Séta a Budai vár körül

A Budai várban már sétáltunk, de kívülről, még nem 
jártuk körbe. Ezúttal ezt a hiányosságunk pótoltuk. A
Clark Ádám tértől indultunk déli irányban, és célunk
a vár megkerülése volt. Sétánk során, a vár egyes részeinek
elnevezését a 17.-századi nevük szerint próbáltam azonosítani.
Meglehet, hogy egy-egy kapu, vagy bástya nevét illetően
tévedtem, de mentségemre szóljon, hogy a vár bizony sokat
változott az elmúlt évszázadokban. A tértől rövid séta után
a falon kis kapura találtunk. Valószínűleg ezen a kapun
keresztül vezet az út a vár keleti falán lévő egykori ugynevezett
"Titkos kapu"-hoz, aminek török neve "Ogrun kapuszu" volt..

Mi azonban tovább haladtunk ezen az úton, amíg egy zárt kapu el

nem állta utunkat. Ez a kapu azon a falon van, ami az egykori
Keleti nagy udvar északi fala volt..

A kapu rácsain keresztül azért be tudtunk lesni a Keleti nagy
udvarra..

Erről az udvarról érdemes tudni, hogy a vár keleti falától egészen
lenyúlott a Dunáig..

Hogy tovább tudjunk haladni, nekünk is kerülnünk kellett a Lánchíd
utca felé. Közben az egyik udvarba belesve, egy fej nélküli szoborra
lettünk figyelmesek.. Meggyőződésem, hogy lenne ennek a szobornak
méltóbb helye is..

Csakhamar már a Várbazár előtt sétáltunk..

Sajnos napjainkban elszomorító állapotban várja a csodát a Várbazár..

Valamikor ez volt a főbejárata.. Siralmas látvány..

Ezen a részen húzódott a Keleti nagy udvar déli fala is..

Fölöttünk a várban, ez talán az István torony lehetett..

Utunkat folytatva, hamarosan megérkeztünk a Nagy rondellához..

Valahol itt, a rondella mellett nyílt valaha a "Lihegő kapu". De ez
már csak a rajzokon szerepel..

A rondella másik oldalán emelkedik a gyönyörű Buzogány-torony..

A Buzogány-torony mellett tovább haladva, már a vár nyugati oldalán
jártunk. Itt emelkedik fölénk a Királyi palota..

A Palota északi végénél volt egykor a "Hiszárpecse kapuszu" névre
keresztelt bejárat..

Napjainkban itt sincs már kapu, de egy lift igen, amin fel lehet jutni
a várba. Mi azonban tovább sétáltunk a "Karakas pasa bástya" felé..

Ami mellett építkezés csúfítja az ódon falakat..

Egy-két percnyi séta után, már a "Kászim pasa bástya" alatt jártunk.
Ez a bástya volt hivatott a Fehérvári kaput védeni..

A Fehérvári kaputól északra, talán száz méternyire áll a Budai vár
alatt tekergő labirintus pincerendszer bejárata..

Csak belestünk a labirintus folyosójába, de úgy döntöttünk, ezúttal
nem sétálunk végig rajta..

A fal mentén tovább haladva, csakhamar egy újabb érdekesség
a Sziklakórház múzeum..

Aminek bejárata a "Savanyúleves Bástya" mellett nyílik..

E bástyát megkerülve, máris feltűnt a következő bástya, amit Veli
bégről neveztek el a török megszállók..

Itt még felfedezhetők a nyomai, az egykori külső falnak is..

És mi már az "Esztergomi" bástyánál jártunk..

Melynek oldalán nagy repedés jelzi, hogy ráférne egy felújítás..

Az Esztergomi bástya mellett az északi oldalon, ezen a ponton
törtek be a várba 1686 szeptember 2.-án reggel hat órakor a
várat ostromló szövetséges csapatok, megpecsételve a sorsát
a hetvenöt napja védekező török megszállóknak..

A "Sziavus pasa kuleszi" elnevezésű bástya a vár északi oldalán..

Közvetlen szomszédságában pedig a Murád pasáról elnevezett bástya,
felette a Levéltár impozáns épülete..

Innen már csak néhány lépés volt a Bécsi kapu..

És már újra a vár keleti falai mellett jártunk. Valahol itt állt a "Mahmud
pasa-bástya", ami napjainkban már nincs meg..

Mi pedig már közeledtünk az Erdélyi-bástyához..

Ami a keleti oldal legnagyobb bástyája volt..

Ez a lépcső pedig már a Halász-bástya közelében van..

Egy torony, vagy templom alapfalai a Hilton mögött..

A Halász-bástya északi tornya helyén állt valamikor a "Haber kuleszi",
vagy "Őrszem-torony"..

Mi pedig tovább sétáltunk a Halász-bástya alatt..

Ez pedig már a Jezsuita-lépcső..

Ennek közelében áll Hunyadi János szobra..

És a Szent György szobor másolata, aminek az eredetije Prágában
áll..

Dél felé haladtunk tovább a kora középkori városfal tövében..

És már közeledtünk a "Vizi kapu"-hoz..

Amikor sikerült felfedeznem az egykori "Arany-bástya" töredékeit is..

Végül aztán a Vizi-kaputól a parkon át megérkeztünk vissza a Clark
Ádám térre..

Így értünk végére a Budai vár körül tett sétánknak. A következő
két vár-alaprajz segített beazonosítani a bástyákat, kapukat..

Forrás: https://varak.hu/

A következő alaprajzot R. Várkonyi Ágnes, "Buda Visszavívása"
című könyvéből fotóztam..

Végezetül egy szép légi felvétel a várról..

Forrás: https://varak.hu/

A Budai vár közelében lévő várak...

Buda várának története:

Forrás:http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/buda_vara/

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen.
1246: a várható újabb tatár támadás miatt felgyorsul az építkezés.
1255: IV. Béla oklevelében mint megépített várat említi.
1279: IV. László a budai rektor segítségével kirekeszti Budáról a fõpapságot.
1285: sikertelen tatár ostrom IV. László uralkodása alatt.
1289: Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302: Károly Róbert sikertelenül ostromoltatja Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a
III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai
polgárokat egyházi átokkal sújtja.
1304: III.Vencel elhagyja az országot.
1307: egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánítja.
1307. június: a Károly Róbert párti polgárok átveszik az uralmat a városban.
1311: Csák Máté hadai ostromolják sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben.
1330-as évek a Várhegy déli végén az Ajouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát
kezdtek építeni.
1354 : I. Lajos király Visegrádról Budára helyezi át udvartartását. A vár és a város fejlõdése ezután folyamatos, egészen a török idõkig.
Zsigmond király 1410 és 1430 között építteti meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az1686-os lõporrobbanás során pusztult el.
A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be.
A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11. a városban néhány napos zavargás tör ki.
1526: II Lajos király a vár õrizetét Bornemissza János várnagyra bízza.
1526. szeptember 12 : a mohácsi csata után I Szulejmán szultán bevonul Budára. 11 nappal késõbb, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult.
1526. október 31.: a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállja meg.
1527. július : I Ferdinánd király kezére kerül.
1529. szeptember 3 : I (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530 : Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolja a várat.
János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatta ki a megsérült falakat.
1541. augusztus 29 : Szulejmán szultán csellel elfoglalta.
1542 : sikertelen ostrom a vár visszafoglalására.
1566 : újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
1599 : Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelen ostroma a török ellen.
1602. október 2.-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornok sikertelen ostroma.
1684. július 10 : megkezdõdik Károly lotharingiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem ostroma a
török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták.
1686 június 24.: megkezdődik a vár visszafoglalási ostroma.
1686. szeptember 2.: ezen a napon foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktõl.
A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal meg kezdõdött.
1849. május 4.-tõl május 21.-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalják a várat a
császári seregektõl.
A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását.
Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó
falak Duna-parti szakaszát.
1944-45-ben, a II. világháború alatt a Budai várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia.
1946 : megkezdõdik a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása.
Forrás:https://varak.hu/