2020. július 6., hétfő

Csikling-vár

Fejér megye nyugati szélén bújik meg a vadregényes erdők
mélyén egy vár, amelyet napjainkban leginkább Csikling néven
említenek. Mi Szápár településtől haladtunk Tés felé, ám 
nagyjából félúton, mikor feltűnt előttünk a Csőszpuszta szélét
jelző tábla, lefordultunk balra egy kis erdei útra. Itt aztán le 
is parkoltunk, hogy gyalog folytassuk utunkat...


Innen nagyjából két kilométeres séta míg elérkeztünk ahhoz
a helyhez, ahol a Hamuház áll. Ez eredetileg vadászháznak 
épült, de volt már kulcsosház is. Jelenleg éppen zárva van, 
szerintem kihasználatlanul...


Az eddigi utunkról itt balra lefordultunk és egy másik erdei 
úton haladtunk tovább. Ezen az úton már csak néhány száz
métert kell megtenni, és feltűnik egy kis tábla, ami a várhoz
irányít minket...


Egy igazi kis erdei ösvényen kell eljutnunk célunkig...


Mi tavasszal jártunk itt, így a gyér lombozat alatt még vidáman
burjánzott a medvehagyma, ami gyakorlatilag az egész erdei
talajt beborította. A két roskadozó asztal a hozzá tartozó 
padokkal jelzi, hogy megérkeztünk...


Aki egy várromot keres, csalódni fog, mert sajnos a föld 
felszín felett már szinte nyoma sincs falaknak. Viszont van
egy igen jelentős várárok, ami nem hagy kétséget arról, hogy
erődítést szolgált...


A terep szintjéből kiemelkedő kis domb alján mély árkot 
ástak, míg a kitermelt földből az árok külső szélén sáncot
emeltek. Ennek nyomai még itt-ott felismerhetőek...


A várárok mélysége és szélessége igen változó, ez gondolom
az évszázadok eróziójának következménye...


Mi kíváncsiak voltunk milyen állapotban van, ezért az árok 
alján megkerültük a várat. A bejáratot jelentő ösvénytől 
indultunk...


A Délnyugati oldalon...


A Nyugati oldalon ellaposodott, itt jobban feltöltődött...


Az Északi oldalon kevésbé tört be a medvehagyma... 


A Keleti oldalon viszont kidőlt fák maradványain kellett 
átvergődnünk...


De nézzünk fel az egykori várba is...


Hogy is nézett ki ez a vár? Nos képzeljünk el egy "motte" -típusú
várat... No ez nem olyan! :) Na jó, tényleg arra hasonlított, bár
nem sorolható ebbe a skatulyába. Ugyanis a központi 
lakótorony nem mesterséges dombon állt, hanem egy 
természetes magaslaton...


Én nem láttam nyomát, hogy kőfal vette volna körül a 
magaslatot, szerintem inkább palánkfal védhette a központi
épületet...


A várhely legmagasabb pontján állt a kőből épült lakótorony.
Ez talán négyszög alaprajzú lehetett. Ennek csekély 
maradványa látható még napjainkban...


A tűzrakóhely ne tévesszen meg senkit. Igaz, hogy a vár 
falainak anyagából készült, de már nagyon is 21.-századi
alkotás...


A torony közelében egy mélyedést véltem felfedezni. Nem
tartom kizártnak, hogy egy ciszterna maradványai lehetnek..


A magaslat platóján még jócskán látni omladék követ, de ez
nem bizonyítja, hogy másik kő épület is állt volna itt. Ezek 
lehetnek a lakótorony kövei is...


A vár neve a török Siginlik, azaz várhely szóból ered. Ez azt 
jelenti, hogy a megszálló törökök itt már csak legfeljebb egy 
vár romjait találták. Igen ám, de akkor mi volt az eredeti neve?
Mondhatnánk, ezt már sosem tudjuk meg, mivel semmilyen 
írásos emlék nem maradt fenn erről a várról...


De mondhatjuk, hogy ez így, ebben a formában nem teljesen
igaz. Ugyanis osztom a véleményét Gruppenberg Lászlónak, 
aki egész logikusan érvelt a vár valódi nevét illetően. Elmélete
szerint létezik egy vár, ami már hosszú ideje bitorolja ennek
az erősségnek a nevét, és nincs is messze innen... nem más az,
mint Pusztapalota vára, amit előszeretettel Bátorkőnek hívnak.


Azt már régóta tudjuk, hogy Bátorkő nem egyezik Pusztapalota
várával, de hogy Bátorkő valójában hol állt, nagyon vitatott. 
Én állítom, hogy itt álltunk Bátorkő maradványain, és nem 
láttam bizonyítékát, ami ezt cáfolni tudná...


A vár alaprajza...
Forrás: https://varak.hu

Egy kis segítség, hogy rátalálj...
Forrás: https://varak.hu

Néhány látnivaló a közelben, amit érdemes felkeresni...



Néhány szó Csiklingvárról:
Az összedőlt várépület a Kelet-Bakony szélén található egy magas dombon.Bár mostani állapotában már nem nevezhető várromnak sem. Egy méter széles falmaradványok láthatóak,amelyek egy négyszög alakú lakótorony falai voltak.Azt hogy itt épület állt, a még ma is látható várárok bízonyítja, ami valamikor szélesebb és mélyebb lehetett. A vár építésének pontos ideje sem ismert, ahogyan funkciója sem. A falak anyaga kisebb-nagyobb mészkő darabokból áll, melyek között téglának nyomát sem találni, ami a vár régi eredete mellett szól.

A Csikling elnevezés a török Siginlik, azaz várhely szóból ered. A XII-XIV századi várak fejér megyében című Terei György tollából származó írás adja a legpontosabb képet a várról. Közvetett bizonyítékok alapján felállított következtetések vannak a várról. A Csák család egyik oldalága egy Mellár nevű birtokos építhette, de miután 1326-ban a Csákok átadják a területet Károly Róbertnek, nem szerepel a vár a dokumentumokban. Itt két teória lehetséges vagy addigra elhagyták, vagy addigra nem számított várnak az épület. A közeli Királyszállás névből következtetve sokán vadászlaknak kisebb vadászkastélynak titulálták.
(Forrás: http://bmtb.hu/latnivalok-a-bakonyban/csikling-var)

Csikling vagy Bátorkő? 
Fehrentheil Gruppenberg László tanulmánya a linkre
kattintva olvasható...
http://epa.oszk.hu/00000/00018/00196/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1933_147-155.pdf
Az összedőlt várépület a Kelet-Bakony szélén található egy magas dombon.Bár mostani állapotában már nem nevezhető várromnak sem. Egy méter széles falmaradványok láthatóak,amelyek egy négyszög alakú lakótorony falai voltak.Azt hogy itt épület állt, a még ma is látható várárok bízonyítja, ami valamikor szélesebb és mélyebb lehetett. A vár építésének pontos ideje sem ismert, ahogyan funkciója sem. A falak anyaga kisebb-nagyobb mészkő darabokból áll, melyek között téglának nyomát sem találni, ami a vár régi eredete mellett szól.




2020. május 12., kedd

Hegyesd 2020

A 77-es főút mentén Tapolca közelében tornyosul az Eger-víz
patak völgye fölé a Hegyesdi várhegy. Már messziről látjuk
merre kell haladnunk...


Ez egy 281 méter magas vulkanikus kúp, mely stratégiailag
tökéletes egy vár létesítésére, hisz minden oldalról szinte
megközelíthetetlen...
Forrás: https://napitortenelmiforras.blog.hu

Hegyesd településre érve, egy tábla jelzi, mely irányban
tudjuk a várhegyet megközelíteni...


Ezen a kis úton egészen a várhegyet körül ölelő erdő széléig
autózhatunk. Onnan a sárga turista jelzést, no meg a kirakott
táblák iránymutatását követve nehéz lenne eltévedni...


Bár mi notórius eltévedők vagyunk, ezúttal mi is a helyes
utat választottuk. (Talán mert mi már nem először jártunk itt)


Viszonylag rövid, de annál meredekebb út vezet fel a várhoz.
Aki nincs edzésben, gyanítom tartani fog egy-két szusszantós
pihenőt...


De nyugi, mielőtt kiköpnéd a tüdődet, már fel is értél és
megpillantod az első falmaradványokat...


Ez egy kaputorony lehetett, és nem is az egyetlen. A hegy 
oldalán spirálisan húzódó alsó várfal mentén több is volt 
belőle...


No és nem is ez volt a legalsó kaputorony. Volt még lejjebb is,
de azok vagy eltűntek a múltban, vagy elrejtőznek a bozótban..


Bozótvágó nem volt nálunk, ezért inkább beléptünk a 
képzeletbeli kapun...


Átlépve a képzeletbeli kapun, máris megkaptuk első 
jutalmunk, egy csodálatos tájkép formájában...


Miközben a hegycsúcs felé ballagtunk, eltűnődtem, micsoda
munka lehetett felépíteni egy ilyen fellegvárat az 1300-as évek
elején, az akkori technikai lehetőségekkel...


No és erre a részre már lovaik sem segíthették a terhek 
szállítását, itt már csak gyalogosan lehetett közlekedni. Épp 
ez volt a vár gyengéje is. A kisméretű hegycsúcson nem 
épülhetett valami nagy vár. Így viszonylag kis létszámú 
legénységnek jutott hely...


A csúcshoz közeledve, egy másik védőtorony falait is 
felfedeztük... már amennyi maradt belőle.


A vár falai viszonylag vékonyak, átlag egy méter szélesek
voltak, ami a török időkre elavulttá tették az erősséget. 
Mégsem az akkori korban veszedelmes ostromágyúk 
okozták a pusztulását...


A hegy csúcsán állt a vár feltehetően egyetlen épülete, amit már
elég nehéz megközelíteni. Van aki nem is vágyik a sziklamászás
örömeire...


Van ugyanis egy rövid szakasz, ahol már kézzel-lábbal kell
felkapaszkodni a hegy tetejére...


De bátran mondhatom, megéri bekoszolni a kezünket. Bőven 
kárpótol a pazar kilátás például Hegyesd településre...


Ha valaki még itt se tudná, hogy hol jár, ez a tábla tudatja 
vele, ez itt Hegyesd vára...


Déli irányban gyönyörködhetsz a Balaton parti vulkanikus 
csúcsokban...


Ha jól figyelsz, nem is egy, hanem mindjárt két szomszédos
várat is felfedezhetsz. Csobánc és Szigliget között pedig 
feltűnik a gyönyörű Magyar tenger...


A csúcson álló épület feltehetően két részből állt. Egy magasabb
toronyból...


És a hozzá épített nagyobb lakóépületből...


Bár a vár alaprajza itt egy ciszternát is jelöl, én ennek semmi
nyomát nem találtam. Valószínűleg be van temetve, ha itt 
van. Tény, hogy volt a várban ciszterna, hisz említés is történt
róla, de hogy a vár területén hol, arra egyedül ez a rajz lehet
támpont. Bár az sem biztos, hogy a rajzon jelölt kör a 
ciszternára utal... 
Forrás: https://varak.hu

Mielőtt elbúcsúztam a vártól, még leültem néhány percre
gyönyörködni a tájban. Miközben a szomszédos Csobánc
várát kémleltem, eszembe jutott a nevezetes párviadal, 
ami valahol itt lent a két vár között zajlott a mezőn. A
félelmetes hírű csobánci várkapitány Gyulaffy László és
Hegyesd várának török ura, Pajazit aga párbaját így írta
le Gyulaffy Lestár:
"úgy találta volt öklelni, hogy által menvén az kopja az fegyver [a páncél] derekán, mind lobogóstul az hátán jött ki, melyet szekercével vertek az török testéből, s azonnal megholt. Ennél szörnyűbb öklelést még senki sem látott."


A párbaj miatt vezető nélkül maradt várat néhány héttel 
később feladta a török őrség és elvonult a vár alá érkező
magyar hadak elől. Az erősen leromlott állapotban lévő
erősséget, hogy ne foglalhassák el ismét, a magyarok 
lerombolták. Így ért véget Hegyesd pályafutása, többé már
nem építették újjá...


Mint a légi felvétel is mutatja, alig maradt látható nyoma az
egykori fellegvárnak...
Forrás: https://varak.hu

Ha kedvet kaptál a vár meghódítására, íme egy kis 
segítség: 
Forrás: https://varak.hu

No és ha már erre jársz, néhány látnivaló a közelben, a teljesség
igénye nélkül...



Hegyesd várának története:
A község határában magánosan emelkedő 281 m magas bazalthegy tetején állt egykor a kis területű, 1 m vastag falakkal épült szabályos alaprajzú Hegyesd vára. Csigavonalban haladó, szerpentinút vezetett fel a csúcson épült lakóépületekhez. Az út külső peremén kis alapterületű védőtornyokkal erősített fal húzódott, amelyet feltehetően több kaputorony szakított meg. A Birkenstein-féle képen egy többemeletes lakóépület figyelhető meg. A vár helyzeténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, lovasság falai között nem tartózkodott. A hegykúpon a vár alapfalai ma is megtalálhatók. A vár első írásos említése 1329-ből való, amikor Veszprémből jelentették Károly Róbert királynak, hogy az ajkai nemesek Bánd hegyesdi várnagy ,,Comitis Band, Castellani uestri de Hygusd" ajkai birtokrészt visszaadták. Az 1335. június 26-i oklevélben, amely szerint Bánd mester Ajkai Jánossal és Sixtussal osztályos egyezségre lépett, már Vörös Bánd ,,magistrum Band rufum, Castellanum Hegesd" néven szerepel. A királyi vár feltehetően még 1387 előtt jutott a Peleskei család birtokába. Ugyanis ebben az évben a vasvári káptalan jelentette István nádornak, hogy ítéletlevele értelmében visszaiktatta Peteske és Hegyesd várat, s tartozékaik birtokába Peleskei ákos fiainak Mikének és Lászlónak özvegyeit. Egy 1389-ben kelt oklevél szerint. Prodavízi Ákos mester volt a vár ura, de 1396-ban Mikes mester özvegye és leánya parancsol benne. Az átmenetileg ismét királyi kézre került várat I. Lajos felsőlendvai Herczeg Péterrel cserélte el, majd Zsigmond király 1426-ban Herczeg Péter Anna nevű leányát, Széchenyi László majd Perényi Péter országbíró özvegyét erősítette meg a vár birtokába. 1431-ben azonban Széchenyi László fia László birtoka, aki a várat 1433-ban 1500 forintért zálogosította el Rozgonyi Simon veszprémi püspökkel. Újlaki Miklós erdélyi vajda a macsói bán tulajdonában volt 1451-ben; birtokában 1453-ban V. László király megerősítette. Mátyás király parancsára a kapornoki konvent 1460-ban Paczmani János fia Tamást, hegyesdi várnagyot zálog címén iktatta be a vár és tartozékainak birtokába. II. Lajos király 1525-ban ákosházi Sárkány Ambrusnak adományozta, aki 1543-ban vejének, Mezőlaky Ferencnek adta. A vár még 1554-ben is Mezőlaky tulajdonában volt, aki később belépett az egyházi rendbe, zalavári apát lett. Hegyesd ezután valamelyik Sárkány leány hozományaként a Czobor család tulajdonába került. A török 1561-ben foglalta el Hegyesd várát. Két nap múlva, április 19-én be is költözött a várba Pajazit vajda, a török várparancsnok. A várat 1562 áprilisában Gyulaffy László, Magyar Bálint és Salm győri főkapitány vezette csapatok foglalták vissza. Majd Salm földig romboltatta. Többé nem épült fel.

Forrás: https://varak.hu