2019. október 30., szerda

Vál vára

Vál településen a Szent István téren találjuk az egykori
erősség helyét. Valójában a törökök alakították várrá az 
akkori falu templomát. Feladata a Váli-völgy ellenőrzése
volt. Sajnos a várból semmi sem maradt, csak az eredeti 
templom torony árválkodik az üres telken...


Az eredeti templomot átalakították, tornyát kapu-, illetve 
őrtoronyként használták...


A torony közelében Országzászlót állítottak még 1942-ben.


Akkor még hittek Magyarország feltámadásában...


A torony oldalán hatalmas repedés fut végig. Sajnos sürgős
lenne az állagmegóvás. Reméljük megmentik mielőtt 
összedőlne!


A templomból lett erődítményt palánkfallal vették körül, ami
nagyjából akkora területet jelentett, mint a mai üres, bozótos 
telek. A törökök távozása után ismét birtokba vette az egyház,
és még egy évszázadig újra templomként funkcionált. Ekkor
épült fel közvetlen mellette az új nagy templom, amit a 
Hétfájdalmú szűznek ajánlottak...


Sajnos ottjártunkkor épp felújítási munkálatok zajlottak, így 
belülről nem láthattuk. Az 1170 négyzetméter alapterületű új
templomot Ürményi József földesúr emeltette. Az Ürményi
család kastélya a falu közepén áll még ma is...


A kastélyt utoljára iskolaként használták, de napjainkban már
üresen áll...


Nagy kár érte. Megérdemelné, hogy megmentsék...


A templom mögött terül el a falu temetője. Itt áll az Ürményi
család sírboltja is...


Az új nagy templom felszentelése után már nem volt szükség
a régi templomra, így elbontották. Csak a torony kapott 
kegyelmet, amit harangtoronyként használtak. Így maradhatott
meg egy kis darabja az egykori templomnak, illetve várnak...
Fotó forrás: https://varak.hu

Az egykori erősség alaprajza...
Forrás: https://varak.hu

Végül egy kis segítség, hogy könnyen idetalálj...
Forrás: https://varak.hu

No és néhány látnivaló a közelben, a teljesség igénye nélkül...


Vál várának története:
Földrajzi helyzete folytán – lévén félúton helyezkedik el Buda és Székesfehérvár között – Vál fontos stratégiai pont volt a török hadsereg számára. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az akkori háromhajós Nagyboldogasszony templomot palánkvárrá építették ki. A község a másfél évszázados török uralom alatt tipikus végvidéki településsé vált, mint a hódoltság egyik legnyugatibb pontja. A török világban Vál virágzó város volt, szultáni hász-birtok. Gabonatermelésben csak Cegléd, Dunaföldvár és Vác előzte meg. Iparos tevékenysége is virágzott. Az 1562-ben kelt török dokumentum szerint Vál városa a török kincstárnak 11.000 aranyat jövedelmezett, 1580-ban pedig már 30.000 aranyat. A hagyomány szerint a váli Pogányvár basák lakóhelye volt.
Evlya Cselebi török világutazó írja:
Vál vára. Mostanáig ezt még nem láttam. Zordon helyen, völgyben fekvő erődítmény ez, téglából épült magas toronnyal. Van 150 főnyi katonája, bazárja, fogadója. Fürdője nincs. Az erdélyi hadjárat idején Zerin-oglu (Zrínyi) e várost megtámadta, s a középső várat képező négyszögű tornyot is felgyújtotta, és háromszáz mohamedán hívő is benne égett. Iszmálj pasa e várat újra felépítette, mégpedig erősebben. Szép kertjei és szőlői vannak…
A váli hagyomány emlékezetében tartja Török Kata esetét, ami így szól:
Buda visszafoglalása után, amikor a felszabadító csapatok Válba érkeztek, a török őrség a várba vette be magát. Az erődítményt felgyújtotta, a tornyot felrobbantotta. Ez utóbbi ketté is repedt, aminek nyomai ma is láthatók. A törökök nem akarták megadni magukat, és a toronyból leugráltak. Ledobtak egy fiatal török leányt is, akit a magyar katonák köpenyeikkel felfogtak, és megmentették a haláltól. Ez a leány később megkeresztelkedett, és a keresztségben a Kata nevet kapta. Hozzá ment egy magyar katonához és megmutatta az elrejtett török kincseket is. Bárdolatlan természetű asszony volt, s innen ered a ” Török Kata fia ” jelző a nyers modorú emberekkel kapcsolatban. Állítólag Török Kata sírkövét is felhasználták a Burger-kápolna oltárának építéséhez.