2020. március 28., szombat

Gyöngyöspata erődített temploma

Gyöngyöspata település közepén magasodik a háztetők 
fölé a mai formájában immár ötszáz éves templom. Ennél
persze már jóval idősebb, hisz az első templomot már a 
12.-században felépítették ide, amit aztán többször bővítettek,
átépítettek, míg a 15.-század végére elnyerte mai formáját.



A patakkőből falazott kis templomnak csak később, a 
13. században építették fel tornyát.


A ma már csak alapjaiban látható kerítőfalát valószínűleg már
a tatárjárás előtt felépítették...


A torony homlokzatán lépcsős díszű kapuzatot alakítottak ki...


A homlokzat bal oldalán jól kivehető az első román templom
homlokzata...


A 15. században gótikus stílusban átépített toronyba barokk 
óra került...


Nemcsak kívülről érdemes megcsodálni ezt a templomot.
Belül ma is láthatók falfestmény töredékek, amiket még
Károly Róbert királyunk festő mestere, Hertul-mester 
készített...


Csak elképzelni lehet, milyen gyönyörű volt ez fénykorában...


De napjainkban is meghitt, békés hangulatot áraszt az 
egyedülálló oltárával...


Ez a hazánkban tényleg egyedülálló 16. századi Jessze-fa
oltár Jézus családfáját ábrázolja...


Az ember itt akaratlanul is megpihen egy kis időre és 
csak hagyja, hogy átjárja a nyugalom és áhitat...


De aztán tovább indul és bezáródik az ajtó mögötte...


A templom erődítésének ma már nem sok nyoma van...


A templom környezetének rendezésekor a kerítőfal alapjait
szemléltetésként rekonstruálták, így könnyebben el tudjuk
képzelni annak formáját, méreteit...


Végül a templom alaprajza...


No és egy légifotó, amelyen jobban látható a kerítőfal vonala...
Fotó forrás: https://www.civertan.hu

Ha erre kirándulsz, ajánlok néhány látnivalót a közelben,
a teljesség igénye nélkül...



Néhány mondat a templomról..
A 12. században kis román templom épült itt, amelynek félköríves szentélye volt. Az alapfalait a mai templom északnyugati negyedében tárták fel. Az agyagba rakott patakkőből falazott templom hajója 8,5 × 6,6 méter területű volt, amelyhez kelet felé 3,5 méter mélységű félköríves szentély csatlakozott.
A 13. században tornyot építettek eléje és az északi oldalon kápolnával bővítették. A kutatás azt is kiderítette, hogy a francia előképek szerint megformált szegedi Szent Demeter-templomhoz hasonlóan, alul négyzetes formájú volt, feljebb nyolcszögű hasábban folytatódott. A tatárjárás idején építhették az északi oldalhoz a Szent András-kápolnát, amikor a főesperes leköltözött a faluba.
Nekcsei Demeter egyenes záródású szentéllyel bővítette és kifestette az épületet egyes feltételezések szerint(forrás:Tájak-Korok) Károly Róbert király Bolognában tanult festő mesterével, Hertul mester-rel. Később a 14. század végén a déli oldalához sokszög záródású hajó épült, szintén falfestményekkel díszítve.
A 15. század végén lényegében elkészült a mai templom, háromhajóssá alakították a teret, új sokszögzáródású szentélyt építettek hozzá, megépült a gótikus torony is. A 16. század végén készült a hazánkban egyedülálló Jessze-oltár a középkori szárnyas oltár pótlására. A dombtetőn emelkedő templomot kerítőfal övezte, ennek rekonstruálására és a terület esztétikus rendezésére is sor került. Hatalmas, alul négyszögletes, a sarkokban haránt állású támpillérekkel megerősített, felül nyolcszögletes, négyszintes torony áll a homlokzat előtt. Ablakai gótikusak , a második emeleten részben mérművesek.
Felül barokk óra és barokk jellegű körbefutó fatornác van, csúcsos, magas toronysüveggel. A torony homlokzatán lépcsős díszű kapuzat látható, amely a kassai dómmal rokonítja az épületet.
A déli oldalon késő gótikus előcsarnok, a hajó és a szentély falain mérműves ablakok és támpillérek találhatók. A homlokzat bal oldalán jól kivehető az első román templom homlokzata. A templombelső háromhajós, késő gótikus bordázattal, a bordákat alátámasztó konzolokon maszkszerű emberfejekkel.
A déli mellékhajó végében a 17. századi oltár, az északiban klasszicista Szent Sír kápolna méltó a figyelemre.

A templomban őrzik Károly Róbert tárnokmestere – és a falu szülötte – Nekcsei Demeter által szerkesztett Nekcsei-biblia egy másolatát.

A Jessze-fa oltár...
A kő oltárasztalt burkoló faborításon virágos rétet faragott a szobrász. Középen a gyertyapadon Izai (Jessze, vagy ahogy a pataiak nevezték Jekse) életnagyságú szobra fekszik, akinek a törzsökéből hatalmas fa sarjad, annak ágai tojásdad alakban keresztezik a Mária születését ábrázoló festményt. A fa ágain Jézus ősei (királyok, próféták, köztük Salamon és Dávid) ülnek, az összehajló ágak felett Mária trónol a kisdeddel. A fa két oldalán egy-egy kandelábert tartó angyal áll, gyetyák világítják meg a fatörzsön nyíló tabernákulumajtót. 1806-ban a szobor elé copf stílusú oltárszekrényt állították, ekkor csonkították meg a szépen faragott, ősz hajú Jesszét. A 8 méter magas Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek énekéből vett idézetekből. 1868-ban földrengést követő tűz okozott kárt az oltárban. A tűzkár nyomait 1878-ban Reinhard és Hatzunder pesti aranyozó tüntette el.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisboldogasszony-templom