel. Mások római kori épületet sejtenek itt és 
tagadják, hogy várról lenne szó. Én azt gondolom, a kettő nem 
zárja ki egymást. Lehet, hogy egy római korból fennmaradt 
épületet hoztak helyre és esetleg palánkfallal erődítették. Az 
igazság talán sosem derül ki. Oroszlány közelében, a Koporsóhegy
tetején találjuk a várhelyet...


Ez egy alig egy-két méteres kiemelkedés a hegytető síkjából...


Többnyire csak a mindent beterítő kőtörmelék jelzi, hogy itt valaha 
állt egy épület...


Aki a szép várakat kedveli, ne jöjjön ide! Ez még az alig látható romokhoz
szokott Páromnak is csalódás volt. Itt épp azt kérdezte: "Ezért jöttünk ide?"


Egy időben voltak itt feltárási munkák, amik eredménye néhány
faltöredék volt a föld felszín alatt, ahogy ezen a régi fotón látni...
Forrás: https://varak.hu

Gondolom később visszatemették a feltárást, mert mi ebből csak ennyit
találtunk:


A gyökerek alatt számomra egyértelműen egy épület maradványai 
fedezhetők fel...


Ha várat már nem is találni, de a kellemes erdei séta miatt megéri ide
látogatni...


Én azt javasolnám, érdemes összekötni a kirándulást a közeli Oroszlánkő
várának felkeresésével... no nem mintha ott sokkal több látnivaló akadna.
De azért ott van még fal és sánc maradványok is. Itt csak a "trófea", hogy
"Itt is jártunk!" :)


Egy alaprajzot találtam, gondolom az egykori feltárás során készült...
Forrás: https://varak.hu

Légifotót nem találtam ezért egy műholdassal pótolom. Pontosan annyi
látszik a várból, amennyi megmaradt belőle... 


Hogy könnyebb legyen megtalálni...
Forrás: https://varak.hu

A GPS koordináták: 
Forrás: https://varak.hu


Ha kirándulást tervezel, néhány ötlet a közelben...


Néhány szó Szentgyörgyvárról:
A várat először 1389-ben említik. 1462-ben Zentgourgh néven fordul elő. 1663-ban Szentgyörgyvárként szerepel. 1671-ben Nádasdy Ferenc birtoka. (G. Sándor Mária) A romok kis dombja kb 2 m-rel emelkedik ki a Koporsóhegy fennsíkjából. A kelet-nyugat irányú, kb 12 x 25 m-es kiemelkedés nyugati részén két kis helyiség kiásott kőfalait láthatjuk. A keleti részen alapfalakat sejtető két mélyedés látszik. A domb peremén kőtörmelék halmait találjuk. Külső védművek, árkok, sáncok nyomait nem láttam. Nováki Gyula szóbeli közlése szerint a Koporsóhegy fennsíkja római kori lelőhely és nem tekinthető középkori várnak.
Forrás: https://varak.hu