2019. szeptember 11., szerda

Szentgyörgyvár

A Vértes erdeinek mélyén rejtőzik egy elfeledett kis vár, aminek 
sajnos már csak a helyét kereshetjük fel. Van aki a puszta létezését
is kétségbe vonja, amin tulajdon képen nem is lehet csodálkozni,
hisz nemhogy falak, de semmilyen védmű (sánc, árok) nyomai 
nem fedezhetők fel. Mások római kori épületet sejtenek itt és 
tagadják, hogy várról lenne szó. Én azt gondolom, a kettő nem 
zárja ki egymást. Lehet, hogy egy római korból fennmaradt 
épületet hoztak helyre és esetleg palánkfallal erődítették. Az 
igazság talán sosem derül ki. Oroszlány közelében, a Koporsóhegy
tetején találjuk a várhelyet...


Ez egy alig egy-két méteres kiemelkedés a hegytető síkjából...


Többnyire csak a mindent beterítő kőtörmelék jelzi, hogy itt valaha 
állt egy épület...


Aki a szép várakat kedveli, ne jöjjön ide! Ez még az alig látható romokhoz
szokott Páromnak is csalódás volt. Itt épp azt kérdezte: "Ezért jöttünk ide?"


Egy időben voltak itt feltárási munkák, amik eredménye néhány
faltöredék volt a föld felszín alatt, ahogy ezen a régi fotón látni...
Forrás: https://varak.hu

Gondolom később visszatemették a feltárást, mert mi ebből csak ennyit
találtunk:


A gyökerek alatt számomra egyértelműen egy épület maradványai 
fedezhetők fel...


Ha várat már nem is találni, de a kellemes erdei séta miatt megéri ide
látogatni...


Én azt javasolnám, érdemes összekötni a kirándulást a közeli Oroszlánkő
várának felkeresésével... no nem mintha ott sokkal több látnivaló akadna.
De azért ott van még fal és sánc maradványok is. Itt csak a "trófea", hogy
"Itt is jártunk!" :)


Egy alaprajzot találtam, gondolom az egykori feltárás során készült...
Forrás: https://varak.hu

Légifotót nem találtam ezért egy műholdassal pótolom. Pontosan annyi
látszik a várból, amennyi megmaradt belőle... 


Hogy könnyebb legyen megtalálni...
Forrás: https://varak.hu

A GPS koordináták: 
Forrás: https://varak.hu


Ha kirándulást tervezel, néhány ötlet a közelben...


Néhány szó Szentgyörgyvárról:
A várat először 1389-ben említik. 1462-ben Zentgourgh néven fordul elő. 1663-ban Szentgyörgyvárként szerepel. 1671-ben Nádasdy Ferenc birtoka. (G. Sándor Mária) A romok kis dombja kb 2 m-rel emelkedik ki a Koporsóhegy fennsíkjából. A kelet-nyugat irányú, kb 12 x 25 m-es kiemelkedés nyugati részén két kis helyiség kiásott kőfalait láthatjuk. A keleti részen alapfalakat sejtető két mélyedés látszik. A domb peremén kőtörmelék halmait találjuk. Külső védművek, árkok, sáncok nyomait nem láttam. Nováki Gyula szóbeli közlése szerint a Koporsóhegy fennsíkja római kori lelőhely és nem tekinthető középkori várnak.
Forrás: https://varak.hu


2019. augusztus 21., szerda

Hölgykő vára

Városlőd határában, a 8-as főútról indul ki egy kis műút
Csehbánya irányába és ezen az úton kell elindulnunk, ha 
Högykő várát keressük. Néhány száz méter után ez az út 
egy vasúti sin felett halad át. A híd után közvetlenül található 
jobbra egy földes bekötőút, ami elvezet minket a Parési-ér
nevezetű patakhoz. Valahol itt érdemes hátrahagyni az
autót (már ha azzal érkeztünk) és gyalog folytatni utunkat.
A patak mentén ÉK- irányban haladva kb. ötszáz méter
séta és megpillanthatjuk az egykori vár maradványait...


Miután sikerült száraz lábbal átkelni a patakon, indulhat a 
felfedezés...


Azért ne legyenek túlzó elvárásaink, sok mindent nem fogunk
találni. Az első látható jel, a valószínűleg mesterséges úton
kialakított árok, ami a hegygerinctől leválasztja a várat. Az 
idők során ez feltöltődött, de még jól kivehető...


Az így leválasztott kis kiemelkedésen állt egykor a kb. 30x30
méter alapterületű erősség, melynek bejárata a DK-i oldalon
lehetett...


Földből kiemelkedő falak már nincsenek, de ha figyelmesen 
keressük, találunk még egybefüggő maradványokat...


A belső vár épületeit már csak egy feltárás tisztázhatná, bár 
valószinüleg csak egy lakótorony állhatott itt. Megmaradt
viszont a vár ciszternája, amire illik figyelni, mert még ma is több méter mély 
és nem esne jól ha véletlen beleesne valaki!


Ha már esésről beszéltem... A vár északi oldala mesterségesen 
lefaragott, így egy 20-25 méter magas függőleges falként 
magasodik a patak fölé. Mivel semmilyen korlát itt nincs, 
kisgyermekkel csak nagyon óvatosan közlekedjünk!


A vár egy ideig a bakonyi erdőispánság egyik székhelye volt, 
így felteszem, nem csak a hegycsúcson álló belső várból állt.
Feltevésem szerint nem zárható ki, hogy a mesterséges várárok
déli oldalán egy palánkkal körbevett alsó-vár is állhatott, ahol
talán fából épült gazdasági épületek sorakozhattak. A légifotón
piros négyzetben a belső vár, a piros nyíl a várárkot jelöli, 
míg a sárga körben lehetett az alsó vár. Ez persze csak feltevés, nincs rá semmi bizonyíték...
Fotó forrás: https://varak.hu

Hölgykő vára sosem volt végvár, katonai eseményekben sem
vett részt. Első említése 1321-ből származik...


Közel fél évszázados fennállása során csak birtok viták és 
"hatalmaskodás" miatti perek oklevelei említik...


Pusztulását, ha nem is közvetlenül, de Nagy Lajos királyunknak
köszönheti...


Történt ugyanis, hogy 1378-ban királyunk a Szent Mihály 
arkangyal tiszteletére alapított kolostort és Hölgykő várát
a Karthausi kolostor szerzeteseinek adományozta. Feltehetőleg
a szerzetesek bontották el, mivel ez után többé nem említik 
sehol a várat...


Mi az ÉK-i oldalon hagytuk el a várat...


A patak mentén indultunk vissza az autónk felé...


Közben gyönyörködtünk a békésen csörgedező kis vízfolyásban.


A mesterségesen lefaragott északi oldal...


Ezen a sziklafalon egy emléktáblát is felfedeztünk...


A vár rejtélye ez a sziklaüreg... bevallom ötletem sincs, hogy
ki és mi célból vájhatta ki. Ha valaki tudja, a bejegyzés alatt
egy hozzászólásban felvilágosíthat róla! :)


Végül a vár alaprajza (már amilyet találtam róla)...
Forrás: https://varak.hu


Egy légi felvétel a Civertantól...
Forrás: https://varak.hu

Egy térkép, hogy könnyen rátalálj!
Forrás: https://varak.hu

No és ha már megnézted, néhány ötlet, mit láthatsz a közelben..



Hölgykő várának története:
Városlőd és Csehbánya között, a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően észak-déli irányú hegyvonulat északi végén emelkedő és a Tarna-patak keleti ágával félkörívben közrefogott hegycsúcson épült a kb. 30x30 m alapterületű kis vár. A keleti oldalán a falak között a bejárat nyoma még jól kivehető. A belső vár viszont teljesen elpusztult, csupán a középső részén látható a kb. 5 m mély ciszterna maradványa. A helység első ízben egy 1270-ben kelt oklevélben szerepel ,,villa Lueld" alakban, amikor a király a Csák nemzetség ugodi ágából származó Luka fia I. Demeter fiának I. Csák bánnak adományozta. A várat először az 1321-ben kiadott oklevél említi, melyben ,,Heugku" várnagya Zuszkur mester, mint királyi megbízott a veszprémi káptalan Jutas birtokába beiktatja. Károly Róbert királyhoz Henrik veszprémi püspöknek 1325-ben írt levelében Heym fia László mester "castellanus de Heugku et comiti Bokon" , aki e tisztséget még 1332-ben is betölti. Az 1336. május 8-án Somlyóvásárhelyen kiadott oklevelében Veszprém megye alispánja, Anthonius, és szolgabírái bizonyítványt adtak arról, hogy Ajkai András tiltakozása folytán némely kisleveldi vendégnépek által elkövetett hatalmaskodás iránt vizsgálatot tartott ,,hospites de minori Laweuld ad castrum pertinentes Heulgku". Nagy Lajos király Lövöldön 1378-ban - de feltehetően még előbb, 1364-ben - Szent Mihály arkangyal tiszteletére alapított Karthausi kolostorral együtt Hölgykő várát is a kolostor szerzeteseinek adományozta, akik a várat rövidesen lerombolták, amely ezután többé már nem szerepel okleveleinkben.
Forrás: https://varak.hu








2019. július 1., hétfő

Devecser vára

Devecser városka közepén áll az Esterházyak egykori
barokk kastélya, ami valamikor réges-régen, a középkorban
a Csoron família udvarházaként kezdte pályafutását. 
E család András nevű tagja az 1530-as években gondolt 
egyet és várrá alakította. Így született meg Devecser vára...


Akkoriban ez a környék itt-ott kisebb tavakkal tarkított 
mocsaras vidék volt, melynek egyik kisebb kiemelkedő
szigetén állt a vár, ami így a falakon kívül némi természetes
védelmet is kapott...


A falakon kívül széles árok húzódott, melybe a Torna patak
vizét vezették. Sajna e vizesárok is mára a múlt homályába
vész...


A vár eredeti bejárata megegyezett a mai kapu helyével...


De a ma is álló barokk kapu már az Esterházyaknak 
köszönhető...


Az 1550-es évektől részben királyi várrá lett, mivel az őrség
költségeinek nagy részét a király fedezte...


A vár északi oldalán egy halastó terült el, melybe egy nagyobb
méretű olaszbástya nyúlt...


Ennek helyét a később épült Öregtorony alapjaiban feltételezik.


Körülnéztünk egy kicsit a várkastély udvarán is...


Eredetileg a vár udvarán számos fa épület állhatott. Istállók, 
magtárak, cselédségi lakások sorakozhattak a fal mellett...


Fejük felett a falon gyilokjáró húzódott, hogy a lőréseken át
szemmel tarthassák a környéket...


A vár közepén álló emeletes palota épületet még Csoron András
emeltette...


A vár kútja az udvar nyugati sarkánál állt...


1593-ban a török elfoglalta Veszprém várát. Ez oly nagy 
riadalmat keltett az itt állomásozó őrségnek, hogy azonnal
Pápára és más közeli várakba menekültek...


A bécsi és zsitvatoroki béke megkötése idején harmadrendű
várként említik. Őrségét a vár alatti településen élő hajdúk
adják...


A Rákóczi szabadságharc után jelentőségét veszti, talán 
pusztulás várna rá, de szerencsére Esterházy Károly fantáziát
látott benne és nagy építkezésekbe kezdett. A fő épületet 
például barokk kastéllyá alakították, míg a főtér-felöli oldalon
álló földszintes épület új homlokzatot kapott...


Sajnos a támpilléres várfalakat javarészt lebontották...


Még szerencse, hogy egy kis szakaszon meghagyták az 
utókor számára...


Az udvar egyik sarkában faragott kövek várják sorsukat. Ezek
mind a vár épületeinek részei voltak valamikor... valahol. 
Lehet, hogy sosem derül ki eredeti helyük.


Végezetül térjünk rá az alaprajzokra. Először egy feltételezett
rekonstrukciós vázlat a 15.századi erődített udvarházról...
Forrás: https://varak.hu

 A középkori Devecser várának alaprajza...
Forrás: https://varak.hu

No és a Várkastély mai alaprajza...


Ahogy csak kevesen láthatják. Egy madártávlati fotó a várról...
Forrás: http://www.tothgeza.hu

Egy kis segítség, hogy könnyen rátalálj...
Forrás: https://varak.hu
És ha már ott vagy, látogass el a közeli várakhoz is! Némi 
segítség a teljesség igénye nélkül...



Devecser várának története:

A mai kastély helyén a XV. században egy körülkerített kőháza volt az itt birtokos Csoron családnak. Ez a feltehetően földszintes kúria a Torna-patak ekkor erősen mocsaras, itt-ott kisebb tavakkal szaggatott árteréből kiemelkedő halomra épült. Ezt a kőházat építette át 1532-37 között Csoron András, amikor az egyszerű, 3-4 egymás melletti helyiségből álló épület helyén emeletes várkastélyt emelt. Az egészet kőből, cölöppalánkból készített fallal vette körül. A falakon kívül széles árok húzódott, melybe a Torna vizét vezették. A XVII. századi leírás szerint a vár északi oldalán egy nagy halastó terült el, amelybe egy nagyobb méretű olaszbástya nyúlt, amelybe a később épített öregtorony alapjaiban sejthetünk. A várkastély kapuja a mai bejárat helyén állt. Az udvarban talán fából épült cselédségi lakások, istállók, magtárak, raktárak álltak, míg a kút a palota nyugati sarka előtt volt. Devecser igen régi település, nevét talán Devecser nevű első birtokosától kapta, aki 1045 körül élt. Első okleveles adatunk azonban csak 1230-ból való, amikor Béla ifjabb király megújítatta és megerősíti nagyapjának III. Bélának a Görögországban vitézül harcolt Lob és Tamás részére adott adománylevelét. Itt ,,pos Devecher" alakban szerepel, 1262-ben V. István ifjabb király Forrót, Devecsert, Fancsalt és más birtokokat Aladárnak, a királyné tárnokmesterének adományozta, mely adományt 1273-ban IV. László király Aladár mester Chete nevű fia részére megerősített. A XV.század elején a Bakos, Cseh, Ugi családok mellett a devecseri uradalomnak legnagyobb birtokosa a Csoron család volt. E család egyik tagja, László, 1439-ben veszprémi alispán, utódja, Gergely, pedig 1478-1483 között viselte e tisztet. Valószínű, Gergely húga az a Csoron Kata, aki férjével enyingi Török Ambrussal, Mátyás király udvarnokával királyi adományként kapta 1473-ban Devecser, Pápa, Ugod és Gesztes várakat, tartozékaikkal együtt. A családi vagyon tényleges megalapítója Devecseri Csoron Gergely unokája, a XVI.század első felében élt András volt, aki 1508-ban, II. Lajos koronázása idején alaposan helybenhagyta Bakócz Tamás esztergomi érsek familiárisait. Emiatt a király összes birtokait elvette és Bakócznak adományozta. II. Lajos azonban 1521-ben Csoron Andrásnak megbocsátott, összes birtokait visszaadta, valószínűleg azért, mert részt vett a parasztfelkelés leverésében, András nem sokkal ezután sümegi várnagy és veszprémi alispán lett. Halála után, az 1560-as években fia János örökölte Devecsert, kinek magtalan halálával Somlót és Devecsert Csoron Anna, gyarmati Balassi István (a költő Bálint bátyja) felesége örökölte. A vagyon másik részre Csoron Margité, Nádasdy Kristóf feleségéé lett. A Nádasdyak kezére jutott részeket Devecserrel együtt 1628 körül az Esterházy család szerezte meg. Devecser 1550-től már részben királyi vár, mert az őrség költségeinek nagy részét a király fedezte. Ebben az időben az őrség létszáma 150 lovas és 100 gyalogos katona volt. Egyetlen várnagyának nevét ismerjük 1558-ból, Csinghy Tamást. Amikor 1593-ban a török Veszprémet elfoglalta, innen is elmenekült az őrség. A bécsi és zsitvatoroki béke idején harmadrendű várként szerepelt. Őrsége a vár alatti városban lakó hajdúk voltak, akik részt vettek a végvári harcokban is. A vár a XVII.század végén már jelentéktelen erődítmény volt Barcza György parancsnoksága alatt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után a várra nem volt többé szükség, ezért épületeit magtárrá alakították át. A várat 1756-ban Esterházy Károly szerezte meg, majd 1790-1799 között K. Zillach tervei alapján barokk kastéllyá alakították át. Ekkor készültek a ma is látható első és második emeleti kőkeretes ablakok. További építkezések Esterházy Ferenc végezte 1890-ben, amikor a várfalakat támpilléreivel együtt sok helyütt lebontották. A Fő tér felöli oldalon az itt álló földszintes oldalnak új homlokzatot építettek, és a városkaput barokkos vonalú kapuzattá alakították.
Forrás: https://varak.hu