Devecser vára

Devecser városka közepén áll az Esterházyak egykori
barokk kastélya, ami valamikor réges-régen, a középkorban
a Csoron família udvarházaként kezdte pályafutását. 
E család András nevű tagja az 1530-as években gondolt 
egyet és várrá alakította. Így született meg Devecser vára...

Akkoriban ez a környék itt-ott kisebb tavakkal tarkított 
mocsaras vidék volt, melynek egyik kisebb kiemelkedő
szigetén állt a vár, ami így a falakon kívül némi természetes
védelmet is kapott...

A falakon kívül széles árok húzódott, melybe a Torna patak
vizét vezették. Sajna e vizesárok is mára a múlt homályába
vész...

A vár eredeti bejárata megegyezett a mai kapu helyével...

De a ma is álló barokk kapu már az Esterházyaknak 
köszönhető...

Az 1550-es évektől részben királyi várrá lett, mivel az őrség
költségeinek nagy részét a király fedezte...

A vár északi oldalán egy halastó terült el, melybe egy nagyobb
méretű olaszbástya nyúlt...

Ennek helyét a később épült Öregtorony alapjaiban feltételezik.

Körülnéztünk egy kicsit a várkastély udvarán is...

Eredetileg a vár udvarán számos fa épület állhatott. Istállók, 
magtárak, cselédségi lakások sorakozhattak a fal mellett...

Fejük felett a falon gyilokjáró húzódott, hogy a lőréseken át
szemmel tarthassák a környéket...

A vár közepén álló emeletes palota épületet még Csoron András
emeltette...

A vár kútja az udvar nyugati sarkánál állt...

1593-ban a török elfoglalta Veszprém várát. Ez oly nagy 
riadalmat keltett az itt állomásozó őrségnek, hogy azonnal
Pápára és más közeli várakba menekültek...

A bécsi és zsitvatoroki béke megkötése idején harmadrendű
várként említik. Őrségét a vár alatti településen élő hajdúk
adják...

A Rákóczi szabadságharc után jelentőségét veszti, talán 
pusztulás várna rá, de szerencsére Esterházy Károly fantáziát
látott benne és nagy építkezésekbe kezdett. A fő épületet 
például barokk kastéllyá alakították, míg a főtér-felöli oldalon
álló földszintes épület új homlokzatot kapott...

Sajnos a támpilléres várfalakat javarészt lebontották...

Még szerencse, hogy egy kis szakaszon meghagyták az 
utókor számára...

Az udvar egyik sarkában faragott kövek várják sorsukat. Ezek
mind a vár épületeinek részei voltak valamikor... valahol. 
Lehet, hogy sosem derül ki eredeti helyük.

Végezetül térjünk rá az alaprajzokra. Először egy feltételezett
rekonstrukciós vázlat a 15.századi erődített udvarházról...

Forrás: https://varak.hu

 A középkori Devecser várának alaprajza...

Forrás: https://varak.hu

No és a Várkastély mai alaprajza...

Ahogy csak kevesen láthatják. Egy madártávlati fotó a várról...

Forrás: http://www.tothgeza.hu

Egy kis segítség, hogy könnyen rátalálj...

Forrás: https://varak.hu

És ha már ott vagy, látogass el a közeli várakhoz is! Némi 
segítség a teljesség igénye nélkül...

Devecser várának története:

A mai kastély helyén a XV. században egy körülkerített kőháza volt az itt birtokos Csoron családnak. Ez a feltehetően földszintes kúria a Torna-patak ekkor erősen mocsaras, itt-ott kisebb tavakkal szaggatott árteréből kiemelkedő halomra épült. Ezt a kőházat építette át 1532-37 között Csoron András, amikor az egyszerű, 3-4 egymás melletti helyiségből álló épület helyén emeletes várkastélyt emelt. Az egészet kőből, cölöppalánkból készített fallal vette körül. A falakon kívül széles árok húzódott, melybe a Torna vizét vezették. A XVII. századi leírás szerint a vár északi oldalán egy nagy halastó terült el, amelybe egy nagyobb méretű olaszbástya nyúlt, amelybe a később épített öregtorony alapjaiban sejthetünk. A várkastély kapuja a mai bejárat helyén állt. Az udvarban talán fából épült cselédségi lakások, istállók, magtárak, raktárak álltak, míg a kút a palota nyugati sarka előtt volt. Devecser igen régi település, nevét talán Devecser nevű első birtokosától kapta, aki 1045 körül élt. Első okleveles adatunk azonban csak 1230-ból való, amikor Béla ifjabb király megújítatta és megerősíti nagyapjának III. Bélának a Görögországban vitézül harcolt Lob és Tamás részére adott adománylevelét. Itt ,,pos Devecher" alakban szerepel, 1262-ben V. István ifjabb király Forrót, Devecsert, Fancsalt és más birtokokat Aladárnak, a királyné tárnokmesterének adományozta, mely adományt 1273-ban IV. László király Aladár mester Chete nevű fia részére megerősített. A XV.század elején a Bakos, Cseh, Ugi családok mellett a devecseri uradalomnak legnagyobb birtokosa a Csoron család volt. E család egyik tagja, László, 1439-ben veszprémi alispán, utódja, Gergely, pedig 1478-1483 között viselte e tisztet. Valószínű, Gergely húga az a Csoron Kata, aki férjével enyingi Török Ambrussal, Mátyás király udvarnokával királyi adományként kapta 1473-ban Devecser, Pápa, Ugod és Gesztes várakat, tartozékaikkal együtt. A családi vagyon tényleges megalapítója Devecseri Csoron Gergely unokája, a XVI.század első felében élt András volt, aki 1508-ban, II. Lajos koronázása idején alaposan helybenhagyta Bakócz Tamás esztergomi érsek familiárisait. Emiatt a király összes birtokait elvette és Bakócznak adományozta. II. Lajos azonban 1521-ben Csoron Andrásnak megbocsátott, összes birtokait visszaadta, valószínűleg azért, mert részt vett a parasztfelkelés leverésében, András nem sokkal ezután sümegi várnagy és veszprémi alispán lett. Halála után, az 1560-as években fia János örökölte Devecsert, kinek magtalan halálával Somlót és Devecsert Csoron Anna, gyarmati Balassi István (a költő Bálint bátyja) felesége örökölte. A vagyon másik részre Csoron Margité, Nádasdy Kristóf feleségéé lett. A Nádasdyak kezére jutott részeket Devecserrel együtt 1628 körül az Esterházy család szerezte meg. Devecser 1550-től már részben királyi vár, mert az őrség költségeinek nagy részét a király fedezte. Ebben az időben az őrség létszáma 150 lovas és 100 gyalogos katona volt. Egyetlen várnagyának nevét ismerjük 1558-ból, Csinghy Tamást. Amikor 1593-ban a török Veszprémet elfoglalta, innen is elmenekült az őrség. A bécsi és zsitvatoroki béke idején harmadrendű várként szerepelt. Őrsége a vár alatti városban lakó hajdúk voltak, akik részt vettek a végvári harcokban is. A vár a XVII.század végén már jelentéktelen erődítmény volt Barcza György parancsnoksága alatt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után a várra nem volt többé szükség, ezért épületeit magtárrá alakították át. A várat 1756-ban Esterházy Károly szerezte meg, majd 1790-1799 között K. Zillach tervei alapján barokk kastéllyá alakították át. Ekkor készültek a ma is látható első és második emeleti kőkeretes ablakok. További építkezések Esterházy Ferenc végezte 1890-ben, amikor a várfalakat támpilléreivel együtt sok helyütt lebontották. A Fő tér felöli oldalon az itt álló földszintes oldalnak új homlokzatot építettek, és a városkaput barokkos vonalú kapuzattá alakították.

Forrás: https://varak.hu