2019. március 15., péntek

Szigliget-Óvár

Szigligetről kevesen tudják, hogy nem csupán egy várral
büszkélkedhet. Állt itt ugyanis még egy kis erősség is, amit
nemes egyszerűséggel Óvárnak említünk. Ezt a címkét 
rendszerint az öregebb, elődvárak kapják, ami esetünkben 
szintén nem állja meg a helyét. Ez az épület ugyanis lényegesen
fiatalabb a "nagy" szigligeti várnál. Keletkezésének pontos 
idejét, építtetőjét nem ismerjük, de valamikor a 14. század
vége felé születhetett. Szigligeten a Soponyai, Fakavölgyi, majd 
a Hegyaljai úton közelíthetjük meg a várat, ahol kiépített
parkoló vár az érkezőkre. Innen indul a rövid kaptató, amin
feljuthatunk a romokhoz...



Szó sincs túráról, mindössze annyi, mintha fellépcsőznénk 
a második emeletre és már fenn is vagyunk...


Egy téglalap alaprajzú vár ez, hossztengelyével megközelítőleg 
merőlegesen a Balatonra, két végén egy-egy toronnyal. Északi
végén egy négyzet alaprajzú torony állt, ami mellett a kapu is
lehetett...


Középen egy udvar terült el, melyen valószínűleg faépületek is
állhattak...


Délen, a Balatonra egy ötszög alaprajzú torony nézett...


Ennek az ötszög alaprajzú toronynak alapjai fölé építették a
kilátót 2013-ban...


De milyen céllal is épülhetett ez a vár? Erre több elmélet is 
létezik, amiben én nem tudok igazságot tenni. Véleményem 
szerint az az elmélet áll legközelebb az igazsághoz, amely azt 
állítja, ez afféle elővár lehetett, aminek az volt a feladata, hogy
a nagy szigligeti várat fedezze a Balaton felől...


A nagy várból ugyanis nem lehetett látni a Balaton ezen 
partszakaszát, ami lehetővé tette az észrevétlen partraszállást.
Így kellett egy őrhely, ahonnan szemmel lehetett tartani a 
tó felületét. Innen pedig remek kilátás nyílt a Balatonra...
Forrás: http://szigliget.hu


Az 1500-as évek közepén a vár alatt lévő réhelyi-öböl volt a 
magyar "sajkás" csapat állomáshelye, így egyes vélemények 
szerint Óvár a sajkás katonák szállása is lehetett...


A vár alatt ez talán egy hajdani sánc nyoma lehet, bár lehet 
csupán természetes bemélyedés és csak a fantáziám műve...


Aki ide látogat, leginkább a kilátás miatt teszi. Nem véletlenül, 
valóban gyönyörű a környezet...



Sajnos a napnyugtát már nem volt időnk megvárni, de biztosan 
nagyon szép lehet az is...


Az északi irányban is találni szép látnivalót...


Végül ahogy szoktam, íme a vár alaprajza...
Forrás: https://varak.hu


A légi felvételen nem sok látszik a várból, inkább csak a 
kilátó vehető ki...
Forrás:https://varak.hu

Ha kedvet kaptál a felkereséséhez, íme egy kis segítség, hogy 
könnyen megtaláld...
Forrás: https://varak.hu

És ha már ott leszel, néhány ötlet, hová mehetsz még a 
közelben...


Szigliget-Óvár története:
Az Óvár hegye - amit a "királyné szoknyájának" neveznek - a XIII. században feltételezhetően Atyusz bán tulajdonában volt. Valószínűleg, már ő is építtetett a hegytetőn várat. A máig fennmaradt várrom pontos építési korát azonban még nem ismerjük.
Az Óvár romjai már régóta foglalkoztatják régészeinket, de azok eredetére, felhasználására kielégítő magyarázatot még senki nem adott eddig. A legtöbb földrajz, és történelemkönyvben római őrtorony maradványaként emlegetik és ezzel a magyarázattal megelégedtek évtizedeken át. Volt azonban olyan kutató is, aki a szigligeti sajkás-hajóhad laktanyáját sejtette.
Lornyai Béla szerint 1606-ban a mai avasi torony közelében, a Réhelynél állomásozott Bakats Sándor a sajkás-hajóhad kapitánya. Ő még akkor használhatta az Óvárat, mert erre egyedül volt alkalmas a távolabb és ide nem is látszó szigligeti vár helyett.
Kozák Károly régész végezte az első ásatásokat az Óvárban. Kiderült hogy szabályos alaprajzú vár falai rejtőznek a sűrű bozóttal benőtt hegytetőn. Középen egy téglalap alakú 12x25 méter alapterületű 2 méter vastag falakkal körülzárt térség van. Ehhez csatlakozik délről egy 8 méter széles, az előző falhoz hasonló vastagságú ötszögletű torony alapfalai. Északról pedig egy 6x7 méteres négyszögletes torony falai kapcsolódnak. A rom egész hossza 41 méter, legnagyobb szélessége 15 méter. A fal külső és belső oldalán nagy méretű faragott kövek láthatók, a kettő közti részt pedig erős habarcsba rakott kövek töltik ki.
Az alaprajz igen ritka és elhelyezéséből kitűnik, hogy a Balaton felől jövő támadás, vagy hajózás, esetleg az átkelés ellenőrzésére építették a várat. Az építmény korát sajnos nem lehet pontosan meghatározni, mert egypár semmitmondó cserépdarabon kívül más lelet nem került elő. A szigligeti vár védelmére építhették, ugyanis a szigligeti várról délre a Majális domb miatt nem látható a tó tükre és ebből az irányból meglepetés|szerű támadást lehetett indítani. Talán ezért építették az Óvárat, hogy még kellő időben értesítést adjanak, vagy megakadályozzák a támadó hajókat céljukban.
Fontos szerephez juthatott ez a kis erőd a török harcok idején, amikor a török Foknál (mai Siófok) szintén erődöt létesített. Ebből az időből maradt meg egy levél, amit Tóti Lengyel Gáspár Szigliget várkapitánya 1647 körül a Zala megyei vezetőségnek írt: "Az egész Balaton felvidék innenső fele, várbeliek, falusiak sok kárt szenvedtek a török sajkásoktól, nem lévén nekünk hajóink, ezért embereink sokszor török rabságba estek. Ezért én saját költségemen hozattam sajkát a szigligeti várhoz, és attól fogva nem is volt annyi kegyetlensége a töröknek. Most helyet akarnék csináltatni egynéhány száz emberre való hajónak, ahol azok biztonságban megmaradhatnának. De én erre egymagamtól elégtelen vagyok. Ezért kérem Zala vármegyét, ha csak 2 - 3 napra is, rendeljen ki 400 - 500 embert a sajka útjának kimetszésére. Az azután való kastélkát saját költségemen is megcsináltatom hazánk oltalmára."

A levélből megtudhatjuk, hogy a vár vízi sajkáinak elhelyezésére utat kellett biztosítani, a nádas kimetszése, kitisztítása útján. Így valószínű, hogy a járműveket a ma is Réhelynek nevezett részen kötötték ki.
(Szöveg forrás: http://www.varbarat.hu/varak/szigliget_ovar.html)


2019. január 17., csütörtök

Fonyód vára

Fonyód településen, a Szent István utca 121. számnál kell
keresni az egykori vár helyét. (Lentebb megmutatom a GPS
koordinátákat is.) Egy kis palánkvár állott itt, mely története
azért érdekes, mert fennállása szinte megegyezik építőjének
életével. Csupán két évvel élte túl Palonai Magyar Bálintot, a 
híres-hírhedt várkapitányt...


A palánkvárat mély árok vette körül, melyen a keleti oldalon,
egy felvonóhídon keresztül lehetett a várba jutni...


Miután Szulejmán úgy döntött 1541-ben, hogy elfoglalja 
Buda várát, a mi hősünk már tudta, hogy háborús idők 
közelednek a Balaton partja felé is. Ezért előbb a falu
temploma köré épített védőfalat, majd ezt árokkal vette 
körül. Aztán megépítette a külső várat is, amit egy újabb
árok követett...


Itt állt a belső vár, ami valójában a fallal körülvett templom
volt. Eredetileg a déli oldalon volt a bejárata, egy felvonóhídon
át az árok felett, tehát nem ott, ahol ma a fahíd áll...


A vár területén áll ez a tábla, ami megmutatja, hogy is nézhetett
ki ez az erődítés a középkorban. Amíg az idő és a látogatók
tönkre nem tették, ezen el lehetett olvasni a történetét is...


A tábla közelében áll az emlékmű, ami nemcsak Magyar 
Bálintról, de hős katonáiról is megemlékezik. Már azokról, 
akik neve megmaradt az utókornak...


Nem akármilyen kis csapat volt itt. Igazi harcosok, akik sok
bosszúságot okoztak a töröknek. Portyáik során eljutottak 
Székesfehérvárig, sőt Pécsig is. Nem véletlen, hogy sokszor
próbálták elfoglalni a kis Balaton parti várat...


Bár igen gyakran próbálták, Magyar Bálint életében egyszer 
sem sikerült bevenni Fonyód várát. Pedig az évek során egyre
kevesebb segítségre számíthatott, mert a szomszédos várak
kapitányai sem szerették. Nem volt szent a mi hősünk, gyakran
éltek panasszal a zavaros birtok ügyei, hatalmaskodásai miatt.


A belső vár területén feltárták az egykori templom alapfalait...


A templom legrégebbi része a 12-13. századból származó 
félkör alakú szentély...


A templom alaprajzán látható, hogy a 15. században építették
át. Ekkor épült torony is a nyugati oldalán...
Forrás: http://www.varak.hu

A palánkvár kb. 60x60 méter négyzet alaprajzú erődítmény 
volt. Ez a déli oldala...


A nyugati oldal. Az árok eredeti mélységére és szélességére 
nem találtam adatot...


Ez pedig az északi oldal, a mai Árok utca mellett...


Hősünk 1563 nyarán teljesen kegyvesztetté válik a király előtt, így egyre nehezebb helyzetbe kerül. 
Az állandó támadások közepette nem tudta megakadályozni, hogy 1571-re Bézsenypusztánál 
(a mai Fehérbézseny szélén) a török ellenvárat építsen. Ez csupán 5-6 km Fonyódtól, 
ami már vészesen közel volt. Ha a sors több időt ad neki, talán másként alakult volna, 
de 1573 áprilisában az Úr magához szólította, hogy kipihenje harcait...


Hős katonái még két évig tudták tartani a várat...
1575 augusztusában megsemmisítő erejű támadás érte 
Fonyódot, mely során annak védői hősies harcban mind 
elestek. Nádasdy így ír jelentésében: "Fonyódot megvették,
az benne valókat mind levágták, testüket megégették!"


Nem csak a védőket, a várat is elpusztították. Nem is épült
újjá többé. Íme a vár alaprajza...
Forrás: http://www.varak.hu

Egy légi felvétel a várról...
Fotó: https://www.civertan.hu/

Hogy könnyen megtaláld...


No, és ha már arra jársz, adok néhány tippet, mit érdemes
még felkeresni a közelben...



Fonyód várának története:
Forrás:http://www.varak.hu

A település a honfoglalás után a Lád nemzetségből származó Tar Zerind fia, Koppány vezér birtoka lett. Az 1082-es oklevélbeli említés hamis, ugyanis maga az oklevél is hamis.
Később a Pannonhalmi Apátság birtoka lett, egy pápai tizedjegyzékben Fonold néven fordul elő, és ekkor már önálló plébániával rendelkezett.
Első hiteles említés a vár létezéséről 1548-ból származik. Ekkor a települést Fonód-nak hívták.
Buda várának elfoglalása után, 1541-ben, palonai Magyar Bálint a község templomát palánkkal megerősítette, árokkal körülvette, majd egy nagyobb területet is hozzávéve, azt ugyancsak palánkkal és árokkal vette körbe. A kb. 60×60 m nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromnak, csak Magyar Bálint halála után, 1575-ben tudták elfoglalni. 
Palonai Magyar Bálint nevét először 1543-ban említik Nádasdy Tamás familiárisaként.
1543 tavaszán Pécsre küldte, hogy a várat a török ellen védje. Pécsről a szigetvári vár védői közé szegődött. Mindvégig katona maradt. Nádasdy Tamás katonáinak volt hadnagya és parancsnoka. Házassága révén kerül Fonyód a birtokába.
1548-tól már Nádasdy főkapitányi hadainak parancsnoka volt. Az 1549-től, a török zaklatást tiltó rendelkezés megszüntetése ellenére, amikor csak lehetősége nyílott, a törökre támadott, ami a királyhoz érkező panaszáradatot vont maga után. A budai pasa felháborodva tudatja, „Magyar Bálint néhány társával egész Pécsig és Székesfehérvárig mindent felprédál és elraboltat.”.
1551-ben, a királyi Magyarország és Erdély egyesítéséhez szükséges 500 fős lovas had katonái között találjuk. A kor egyik jeles történetírója név szerint megemlíti Magyar Bálint hősiességét. Az 1552-es évi a török elleni háborúskodásban hol ide, hol oda rendelték. Gyakran hagyja el Fonyód környékét, melyet bármikor megrohanhattak a törökök.
1553-ban a Fonyódról keltezett levelében megemlíti, hogy a török Lak (Öreglak) és Somogyvár alatt portyázik. A törökök 1553-1554-ben egyre gyakrabban támadtak a Balaton körüli várakra. A dél-dunántúli várak elleni török támadások elszólítják Fonyódról, majd 1555. szeptember 21-én éjszaka Mehmed bég emberei megtámadták a fonyódi várat. Az ostrom éjfélkor kezdődött. El is foglalták a régi palánkokat, de visszaverték őket. Amikor Magyar Bálintot elszólította a hadi kötelesség, a török nem hagyott fel Fonyód ostromával 1562-ig.
Nádasdy Tamás halála után fordultak rosszra az ügyei, s a zavaros birtokügyeit és hatalmaskodásait számon kérték rajta. Birtoktalan nemesként rendre ellentétbe került a környező várak kapitányaival, akik szintén igyekeztek minél több falut megtartani maguknak.
1562-ben Szigetváron katona, de Zrínyi Miklós - hasonlóan sok más korabeli nagyúrhoz - nem kedvelte túlzottan a fonyódi kapitányt. 1563 nyarán Magyar Bálint teljes egészében kegyvesztett lett Ferdinánd és az új király, Miksa előtt, s még a koronázásra sem hívták meg. Szigetvár eleste után Fonyód nem került török kézre. 1573-ban halt meg.
Majd halála után 2 évvel,1575-ben a törökök ismét rátámadtak Fonyódra, számukra most már sikeresen, és elfoglalták, majd lerombolták a várat.
Forrás: Wikipédia






2019. január 9., szerda

Kisnána vára

A Heves megyei Kisnána délnyugati részén, egy kis dombon
állt egykor a vár, amelynek első alapjait az Aba nemzettségből
származó Csobánka család tette le. A várat könnyű megtalálni,
hisz a településen átvezető műút mellett áll. Kiépített 
parkoló és tájház várja a látogatókat...


E tájházban alakították ki a pénztárat is, ahol egy kisebb 
összegért jogot nyerünk a ház megtekintésére és hogy
tovább indulhassunk a vár bevételére...


Utunk a keleti külső várfal mellett halad. Egykor ezen a 
területen széles vizesárok húzódott...


Hogy mennyire volt széles? Nos ez változó, egyes részein
elérte a 25-30 métert is, míg mélysége akár öt méter is 
lehetett. A vár déli oldalán még kivehető a hajdani árok...


A vizesárok azonban csak a 15.században épült ki, amikor a 
a külső várfal és a délkeleti sarkon álló kaputorony is 
felépült...


Persze napjainkban ennek már csak az alapfalai állnak, így
az eredeti helyén álló fahídon, akadálytalanul jutunk be a 
vár területére...


A kaputornyon bejutva egyenlőre csak a külső várba érkezünk,
ahol egy elég széles "falszoros" fut körbe a belső vár körül.
Ez itt a keleti oldal...


Az északi oldalon a belső vár falát az un. északi palota fala
jelentette...


Ez pedig a nyugati falszoros. A két fal közötti területen 
bizonyára számos fából ácsolt gazdasági épület állhatott...


Ha a belső várba akartak jutni, a déli falszorosban kellett 
tovább haladni a kaputoronytól, a gótikus templomtorony
mellett...


A Kompolthyak építették újjá a templomot, melynek tornya 
valami csoda folytán túlélte a történelem viharait...


Egész pontosan Kompolthy László nevéhez fűződik a
templom újjáépítése, aki ezzel ki is érdemelte, hogy itt
helyezzék örök nyugalomra...


Ott, ahol az a csúnya sátor magasodik, egykor egy nagy
gazdasági épület állt. A Mohácsi vész utáni időkben ennek
tetejét lebontották, földszintjét földel feltöltötték, és
rajta ágyúállásokat alakítottak ki. Napjainkban ez a vár
szépséghibája...


Viszont, a csúnya sátor alatt mozitermet alakítottak ki, ahol
3D-s filmvetítésen ismerhetjük meg a vár történetét. A sárga 
nyíllal ezt jeleztem. A piros nyíl a belsővár kaputornyát 
mutatja a felvonóhidas, farkasvermes bejárattal...


A belső kaputornyon bejutva a belső udvarra jutunk...


Fénykorában biztosan sokkal szebb volt mint napjainkban. 
A kép baloldalán látható a pince lejárata...


Az udvar alatt nagy borospince rejtőzött...


Mennyivel jobban nézne ki, ha a tárolók tele is lennének
az isteni nedüvel...


Az udvar délkeleti sarkában bújik meg a vár kútja...


Ehhez a kúthoz tartozik egy sárkányos legenda is, de
mivel én Süsü óta nem hiszek a sárkányokban, azt mondom,
ha tényleg ott alszik a mélyén egy sárkány, hagyjuk is ott
nyugodni...


Minden esetre találtunk a várban egy sárkánytojást, de
én nem vagyok biztos benne, hogy ez kikelne valaha...


A keleti palotaszárny alapfalai...


Természetesen felmentünk a nagy belső kaputoronyba is. Ez 
az első emeleti szobája...


A torony tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a hangulatos kis 
falura...


Vársétánk végén jó hangulatban, egy kellemes élménnyel
gazdagabban búcsúztunk...


És most szokásom szerint, a vár alaprajza...
Forrás: http://www.varak.hu


No és egy szép légi felvétel a várról...
Forrás: http://www.varak.hu

Hogy könnyebben megtaláld...
Forrás: http://www.varak.hu
Végül, néhány ötlet, hogy a közelben mit érdemes még
felkeresni...



E képek a kisnánai várban bemutatott 3D film és multimédia bemutató részletei. A bemutatót a Woss Kft. készítette. A vár rekonstrukciós modellje: Buzás Gergely, boltozatok rekonstrukciós modellje: Szőke Balázs. A filmet és a képeket készítették: Magyar László -- rendező és 3D



Kisnána várának története: 
A község délnyugati részén egy alacsony dombon emelkedik a szabálytalan alaprajzú, kettős falgyűrűvel és egykor vizesárokkal övezett erősség. A vár legkorábbi része a XI-XII. századi eredetű, a déli oldalon található 7,20 m átmérőjű, kör alaprajzú kőtemplom félkör alakú szentélye, melynek alapfalai a ma látható gótikus vártemplom alapfalai alatt rejtőznek. A XIII. század során a templom nyugati oldalát egy patkó alakú résszel bővítették és az északi oldalon felépítették a ma is látható kétemeletes palota helyén az udvarházat, a délnyugati sarkon a gazdasági célt szolgáló épületet s az egészet palánkfallal kerítették be. A bejárat a vár délkeleti sarkán volt, melynek biztosítására un púpos kváderkövekkel erősített kaputornyot emeltek. A XIV.század végén, a XV. század elején megépült az igényeknek megfelelő, új két szobasorból álló emeletes palota, melynek egy része alatt kőboltozatos pincét alakítottak ki. A régi körtemplomhoz új hajót és nagyobb, fél nyolcszögletű szentélyt emeltek, északi oldalán a sekrestyével. Az új szentély kriptájában temették el Kompolthy Lászlót, kinek 1428-as évszámmal ellátott címeres sírkövét a feltáráskor megtalálták. A XV. század közepén építették ki a vár védelmi rendszerét. Kettős várfalat emeltek, az így keletkezett falszoros fontos védelmi szerepet töltött be a későbbiek során. A várat vizesárok vette körül, helyenként 35-40 m szélességben, mélysége ellenlejtőjének magasságához képest kb 5 m volt. E terület az Aba nemzettség birtoka volt, majd e nemből származó Csobánka családé lett, és valószínűleg ők vetették meg a vár alapjait is, bár erre okleveles bizonyítékaink nincsenek. A helység már a tatárjárás után feltűnik egy 1261-ben kelt oklevélben "Nana" alakban, lehet, hogy ekkor még csak falu, de az is lehet, hogy erődítés. Egy évtized múlva azonban "Csobánka" néven találkozunk vele és ekkor várnak nevezik. Miután Csobánka Pál az akkori birtokosa 1312-ben Csák Máté pártján állt, Károly Róbert király a várat és tartozékait tőle elvette, majd az Aba nemzetségből származó Kompolthy Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta, aki ezt követően Nánainak nevezte magár. Halála után fiai 1325-ben osztozkodtak az örökségen és a várat uradalmával együtt Gergely kapta, a Domoszlay család alapítója. Zsigmond király 1415-ben Domoszlay Mihály fia Lászlót - Kompolthy Lászlót - új adomány címén erősítette meg birtokaiban, köztük Nána várában is. Kompolthy Miklósé 1468-ban, majd kölcsönös örökösödési szerződés alapján 1522-ben a Guthy Országh, a Losonczy és a Tari család birtoka lett. Losonczy István, aki már Országh László halála előtt megszerezte a várat, 1543-ban átengedte rokonának a hírhedt Móré Lászlónak. Móré Ferdinánd híve volt és miután ebben az évben a Pozsony vármegyei Vöröskő várát eladta Thurzó Eleknek, ide menekült. Móré állandóan zaklatta a törököket, sőt egy ízben a Belgrádba menő kereskedőket is kirabolta. Az ezen felháborodott budai pasa csapataival ostrom alá vette a várat. Móré, miután látta, hogy a várat megvédeni nem tudja, menekülése érdekében aranyat, ezüstöt szóratott az ostromlók közé. A csel azonban nem sikerült, a török a várat elfoglalta, Móré Lászlót két fiával elfogta és Konstantinápolyba szállította, ott börtönbe zárták, ahol később meghalt. A vár kölcsönös örökösödési szerződés alapján 1545-től Országh Kristóf, majd ennek halála után 1567-ben sógora, enyingi Török Ferenc birtoka lett. Eger elestekor 1596-ban ismét elfoglalta a török és ekkor tornyát kivéve földig rombolta. Ezután többé mát nem épült fel. Újabb örökösödési szerződés alapján 1606-ban Nyári Pál egri várkapitány, 1648-ban Vámossy István Heves vármegyei alispán, 1693-ban Vay Ádám, majd 1742-ben ismét a Nyári család lett a földesura. 1800-tól gróf Károlyi György vette meg, kitől gróf Károlyi Mihály örökölte.
Forrás:http://www.varak.hu