2018. július 27., péntek

Hasznos, Cserteri vár

Hosszú éveken át, sokszor elhaladtunk már a közelében, eddig 
azonban valahogy mindig kimaradt. Ezt pótoltuk be a mostani
kirándulásunk során, mikor megérkeztünk Hasznosra, a kis 
Pásztóhoz csatolt településre. Ennek keleti határában, egy 316
méter magas domb tetején állt egykor a vár. A település főútján,
az Alkotmány úton haladtunk, míg el nem értük a Csenteri utcát...


Ez hamarosan kivezet a házak közül, és már mint földút, vezet fel
a domb teteje felé...


Nem is akartunk a várig autózni, bár majdnem megtehettük volna.
Csak egy rövid, tíz perces séta maradt, miután kiszálltunk az 
autóból. Amikor ezt a fát megpillantottuk- bár a várat még nem 
láttuk- tudtuk, hogy megérkeztünk...


Csak néhány lépés kellett, és a hatalmas bozótosban fel is tűnt 
az első bizonyíték...


Közelebb érve, első ránézésre akár egy lakótoronynak is nézhetnénk,
de ez biztosan nem az volt...


Ez akkor derül ki, amikor elhaladunk mellette...


és megpillantjuk a másik oldalát. Ez nekem bizony egy falszorosnak
tűnik. Akár egy bejárat is lehetett a belső várba...


De hangsúlyozom, ez csak találgatás. Sajnos pontos alaprajzi 
leírást nem találtam a várról. Talán nincs is ilyen, nem tudom.
A vár északi oldalán járunk, még ha ez a bozótosban nem is 
annyira egyértelmű...


A falszoroson át aztán behatoltunk a vár belsejébe. Ez egy kis udvarból, 
talán egy kis palotaépületből és persze az Öregtoronyból állhatott,
amiket védőfal vett körül... én valahogy így képzelem. Ez például
az öregtorony fala is lehet...


Sajnos a mindent ellepő bozótos miatt leginkább csak találgatni
lehet. Két fontos tanács az ide készülőknek! Az egyik, hogy ha teheted,
késő ősztől, kora tavaszig gyertek ide, amikor nem burjánzik az
dzsungel és láthattok is valamit. A másik: Ne gyertek ide szoknyában, 
vagy rövidnadrágban... nem fogtok örülni neki! De ha már itt vagytok,
kárpótol mindenért a látvány...


Kelet felé, egy gyönyörű völgyre nyílik kilátás, ahol egy kis víztározó
töri meg az egyenletes zöldet...


A domb alatt húzódó völgyben csordogáló Kövicses patak látja el
vízzel ezt a mesterséges tavat. A patak mentén egykor fontos hadiút
vezetett, és bár ma már le van aszfaltozva, sok helyen ma sincs sokkal
jobb állapotban mint egykoron...


Ennek a hadiútnak a védelmére épült Hasznos vára épp úgy, mint a 
közeli Ágasvár és Óvár is. Egyszer biztosan felkeresem azokat is. 
Most azonban itt, a Cserteri várban próbálok falmaradványokra
bukkanni...


De hamar be kellett látnom, nem a legjobb ötlet ide nyáron jönni...


Bár az tény, hogy a kilátás gyönyörű...


de a várból alig lehet látni valamit...


Voltak területek, amiket meg sem tudtam közelíteni...
Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

és voltak helyek, ahol a vár lakóinak nyugalmát zavartam meg...


Így aztán nem maradtunk sokáig. Még egy fotó a felső (belső) várból...


Majd miután kikémleltünk a vár utolsó megmaradt "ablakán",
elindultunk vissza az autónkhoz...
Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

Azt azért megfogadtuk, egyszer, valamikor, valamelyik télen, 
visszatérünk ide, hogy többet is láthassunk a megmaradt
falakból...


amelyek így festenek a magasból...
Képforrás: varak.hu
Végül egy alaprajz a romokról...
Forrás: http://www.varak.hu/latnivalo/index/216-Hasznos-Cserterivar/


és egy kis segítség, hogy könnyen rátaláljatok!
Forrás: http://www.varak.hu

No és ha már erre jártok, íme néhány közeli vár, amiket szintén 
érdemes felkeresni!



Cserteri-vár története:
A községtől keletre emelkedő 316 m magas, déli oldalán meredeken eső hegy tetején épült vár, Ágasvárral és Óvárral együtt az itt húzódó Kövecses-patak völgyében elvonuló fontos hadiút védelmét szolgálta. A Cseteri várat a Hasznosi család megalapítója, Rátóti Porc I. István idősebb fia II. Domokos építette 1300-1320 között, aki 1313-1321-ben az ország nádora volt, és az ez időben kiadott kiadott oklevelekben "Domenicus Magnus de Haznos" néven szerepelt. Várnagyát, bizonyos Tamást 1304 körül említik. E tisztséget 1317-ben a Balog nembeli Miklós fia Dénes, 1319-ben pedig Farkas fia Tamás töltötte be. 1454-ben a Pásztói családé, mely családból származó Andrást hűtlensége miatt 1473-ban fej- és jószágvesztésre itélték. Elvett birtokaiba Mátyás király meghagyására az egri káptalan Pásztói Lászlót iktatta be. A hódoltság idején a török ellenállás nélkül foglalta el és tartotta birtokában. A török megszállás után az egri vár tartozéka, 1693-ban gróf Koháry Istváné, az 1800-as évek elején pedig a pásztói apátságé volt. A fokozatosan rommá lett vár köveit a lakosság építkezéseihez használta fel.

Forrás: http://varak.hu

2017. szeptember 19., kedd

Kirchschlag vára 2017

Kezdjük mindjárt azzal, hogy Kirchschlag vára nem magyar vár.
Közvetlenül a magyar határ mellett, Kőszegtől nyugatra mintegy
30 km-re épült éppen a magyar betörések ellen. Persze ennek
ellenére mégis van magyar vonatkozása. Az idők során többször 
volt magyar birtokban, egy rövid ideig Mátyás királyunk, később 
pedig a Pállfy dinasztia tulajdonában is volt. Jól védhető vár lévén
több ostromnak állt ellen eredményesen. Még a töröknek sem 
sikerült elfoglalnia, igaz, csupán egy portyázó török sereg próbálta 
bevenni 1532-ben. Valószínűleg a Kőszeg ostromát vívó főseregtől
leszakadt, ellátmányt kereső csapat talált rá Kirchschlagra, amit 
komoly ágyúk hiányában reménytelen volt bevennie. 
A 480 méter magas Schlossberg-hegy tetején álló impozáns vár
már messziről tiszteletet parancsol...


A városka közepén álló Posta fogadó melletti parkolótól indul az út 
fel a várhoz...


Ez a nem túl meredek út az egykori várkápolnának épült templomrom
mellett vezet el...


Az 1700-as években még felújított Boldogasszony templomot nem sokkal
később egyszerűen lebontották. Falai kőbányaként szolgáltak...


Ennyi maradt belőle az utókorra...


De haladjunk tovább! Egy nem túl megerőltető séta után csakhamar 
felértünk a vár falaihoz...


Jól látható, ez a vár még az 1300-as évek divatja szerint épült, nagyon magas
de nem túl vastag falakkal. Rendkívül látványos, erőt sugalló, de a török
időkre már elavult védelmi képességű vár...


A hatalmas erejű török falromboló ágyúknak nem tudott volna sokáig
ellenállni. Szerencséjére valószínűleg ilyen ostromban nem is volt 
része...


A vár tömbjétől különálló szirten magasodik a "Tűztorony"...


Méretéből adódóan szerintem ez sokkal inkább egy afféle végső
menedékül szolgáló lakótorony lehetett, amit az egykori ábrázolások
szerint egy függőhíd kötött össze a várral...


Bejárata oly kicsi, hogy egy ember épp csak befér rajta. Bár ez nem is az
eredeti bejárat, mint az évszám is mutatja...


Az eredeti bejárata valószínűleg magasan a felszíntől, az emeleti
szinten, a függő folyosón át lehetett...


Napjainkban kilátóként szolgálja a vár látogatóit. Tetejéről csodálatos
kilátás nyílik a környező tájra...


Gyönyörködhetünk a vár alatt elterülő településben...


Sőt, még magát a várat is szinte felülnézetből csodálhatjuk meg...


A falra erősített tükör-tölcsér segítségével izgalmas fotókat készíthetünk
a környező tájról...


A vár bejáratát védő kaputorony, ahonnan kiindult az egész várost körül
ölelő védőfal is...


A várba egykoron csak ezen a kapun lehetett bejutni. A mély várárok
felett felvonóhíd jelentette a bejutás lehetőségét...


A kapun belépve, jobbra egy konyha állt, alatta pince...


Mögötte az un. Várkert terült el...


Ebből nyílt a délkeleti sarokbástya...


mely kívülről így fest...


A vár belső udvara...


Itt állt a palota épület...


Mellette a Szent György Várkápolna...


Az emléktáblán magyar nyelvű felirat is van...


A várkápolna mellett állt a Kútház (vagy kútszoba) a vár kútjával...


Jó mély... az alján lévő szemetet jótékony sötétség rejti a szem elől...


A keleti oldalon található gyilokjáró, alatta a vártömlöc...


A keleti védőbástya belülről...


Közérdekű közlemény! E gyilokjáró alatt juthatunk a várban kialakított
mellékhelyiségekbe! Senkinek ne jusson eszébe kis, vagy nagy dolgát a falak 
tövében elvégezni! Nagyon kulturált női, férfi és mozgáskorlátozott wc áll
a látogatók rendelkezésére! 


A csók helye a belső várudvar kapujában van! :)


Az északi falszoros a bástyatornyokkal...


Egy szakállas puska, az egyik toronyban...


Kívülről csak ennyit látni belőle...


A palota épület falán jól kivehető az egykor itt állt istálló tetőzetének
vonala...


Vársétánkat itt fejeztük be. A város-felőli oldalon, a gyalogos portán át 
hagytuk el az erődítményt...


Végül szokásom szerint, a vár alaprajza...


Légi felvételt nem találtam, ezért egy műholdassal pótolom... 


A várban magyar nyelven is kihelyezték az erősség történetét...


Kirchschlag vára: 
Forrás: wikipédia
A hegytetőn álló vár felé vezető gyalogút a városka közepéről, a Posta fogadó melletti parkolótól indul, és egy templom romjai mellett visz el. A Boldogasszony temploma (Liebfrauenkirche) a 14. század végén várkápolnának épült.
Az 1700-as évek második felében még renoválták, de nem sokkal később, mint istentiszteletekre nem használt templomot, hamar elérte végzete, II. József egyik rendelete képében. Falai ezt követően tulajdonképpen kőbányaként szolgáltak, egy-két évtized múlva már csak a templom déli fala állt.
Ami ma látható, az az 1986-os feltárás eredménye – a sehova sem vezető, mohás csigalépcső-töredék, a főoltár talapzatának maradványai... Azért némi képzelőerővel megidézhető, milyen lehetett egykor a gótikus épület, bordás keresztboltozatával, sokszögletű kórusával a keleti, és kis sekrestyéjével az északi oldalán.
A vár a 12. században épült a 480 méter magas Schlossbergen. A várurak között voltak a stájer von Wildonok, a Kuenringek, a Güssinger, Pottendorfer, Puchheimer famíliák, valamint a magyar Pálffy grófok. Mátyás király – korai halála miatt – csak rövid ideig volt a vár ura.
A vár hanyatlása 1650 körül kezdődött, amikor III. Hans Christoph von Puchheim lent, a településen építtetett magának udvarházat (a mai városházát), és oda helyezte át székhelyét. A Pálffy grófok sem ezt a várat, inkább a jobb állapotú krumbachit lakták, így a pusztulás az ő idejükben is folytatódott.
Kirchschlag vára bevehetetlennek bizonyult több alkalommal is: nemcsak a töröknek sem sikerült, de a magyaroknak – hajdúknak (1605), Bethlen Gábor csapatainak (1621) és a kurucoknak (1703) – sem.
A várrom ma önkormányzati tulajdon, és egész évben ingyenesen látogatható várat. Részben restaurálták, és a helyszínen magyar nyelvű vártérképet is elhelyeztek, vicces betűhibákkal, de használható (és a szándék a fontos). Az egykori erődítmény télen adventi vásárnak, nyáron koncerteknek ad otthont.
A Szent György Lovagrend osztrák nagypriorátusa által kihelyezett bronz emléktábla is kétnyelvű, és az egykori Szent György kápolnára emlékeztet.
A vár legmagasabb pontja, a tűztorony ma kilátóként – és temérdek galamb otthonaként –  funkcionál, a „bucklige Welt” („púpos világ”) látványáért érdemes felmenni.
Forrás: http://www.alon.hu/kirchschlag-ausztria-egyik-legszebb-varosa