keresni az egykori vár helyét. (Lentebb megmutatom a GPS
koordinátákat is.) Egy kis palánkvár állott itt, mely története
azért érdekes, mert fennállása szinte megegyezik építőjének
életével. Csupán két évvel élte túl Palonai Magyar Bálintot, a
híres-hírhedt várkapitányt...
A palánkvárat mély árok vette körül, melyen a keleti oldalon,
egy felvonóhídon keresztül lehetett a várba jutni...
Miután Szulejmán úgy döntött 1541-ben, hogy elfoglalja
Buda várát, a mi hősünk már tudta, hogy háborús idők
közelednek a Balaton partja felé is. Ezért előbb a falu
temploma köré épített védőfalat, majd ezt árokkal vette
körül. Aztán megépítette a külső várat is, amit egy újabb
árok követett...
Itt állt a belső vár, ami valójában a fallal körülvett templom
volt. Eredetileg a déli oldalon volt a bejárata, egy felvonóhídon
át az árok felett, tehát nem ott, ahol ma a fahíd áll...
A vár területén áll ez a tábla, ami megmutatja, hogy is nézhetett
ki ez az erődítés a középkorban. Amíg az idő és a látogatók
tönkre nem tették, ezen el lehetett olvasni a történetét is...
A tábla közelében áll az emlékmű, ami nemcsak Magyar
Bálintról, de hős katonáiról is megemlékezik. Már azokról,
akik neve megmaradt az utókornak...
Nem akármilyen kis csapat volt itt. Igazi harcosok, akik sok
bosszúságot okoztak a töröknek. Portyáik során eljutottak
Székesfehérvárig, sőt Pécsig is. Nem véletlen, hogy sokszor
próbálták elfoglalni a kis Balaton parti várat...
Bár igen gyakran próbálták, Magyar Bálint életében egyszer
sem sikerült bevenni Fonyód várát. Pedig az évek során egyre
kevesebb segítségre számíthatott, mert a szomszédos várak
kapitányai sem szerették. Nem volt szent a mi hősünk, gyakran
éltek panasszal a zavaros birtok ügyei, hatalmaskodásai miatt.
A belső vár területén feltárták az egykori templom alapfalait...
A templom legrégebbi része a 12-13. századból származó
félkör alakú szentély...
A templom alaprajzán látható, hogy a 15. században építették
át. Ekkor épült torony is a nyugati oldalán...
 |
| Forrás: http://www.varak.hu |
A palánkvár kb. 60x60 méter négyzet alaprajzú erődítmény
volt. Ez a déli oldala...
A nyugati oldal. Az árok eredeti mélységére és szélességére
nem találtam adatot...
Ez pedig az északi oldal, a mai Árok utca mellett...
Hősünk 1563 nyarán teljesen kegyvesztetté válik a király előtt, így egyre nehezebb helyzetbe kerül.
Az állandó támadások közepette nem tudta megakadályozni, hogy 1571-re Bézsenypusztánál
(a mai Fehérbézseny szélén) a török ellenvárat építsen. Ez csupán 5-6 km Fonyódtól,
ami már vészesen közel volt. Ha a sors több időt ad neki, talán másként alakult volna,
de 1573 áprilisában az Úr magához szólította, hogy kipihenje harcait...
Hős katonái még két évig tudták tartani a várat...
1575 augusztusában megsemmisítő erejű támadás érte
Fonyódot, mely során annak védői hősies harcban mind
elestek. Nádasdy így ír jelentésében: "Fonyódot megvették,
az benne valókat mind levágták, testüket megégették!"
Nem csak a védőket, a várat is elpusztították. Nem is épült
újjá többé. Íme a vár alaprajza...
 |
| Forrás: http://www.varak.hu |
Egy légi felvétel a várról...
 |
| Fotó: https://www.civertan.hu/ |
Hogy könnyen megtaláld...
No, és ha már arra jársz, adok néhány tippet, mit érdemes
még felkeresni a közelben...
Fonyód várának története:
 |
| Forrás:http://www.varak.hu |
A település a honfoglalás után a Lád nemzetségből származó Tar Zerind fia, Koppány vezér birtoka lett. Az 1082-es oklevélbeli említés hamis, ugyanis maga az oklevél is hamis.
Később a Pannonhalmi Apátság birtoka lett, egy pápai tizedjegyzékben Fonold néven fordul elő, és ekkor már önálló plébániával rendelkezett.
Első hiteles említés a vár létezéséről 1548-ból származik. Ekkor a települést Fonód-nak hívták.
Buda várának elfoglalása után, 1541-ben, palonai Magyar Bálint a község templomát palánkkal megerősítette, árokkal körülvette, majd egy nagyobb területet is hozzávéve, azt ugyancsak palánkkal és árokkal vette körbe. A kb. 60×60 m nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromnak, csak Magyar Bálint halála után, 1575-ben tudták elfoglalni.
Palonai Magyar Bálint nevét először 1543-ban említik Nádasdy Tamás familiárisaként.
1543 tavaszán Pécsre küldte, hogy a várat a török ellen védje. Pécsről a szigetvári vár védői közé szegődött. Mindvégig katona maradt. Nádasdy Tamás katonáinak volt hadnagya és parancsnoka. Házassága révén kerül Fonyód a birtokába.
1548-tól már Nádasdy főkapitányi hadainak parancsnoka volt. Az 1549-től, a török zaklatást tiltó rendelkezés megszüntetése ellenére, amikor csak lehetősége nyílott, a törökre támadott, ami a királyhoz érkező panaszáradatot vont maga után. A budai pasa felháborodva tudatja, „Magyar Bálint néhány társával egész Pécsig és Székesfehérvárig mindent felprédál és elraboltat.”.
1551-ben, a királyi Magyarország és Erdély egyesítéséhez szükséges 500 fős lovas had katonái között találjuk. A kor egyik jeles történetírója név szerint megemlíti Magyar Bálint hősiességét. Az 1552-es évi a török elleni háborúskodásban hol ide, hol oda rendelték. Gyakran hagyja el Fonyód környékét, melyet bármikor megrohanhattak a törökök.
1553-ban a Fonyódról keltezett levelében megemlíti, hogy a török Lak (Öreglak) és Somogyvár alatt portyázik. A törökök 1553-1554-ben egyre gyakrabban támadtak a Balaton körüli várakra. A dél-dunántúli várak elleni török támadások elszólítják Fonyódról, majd 1555. szeptember 21-én éjszaka Mehmed bég emberei megtámadták a fonyódi várat. Az ostrom éjfélkor kezdődött. El is foglalták a régi palánkokat, de visszaverték őket. Amikor Magyar Bálintot elszólította a hadi kötelesség, a török nem hagyott fel Fonyód ostromával 1562-ig.
Nádasdy Tamás halála után fordultak rosszra az ügyei, s a zavaros birtokügyeit és hatalmaskodásait számon kérték rajta. Birtoktalan nemesként rendre ellentétbe került a környező várak kapitányaival, akik szintén igyekeztek minél több falut megtartani maguknak.
1562-ben Szigetváron katona, de Zrínyi Miklós - hasonlóan sok más korabeli nagyúrhoz - nem kedvelte túlzottan a fonyódi kapitányt. 1563 nyarán Magyar Bálint teljes egészében kegyvesztett lett Ferdinánd és az új király, Miksa előtt, s még a koronázásra sem hívták meg. Szigetvár eleste után Fonyód nem került török kézre. 1573-ban halt meg.
Majd halála után 2 évvel,1575-ben a törökök ismét rátámadtak Fonyódra, számukra most már sikeresen, és elfoglalták, majd lerombolták a várat.
Forrás: Wikipédia
