Dunaföldvári kirándulás

Tolna megyében, Dunaföldváron, a Duna partján áll egy
magányos torony, ami egyedüli hírmondója, hogy egykor
itt egy kis vár állott. Ez a kis vár tulajdonképpen nem is volt
sokkal több, mint ez a torony, és néhány kisebb épület, egy 
kősánccal körül véve. Jelentősége csupán a török megszállás
idején nőtt meg, amikor a törökök elfoglalták, és palánkkal 
erősítették meg. Feladata a Duna, és az azzal párhuzamosan
haladó út felügyelete volt..

A torony déli oldala..

A tornyot körülvevő fal mentén kerestük a bejáratot..

Közben az északi oldalon láttuk ezt a szép Szentháromság szobrot..

Végül nyugati irányból találtunk rá az egykori kis vár mai bejáratára..

Így végre ott állhattunk a Torony előtt..

A toronyban kis vármúzeum is üzemel, amit mi sajnos már zárva találtunk,
ugyanis késő délután értünk ide..

Így nem maradt más, mint hogy a torony körül nézelődjünk egy kicsit.
Először körbe jártuk magát az öreg tornyot..

Egy kis erkély a torony oldalán..

Egy szép emlékmű a hajdani kis várudvar területén..

Az emlékmű mögött egykori épületek alapjait fedeztük fel..

Lenéztünk a vár kútjába is..

A várfalról jó kilátás nyílik a Duna-hídra is..

Nem különösebben látványos vár ez, de ha valaki erre felé kirándul,

érdemes egy sétára betérni ide. Végül egy alaprajz..

Forrás: https://varak.hu/

 És egy légi felvétel a várról..

Forrás: https://varak.hu/

Dunaföldvár története:

A régészeti feltárások szerint kőanyagát a budafoki mészkőbányából hozták le hajókon, majd a háborús sérüléseket kisméretű téglákkal pótolták. Korabeli oklevél szerint 1526. augusztus elején a húszesztendős Jagello II. Lajos király a dunaföldvári táborban várta be a késlekedő nemesi csapatokat, majd innen indult, hogy megvívja Szulejmán török szultán óriási hadával az ország sorsára nézve végzetes mohácsi csatát.

Miután Buda vára 1541-ben tartósan a törökök hatalmába került, a megszállók felismerték, hogy erődített helyekkel kell biztosítaniuk a hozzá vezető kereskedelmi utat, így a földvári tornyot is a környékről összeterelt lakosság robotjában, sietve elkészített palánkfallal vették körbe. A szabálytalan négyzet alakú területet övező fal sarkait kerek tornyok tagolták, később a faanyagot égetett téglával cserélték le. A budai pasa szandzsákjába tartozó Földvárt egy 1577-es zsoldlista szerint 60 lovas és 62 gyalogos katona vigyázta, köztük sokan a törökhöz csatlakozott rácok voltak.
A korabeli hadi krónikák számtalan ostromát örökítették meg, így például 1599. nyarán királyi csapatok harcoltak itt, de végül 400 halottat veszítve vissza kellett vonulniuk. A századfordulón viszont két ízben is megszállták és felgyújtották a fékezhetetlen hajdúk, akik azonban elrabolva a javakat, tartósan nem szállták meg. A visszatérő muzulmánok így kijavíthatták a vár sérüléseit.
Evlija Cselebi török utazó 1663-as leírása szerint Földvárt háromszoros palánkfal védte, amit két kapunyíláson át lehetett megközelíteni. A belső vár négyszögletes, sarkain kerek tornyokban ágyúk, középen egy épületből, talán egy régebbi templomból átalakított Szulejmán-dzsámi található, mellette a négyszögletes, erős torony állt.
A törökök végleges kiűzése után, még a II. Rákóczi Ferenc által irányított szabadságharc idején vívtak véres ütközeteket birtoklásáért a felkelők és a Habsburg seregek egymással. A békeévek beköszöntével külső védőműveit lebontották, de a vaskos öregtornyot uradalmi börtönként, majd gabonás magtárként hasznosították. 1858-ban Dunaföldváron hatalmas tűzvész pusztított, a torony teteje és belső faszerkezete is teljesen leégett. Utána „csonkán” építették újjá.
Műemlékvédelmi feltárását 1974-ben végezték el, majd falai között kiállítást rendeztek be. 2006-ban ismét nagyarányú felújításokat végeztek, hogy az utókornak fennmaradjon.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Csonka-torony_%28Dunaf%C3%B6ldv%C3%A1r%29