2019. július 1., hétfő

Devecser vára

Devecser városka közepén áll az Esterházyak egykori
barokk kastélya, ami valamikor réges-régen, a középkorban
a Csoron família udvarházaként kezdte pályafutását. 
E család András nevű tagja az 1530-as években gondolt 
egyet és várrá alakította. Így született meg Devecser vára...


Akkoriban ez a környék itt-ott kisebb tavakkal tarkított 
mocsaras vidék volt, melynek egyik kisebb kiemelkedő
szigetén állt a vár, ami így a falakon kívül némi természetes
védelmet is kapott...


A falakon kívül széles árok húzódott, melybe a Torna patak
vizét vezették. Sajna e vizesárok is mára a múlt homályába
vész...


A vár eredeti bejárata megegyezett a mai kapu helyével...


De a ma is álló barokk kapu már az Esterházyaknak 
köszönhető...


Az 1550-es évektől részben királyi várrá lett, mivel az őrség
költségeinek nagy részét a király fedezte...


A vár északi oldalán egy halastó terült el, melybe egy nagyobb
méretű olaszbástya nyúlt...


Ennek helyét a később épült Öregtorony alapjaiban feltételezik.


Körülnéztünk egy kicsit a várkastély udvarán is...


Eredetileg a vár udvarán számos fa épület állhatott. Istállók, 
magtárak, cselédségi lakások sorakozhattak a fal mellett...


Fejük felett a falon gyilokjáró húzódott, hogy a lőréseken át
szemmel tarthassák a környéket...


A vár közepén álló emeletes palota épületet még Csoron András
emeltette...


A vár kútja az udvar nyugati sarkánál állt...


1593-ban a török elfoglalta Veszprém várát. Ez oly nagy 
riadalmat keltett az itt állomásozó őrségnek, hogy azonnal
Pápára és más közeli várakba menekültek...


A bécsi és zsitvatoroki béke megkötése idején harmadrendű
várként említik. Őrségét a vár alatti településen élő hajdúk
adják...


A Rákóczi szabadságharc után jelentőségét veszti, talán 
pusztulás várna rá, de szerencsére Esterházy Károly fantáziát
látott benne és nagy építkezésekbe kezdett. A fő épületet 
például barokk kastéllyá alakították, míg a főtér-felöli oldalon
álló földszintes épület új homlokzatot kapott...


Sajnos a támpilléres várfalakat javarészt lebontották...


Még szerencse, hogy egy kis szakaszon meghagyták az 
utókor számára...


Az udvar egyik sarkában faragott kövek várják sorsukat. Ezek
mind a vár épületeinek részei voltak valamikor... valahol. 
Lehet, hogy sosem derül ki eredeti helyük.


Végezetül térjünk rá az alaprajzokra. Először egy feltételezett
rekonstrukciós vázlat a 15.századi erődített udvarházról...
Forrás: https://varak.hu

 A középkori Devecser várának alaprajza...
Forrás: https://varak.hu

No és a Várkastély mai alaprajza...


Ahogy csak kevesen láthatják. Egy madártávlati fotó a várról...
Forrás: http://www.tothgeza.hu

Egy kis segítség, hogy könnyen rátalálj...
Forrás: https://varak.hu
És ha már ott vagy, látogass el a közeli várakhoz is! Némi 
segítség a teljesség igénye nélkül...



Devecser várának története:

A mai kastély helyén a XV. században egy körülkerített kőháza volt az itt birtokos Csoron családnak. Ez a feltehetően földszintes kúria a Torna-patak ekkor erősen mocsaras, itt-ott kisebb tavakkal szaggatott árteréből kiemelkedő halomra épült. Ezt a kőházat építette át 1532-37 között Csoron András, amikor az egyszerű, 3-4 egymás melletti helyiségből álló épület helyén emeletes várkastélyt emelt. Az egészet kőből, cölöppalánkból készített fallal vette körül. A falakon kívül széles árok húzódott, melybe a Torna vizét vezették. A XVII. századi leírás szerint a vár északi oldalán egy nagy halastó terült el, amelybe egy nagyobb méretű olaszbástya nyúlt, amelybe a később épített öregtorony alapjaiban sejthetünk. A várkastély kapuja a mai bejárat helyén állt. Az udvarban talán fából épült cselédségi lakások, istállók, magtárak, raktárak álltak, míg a kút a palota nyugati sarka előtt volt. Devecser igen régi település, nevét talán Devecser nevű első birtokosától kapta, aki 1045 körül élt. Első okleveles adatunk azonban csak 1230-ból való, amikor Béla ifjabb király megújítatta és megerősíti nagyapjának III. Bélának a Görögországban vitézül harcolt Lob és Tamás részére adott adománylevelét. Itt ,,pos Devecher" alakban szerepel, 1262-ben V. István ifjabb király Forrót, Devecsert, Fancsalt és más birtokokat Aladárnak, a királyné tárnokmesterének adományozta, mely adományt 1273-ban IV. László király Aladár mester Chete nevű fia részére megerősített. A XV.század elején a Bakos, Cseh, Ugi családok mellett a devecseri uradalomnak legnagyobb birtokosa a Csoron család volt. E család egyik tagja, László, 1439-ben veszprémi alispán, utódja, Gergely, pedig 1478-1483 között viselte e tisztet. Valószínű, Gergely húga az a Csoron Kata, aki férjével enyingi Török Ambrussal, Mátyás király udvarnokával királyi adományként kapta 1473-ban Devecser, Pápa, Ugod és Gesztes várakat, tartozékaikkal együtt. A családi vagyon tényleges megalapítója Devecseri Csoron Gergely unokája, a XVI.század első felében élt András volt, aki 1508-ban, II. Lajos koronázása idején alaposan helybenhagyta Bakócz Tamás esztergomi érsek familiárisait. Emiatt a király összes birtokait elvette és Bakócznak adományozta. II. Lajos azonban 1521-ben Csoron Andrásnak megbocsátott, összes birtokait visszaadta, valószínűleg azért, mert részt vett a parasztfelkelés leverésében, András nem sokkal ezután sümegi várnagy és veszprémi alispán lett. Halála után, az 1560-as években fia János örökölte Devecsert, kinek magtalan halálával Somlót és Devecsert Csoron Anna, gyarmati Balassi István (a költő Bálint bátyja) felesége örökölte. A vagyon másik részre Csoron Margité, Nádasdy Kristóf feleségéé lett. A Nádasdyak kezére jutott részeket Devecserrel együtt 1628 körül az Esterházy család szerezte meg. Devecser 1550-től már részben királyi vár, mert az őrség költségeinek nagy részét a király fedezte. Ebben az időben az őrség létszáma 150 lovas és 100 gyalogos katona volt. Egyetlen várnagyának nevét ismerjük 1558-ból, Csinghy Tamást. Amikor 1593-ban a török Veszprémet elfoglalta, innen is elmenekült az őrség. A bécsi és zsitvatoroki béke idején harmadrendű várként szerepelt. Őrsége a vár alatti városban lakó hajdúk voltak, akik részt vettek a végvári harcokban is. A vár a XVII.század végén már jelentéktelen erődítmény volt Barcza György parancsnoksága alatt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után a várra nem volt többé szükség, ezért épületeit magtárrá alakították át. A várat 1756-ban Esterházy Károly szerezte meg, majd 1790-1799 között K. Zillach tervei alapján barokk kastéllyá alakították át. Ekkor készültek a ma is látható első és második emeleti kőkeretes ablakok. További építkezések Esterházy Ferenc végezte 1890-ben, amikor a várfalakat támpilléreivel együtt sok helyütt lebontották. A Fő tér felöli oldalon az itt álló földszintes oldalnak új homlokzatot építettek, és a városkaput barokkos vonalú kapuzattá alakították.
Forrás: https://varak.hu

2019. május 10., péntek

Pusztatorony-Bibervár

Bár ezt csak a várak szerelmesei tudják, Nógrád megye
bővelkedik kisebb-nagyobb várromokban. Ezúttal egy 
kevésbé ismert várat kerestünk fel. A 12-es útról északi
irányban a Kóspallagi úton lehet megközelíteni. Csak 
néhány kilométernyire a Dunától épp a Kóspallagi horgásztó 
mellett magasodik az a kis domb, melynek tetején állt
egykor Pusztatorony-Bibervár. A út mentén tábla jelzi, 
merre induljunk tovább...


Mint a tábla is mutatja, a piros "L" jelzésen mindössze néhány 
perces gyaloglás vár a kirándulóra...


Ne számítsunk kiépített útra, ez csak egy erdei ösvény,
méghozzá a meredek fajtából...


Viszont olyan rövid, hogy még elfáradni sincs időnk és már
meg is érkeztünk a csekélyke romokhoz...


Fénykorában sem volt valami nagy, napjainkra meg már
alig látni belőle valamit. De azért egy kis faldarab még
küszködik a kegyetlen idővel...


Nincs rá adat, hogy ki és mikor építette, de valószínűleg már
a tatárjárás előtt itt állhatott...


Célja valószínűleg a völgyben futó út ellenőrzése volt és csak
néhány fős őrség élhetett benne...


Nagyobb legénység számára nem is igen lett volna hely az
egy lakótoronyból és hozzá tartozó, fallal védett kis udvarból
álló erősségben...


A falaktól néhány méterrel lejjebb egy árok is védte a várat, 
de ennek nyomai már alig láthatók...


Történetéről semmi adat nem maradt fenn, még nevének
eredetét sem ismerjük. Így, ha már nincsenek tényszerű
adatok, nézzük a legendákat! A néphit szerint a torony lakói 
óriások voltak... nos ez eleve hihetetlen, hisz egy ilyen apró
váracskában aligha fértek volna el...


Egy másik legenda szerint a várat egy titkos alagút kötötte 
össze a közelben álló kolostorral. Mivel a vártól alig háromszáz 
méterre állt a nosztrai pálosokhoz tartozó kolostor, ez nem 
annyira hihetetlen. Úgy döntöttünk, ha már itt járunk, 
körülnézünk mi maradt abból a kolostorból. Búcsút vettünk
hát Bibervártól...


És elindultunk le az erdei ösvényen...


A Horgásztó parkolójával szemben indul el az az út, ami a
pálos kolostorhoz vezet...


Egy másik legenda szerint az út mellett négy kocsinyi aranyat
rejtettek el a szerzetesek, mikor a közelgő törökök elől
menekültek. Tudom, hogy sok legendának van igazság alapja, 
de szerintem ez nem tartozik közéjük😉


Már csak azért sem, mert egy másik legenda szerint meg a 
kolostor kútjába rejtették el az aranyukat a szerzetesek.
Méghozzá ebbe a kútba.. talán ezért van a rács a tetején? 😏


Sajnos a kolostorból mindössze ennyi maradt...


Szívet melengető látvány ez a kis emlékhely...


Valaki nemzeti színű szalagot hagyott itt emlékül...


Találtunk egy kis mécsest, amit meggyújtottunk tiszteletünk 
jeléül...


Nem találtunk kincseket, de szereztünk egy újabb szép emléket.
Ezért érdemes útra kelni.. de visszatérve a várhoz, íme az
alaprajza...
Forrás: https://varak.hu

Légifotót sajnos nem találtam, így a műholdaktól kértem
segítséget...


Még egy kis segítség, hogy könnyen rátalálj!
Forrás: https://varak.hu

No és ha már kirándulsz, néhány vár a közelben...



Bibervár története:
Bibervár romja
A déli részen fekvő dombos határrészen található Bibervár a Kis-Hanta-patak és Korompa-patak találkozása felett emelkedő dombtetőn állt. A községtől délre kb. 2-3 km-re a Kismaros felé vezető út bal oldalán találjuk egy kis domb tetején az egykori őrtorony maradványait. Az 1980-as években végzett ásatás szerint kisméretű, lakótoronyból és udvarból álló erősség volt, amely legkésőbb az 1260-as években épült. A várat egyszerűen Toronynak nevezték. Pusztulását ellenséges támadás okozhatta a XIII. század végén vagy a XIV. század elején. A Pusztatorony-dűlőben talált leletek korabeli településre utalnak, feltehetően Toronyaljának hívták.
A Bibervárral szemben, az út jobb oldalán találhatók egy középkori kolostor romjai. A vártól mindössze 300 méter távolságra állt egy, nosztrai pálosokhoz tartozó kolostor a XIV. századból. A XVIII. századi térkép jelöli a kolostorhoz tartozó halastavat, ahol jelenleg is halastó van. A XIV. században malom is épült a tó mellé. A malomárok érdekessége – ami Magyarországon egyedülálló –, hogy egy 9 méter hosszú alagútban szállította a vizet a malomkerékhez. A kolostor valószínűleg a török hódítás idején néptelenedett el.

Mondák a régmúltból
A népi emlékezet szerint a Torony lakói óriások voltak. Utolsóként egy Mnyi nevű öregember és leánya élt itt. Hatalmas étvágyukkal egy egész ökröt meg tudtak enni. A lány sokat sétált a környéken, és egyszer meglátott egy szántóvető embert. Nemigen ismerte a halandó embereket, így kötényében hazavitte új játékszerét. Az apja azonban ráparancsolt hogy vigye vissza szekerestül a rémült parasztembert, és ne bántsa többé sem őt, sem társait, mert az ő munkájuk tartja el mindkettőjüket.
Szinte minden településen fennmaradt titkos, föld alatti rejtekutakról szóló hagyomány. Kóspallag környékén is úgy tudják, hogy a toronyaljai és a nosztrai rendházat föld alatti járat kötötte össze. A fennmaradt monda szerint a pálos barátok a törökök támadásának hallatára a kincseket a kolostor mély kútjába rejtették. A kutat senki nem merte megbolygatni. Mégis akadt egy vakmerő ember, aki megpróbálta a kincset kiásni. Miközben ásott, megjelent egy hatalmas kutya, és a kincskereső szörnyethalt ijedtében. A monda másik változta szerint a menekülő szerzetesek nemcsak a kútba, hanem a kolostor és Nosztra közötti úton is elrejtettek négy kocsi aranyat.
Az elrejtett kincseket még senkinek sem sikerült megtalálnia.
Forrás: http://kospallag.hu/kozsegunk-tortenete