Örömmel tapasztaltam, hogy minden alkalommal egy kicsit
többet kaptunk a várból. Az elmúlt évek során jelentős munkák
folytak itt, minek következtében már nem csupán néhány
romos fal fogadott bennünket. A várat viszonylag könnyű
megtalálni, csak követni kell a táblákkal jelzett utat a falu
szélétől, egészen az erdő széléig. Innen gyalogosan kell tovább
haladnunk a csendes erdei úton, egészen a várig. El sem lehet
tévedni. De azért azt nem árt tudni, ez nem egy körömcipős
történet, tessék erdei földúthoz öltözni! Egy kiadós séta vár
ránk, de a végén egy gyönyörű várrom lesz a jutalmunk...
A változás első látható jele, az újra épült "Kerekded" bástya,
és az Öreg torony. De számunkra új létesítmény volt a
pénztár épület is. Ez az a hely, amit nem lehet elkerülni, itt
bizony csak a belépők megváltása után engednek tovább.
Cserébe viszont van kis büfé, és kulturált mellékhelység is..
Ha megvettük az amúgy nem ijesztő árú belépőnket, máris a
vár bejáratát képező "Kútbástya" előtt találhatjuk magunkat..
A várba egy igen szűk folyosón juthatunk be...
Erről a folyosóról kiérve, ott álltunk a vár északi részén álló
Öregtorony alatt, ami a vár legrégebbi része...
Mielőtt tovább indultunk volna, egy pillantás a vár nyugati
falára...
Már innen is gyönyörű a kilátás...
Legutóbbi ittjártunk óta sokat változott a vár képe...
Az Öregtorony tetejéről ez a fejlődés még inkább szembetűnő..
Tájoló tábla az Öregtorony tetején...
A vár bejárata fentről...
A vár keleti oldala...
Az Öregtoronyból a belső és külső Fegyveresházon át haladunk
tovább...
Hogy miért épp "Fegyveres ház"? Nem tudom, én is a lent
megosztott alaprajzról olvastam. Annyi biztos, hogy az
alaprajz szerint valahol itt, egy pincében volt a ciszterna...
Innen csakhamar a középső vár udvarán találtuk magunkat...
Ahol ezt az emléktáblát is elhelyezték II. Rákóczi Ferenc
tiszteletére...
A tábla mellett nyílik az átjáró az egykori Kis bástyához...
A "Kis bástya" napjainkban nem áll, de a hozzá vezető folyosó,
vagy falszoros annál inkább...
A Kisbástyával szemben lévő boltozatos pincének sem volt
még hátsó fala mikor legutóbb itt jártunk...
Az úgynevezett Alsó-várba vezető lépcső...
Érdekes, hogy az "Alsó-vár" valójában az egész erődítmény
legmagasabb részét jelenti. A feljárati lépcső mellett kis
boltocska volt, ami néhány száz éve már zárva van...
Az Alsó-vár jelenleg még feltárás alatt van, nem sok látszik
belőle...
Csak a föld alól itt-ott előkerült alapfalak bizonyítják, sok
munka van még hátra...
Felkapaszkodva az Alsó-várat jelentő szikla tetejére, pazar
kilátás nyílik a várra és környezetére...
Miközben e látványban gyönyörködünk, eszünkbe jutnak a
vár birtokosai. Megfordultak e falak között a Rákócziak,
Zrínyi Ilona, Thököly Imre, de talán még Szapolyai János és
később a Károlyi család tagjai is jártak itt...
Jó lenne újra a régi fényében látni...
Tudom, a romos falaknak is megvan a maga varázsa...
Izgalmas találgatni, hogy egy-egy előbukkanó boltív vajon mit
rejt maga alatt...
De én jobban szeretem, ha a kövek falakká állnak össze...
A falak pedig épületekké...
Hogy ne csak romokban gyönyörködhessünk...
Hanem minél több épségben álló várral büszkélkedhessünk!
Mert váraink, történelmünk, viharos múltunk bizonyítékai...
Végül a vár alaprajza...
És a hozzá tartozó jelmagyarázat...
Egy gyönyörű légi felvétel a várról...
 |
| Forrás: http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?p=130741344 |
Egy rövid részlet a Regéci várat bemutató animációs
kisfilmből:
Merre találjuk?
Regéc várának története:
 |
| Forrás: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/ |
Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott.1676. március 27-én megszületik II. Rákóczi Ferenc, a csecsemő még nincs 4 hónapos, amikor meghal édesapja I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelenti ki magát, átveszi az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezik gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit éli. Itt szerzi meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedik hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett. Az esküvő után a regéci tárházba viszik Thököly ezüstneműit. 1683 májusában Regécen szervezik a felső magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodik róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készíti a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készülnek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szereli fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyit, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. "Tőből feldúlatott s kiforgattatott" a német által.
Regéc várának hadi jelentőssége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint "kijavítása aligha lehetséges". A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött. Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihal, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta.
1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége - Schwarzenberg Karolina - és leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát az óta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhető a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák főurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében. 1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerül a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás születik, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999. július 5-én megkezdődik az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépül a várat ellátó villamos hálózat. Még ebben az évben kezdetét veszi az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban résztvevő személyek, és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen, 2000-ben befejeződik az út kiszélesítése, folytatódik a régészeti feltárás, megkezdődik az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerül kellő támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpan, viszont a vár feltárása folyamatosan halad. 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás veszi kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti.
A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következet be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziiak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.Rendkívül fontos, hogy a nehezen megkezdett folyamat ne szakadjon meg, a magyar történelem e kimagasló emlékhelye, a romjaiban is impozáns műemlék megmentése és méltó helyére emelése folytatódjon.
/Simon Zoltán szívességéből/
Forrás: http://jupiter.elte.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése