barokk kastélya, ami valamikor réges-régen, a középkorban
a Csoron família udvarházaként kezdte pályafutását.
E család András nevű tagja az 1530-as években gondolt
egyet és várrá alakította. Így született meg Devecser vára...
Akkoriban ez a környék itt-ott kisebb tavakkal tarkított
mocsaras vidék volt, melynek egyik kisebb kiemelkedő
szigetén állt a vár, ami így a falakon kívül némi természetes
védelmet is kapott...
A falakon kívül széles árok húzódott, melybe a Torna patak
vizét vezették. Sajna e vizesárok is mára a múlt homályába
vész...
A vár eredeti bejárata megegyezett a mai kapu helyével...
De a ma is álló barokk kapu már az Esterházyaknak
köszönhető...
Az 1550-es évektől részben királyi várrá lett, mivel az őrség
költségeinek nagy részét a király fedezte...
A vár északi oldalán egy halastó terült el, melybe egy nagyobb
méretű olaszbástya nyúlt...
Ennek helyét a később épült Öregtorony alapjaiban feltételezik.
Körülnéztünk egy kicsit a várkastély udvarán is...
Eredetileg a vár udvarán számos fa épület állhatott. Istállók,
magtárak, cselédségi lakások sorakozhattak a fal mellett...
Fejük felett a falon gyilokjáró húzódott, hogy a lőréseken át
szemmel tarthassák a környéket...
A vár közepén álló emeletes palota épületet még Csoron András
emeltette...
A vár kútja az udvar nyugati sarkánál állt...
1593-ban a török elfoglalta Veszprém várát. Ez oly nagy
riadalmat keltett az itt állomásozó őrségnek, hogy azonnal
Pápára és más közeli várakba menekültek...
A bécsi és zsitvatoroki béke megkötése idején harmadrendű
várként említik. Őrségét a vár alatti településen élő hajdúk
adják...
A Rákóczi szabadságharc után jelentőségét veszti, talán
pusztulás várna rá, de szerencsére Esterházy Károly fantáziát
látott benne és nagy építkezésekbe kezdett. A fő épületet
például barokk kastéllyá alakították, míg a főtér-felöli oldalon
álló földszintes épület új homlokzatot kapott...
Sajnos a támpilléres várfalakat javarészt lebontották...
Még szerencse, hogy egy kis szakaszon meghagyták az
utókor számára...
Az udvar egyik sarkában faragott kövek várják sorsukat. Ezek
mind a vár épületeinek részei voltak valamikor... valahol.
Lehet, hogy sosem derül ki eredeti helyük.
Végezetül térjünk rá az alaprajzokra. Először egy feltételezett
rekonstrukciós vázlat a 15.századi erődített udvarházról...
 |
| Forrás: https://varak.hu |
A középkori Devecser várának alaprajza...
 |
| Forrás: https://varak.hu |
No és a Várkastély mai alaprajza...
Ahogy csak kevesen láthatják. Egy madártávlati fotó a várról...
 |
| Forrás: http://www.tothgeza.hu |
Egy kis segítség, hogy könnyen rátalálj...
 |
| Forrás: https://varak.hu |
segítség a teljesség igénye nélkül...
Devecser várának története:
A mai kastély
helyén a XV. században egy körülkerített kőháza volt az itt
birtokos Csoron családnak. Ez a feltehetően földszintes kúria a
Torna-patak ekkor erősen mocsaras, itt-ott kisebb tavakkal
szaggatott árteréből kiemelkedő halomra épült. Ezt a kőházat
építette át 1532-37 között Csoron András, amikor az egyszerű,
3-4 egymás melletti helyiségből álló épület helyén emeletes
várkastélyt emelt. Az egészet kőből, cölöppalánkból
készített fallal vette körül. A falakon kívül széles árok
húzódott, melybe a Torna vizét vezették. A XVII. századi leírás
szerint a vár északi oldalán egy nagy halastó terült el, amelybe
egy nagyobb méretű olaszbástya nyúlt, amelybe a később épített
öregtorony alapjaiban sejthetünk. A várkastély kapuja a mai
bejárat helyén állt. Az udvarban talán fából épült cselédségi
lakások, istállók, magtárak, raktárak álltak, míg a kút a
palota nyugati sarka előtt volt. Devecser igen régi település,
nevét talán Devecser nevű első birtokosától kapta, aki 1045
körül élt. Első okleveles adatunk azonban csak 1230-ból való,
amikor Béla ifjabb király megújítatta és megerősíti
nagyapjának III. Bélának a Görögországban vitézül harcolt Lob
és Tamás részére adott adománylevelét. Itt ,,pos Devecher"
alakban szerepel, 1262-ben V. István ifjabb király Forrót,
Devecsert, Fancsalt és más birtokokat Aladárnak, a királyné
tárnokmesterének adományozta, mely adományt 1273-ban IV. László
király Aladár mester Chete nevű fia részére megerősített. A
XV.század elején a Bakos, Cseh, Ugi családok mellett a devecseri
uradalomnak legnagyobb birtokosa a Csoron család volt. E család
egyik tagja, László, 1439-ben veszprémi alispán, utódja,
Gergely, pedig 1478-1483 között viselte e tisztet. Valószínű,
Gergely húga az a Csoron Kata, aki férjével enyingi Török
Ambrussal, Mátyás király udvarnokával királyi adományként
kapta 1473-ban Devecser, Pápa, Ugod és Gesztes várakat,
tartozékaikkal együtt. A családi vagyon tényleges megalapítója
Devecseri Csoron Gergely unokája, a XVI.század első felében élt
András volt, aki 1508-ban, II. Lajos koronázása idején alaposan
helybenhagyta Bakócz Tamás esztergomi érsek familiárisait. Emiatt
a király összes birtokait elvette és Bakócznak adományozta. II.
Lajos azonban 1521-ben Csoron Andrásnak megbocsátott, összes
birtokait visszaadta, valószínűleg azért, mert részt vett a
parasztfelkelés leverésében, András nem sokkal ezután sümegi
várnagy és veszprémi alispán lett. Halála után, az 1560-as
években fia János örökölte Devecsert, kinek magtalan halálával
Somlót és Devecsert Csoron Anna, gyarmati Balassi István (a költő
Bálint bátyja) felesége örökölte. A vagyon másik részre
Csoron Margité, Nádasdy Kristóf feleségéé lett. A Nádasdyak
kezére jutott részeket Devecserrel együtt 1628 körül az
Esterházy család szerezte meg. Devecser 1550-től már részben
királyi vár, mert az őrség költségeinek nagy részét a király
fedezte. Ebben az időben az őrség létszáma 150 lovas és 100
gyalogos katona volt. Egyetlen várnagyának nevét ismerjük
1558-ból, Csinghy Tamást. Amikor 1593-ban a török Veszprémet
elfoglalta, innen is elmenekült az őrség. A bécsi és
zsitvatoroki béke idején harmadrendű várként szerepelt. Őrsége
a vár alatti városban lakó hajdúk voltak, akik részt vettek a
végvári harcokban is. A vár a XVII.század végén már
jelentéktelen erődítmény volt Barcza György parancsnoksága
alatt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után a várra nem volt
többé szükség, ezért épületeit magtárrá alakították át. A
várat 1756-ban Esterházy Károly szerezte meg, majd 1790-1799
között K. Zillach tervei alapján barokk kastéllyá alakították
át. Ekkor készültek a ma is látható első és második emeleti
kőkeretes ablakok. További építkezések Esterházy Ferenc végezte
1890-ben, amikor a várfalakat támpilléreivel együtt sok helyütt
lebontották. A Fő tér felöli oldalon az itt álló földszintes
oldalnak új homlokzatot építettek, és a városkaput barokkos
vonalú kapuzattá alakították.
Forrás: https://varak.hu
