Kisnána vára

A Heves megyei Kisnána délnyugati részén, egy kis dombon
állt egykor a vár, amelynek első alapjait az Aba nemzettségből
származó Csobánka család tette le. A várat könnyű megtalálni,
hisz a településen átvezető műút mellett áll. Kiépített 
parkoló és tájház várja a látogatókat...

E tájházban alakították ki a pénztárat is, ahol egy kisebb 
összegért jogot nyerünk a ház megtekintésére és hogy
tovább indulhassunk a vár bevételére...

Utunk a keleti külső várfal mellett halad. Egykor ezen a 
területen széles vizesárok húzódott...

Hogy mennyire volt széles? Nos ez változó, egyes részein
elérte a 25-30 métert is, míg mélysége akár öt méter is 
lehetett. A vár déli oldalán még kivehető a hajdani árok...

A vizesárok azonban csak a 15.században épült ki, amikor a 
a külső várfal és a délkeleti sarkon álló kaputorony is 
felépült...

Persze napjainkban ennek már csak az alapfalai állnak, így
az eredeti helyén álló fahídon, akadálytalanul jutunk be a 
vár területére...

A kaputornyon bejutva egyenlőre csak a külső várba érkezünk,
ahol egy elég széles "falszoros" fut körbe a belső vár körül.
Ez itt a keleti oldal...

Az északi oldalon a belső vár falát az un. északi palota fala
jelentette...

Ez pedig a nyugati falszoros. A két fal közötti területen 
bizonyára számos fából ácsolt gazdasági épület állhatott...

Ha a belső várba akartak jutni, a déli falszorosban kellett 
tovább haladni a kaputoronytól, a gótikus templomtorony
mellett...

A Kompolthyak építették újjá a templomot, melynek tornya 
valami csoda folytán túlélte a történelem viharait...

Egész pontosan Kompolthy László nevéhez fűződik a
templom újjáépítése, aki ezzel ki is érdemelte, hogy itt
helyezzék örök nyugalomra...

Ott, ahol az a csúnya sátor magasodik, egykor egy nagy
gazdasági épület állt. A Mohácsi vész utáni időkben ennek
tetejét lebontották, földszintjét földel feltöltötték, és
rajta ágyúállásokat alakítottak ki. Napjainkban ez a vár
szépséghibája...

Viszont, a csúnya sátor alatt mozitermet alakítottak ki, ahol
3D-s filmvetítésen ismerhetjük meg a vár történetét. A sárga 
nyíllal ezt jeleztem. A piros nyíl a belsővár kaputornyát 
mutatja a felvonóhidas, farkasvermes bejárattal...

A belső kaputornyon bejutva a belső udvarra jutunk...

Fénykorában biztosan sokkal szebb volt mint napjainkban. 
A kép baloldalán látható a pince lejárata...

Az udvar alatt nagy borospince rejtőzött...

Mennyivel jobban nézne ki, ha a tárolók tele is lennének
az isteni nedüvel...

Az udvar délkeleti sarkában bújik meg a vár kútja...

Ehhez a kúthoz tartozik egy sárkányos legenda is, de
mivel én Süsü óta nem hiszek a sárkányokban, azt mondom,
ha tényleg ott alszik a mélyén egy sárkány, hagyjuk is ott
nyugodni...

Minden esetre találtunk a várban egy sárkánytojást, de
én nem vagyok biztos benne, hogy ez kikelne valaha...

A keleti palotaszárny alapfalai...

Természetesen felmentünk a nagy belső kaputoronyba is. Ez 
az első emeleti szobája...

A torony tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a hangulatos kis 
falura...

Vársétánk végén jó hangulatban, egy kellemes élménnyel
gazdagabban búcsúztunk...

És most szokásom szerint, a vár alaprajza...

Forrás: http://www.varak.hu

No és egy szép légi felvétel a várról...

Forrás: http://www.varak.hu

Hogy könnyebben megtaláld...

Forrás: http://www.varak.hu

Végül, néhány ötlet, hogy a közelben mit érdemes még
felkeresni...

E képek a kisnánai várban bemutatott 3D film és multimédia bemutató részletei. A bemutatót a Woss Kft. készítette. A vár rekonstrukciós modellje: Buzás Gergely, boltozatok rekonstrukciós modellje: Szőke Balázs. A filmet és a képeket készítették: Magyar László -- rendező és 3D

Kisnána várának története: 

A község délnyugati részén egy alacsony dombon emelkedik a szabálytalan alaprajzú, kettős falgyűrűvel és egykor vizesárokkal övezett erősség. A vár legkorábbi része a XI-XII. századi eredetű, a déli oldalon található 7,20 m átmérőjű, kör alaprajzú kőtemplom félkör alakú szentélye, melynek alapfalai a ma látható gótikus vártemplom alapfalai alatt rejtőznek. A XIII. század során a templom nyugati oldalát egy patkó alakú résszel bővítették és az északi oldalon felépítették a ma is látható kétemeletes palota helyén az udvarházat, a délnyugati sarkon a gazdasági célt szolgáló épületet s az egészet palánkfallal kerítették be. A bejárat a vár délkeleti sarkán volt, melynek biztosítására un púpos kváderkövekkel erősített kaputornyot emeltek. A XIV.század végén, a XV. század elején megépült az igényeknek megfelelő, új két szobasorból álló emeletes palota, melynek egy része alatt kőboltozatos pincét alakítottak ki. A régi körtemplomhoz új hajót és nagyobb, fél nyolcszögletű szentélyt emeltek, északi oldalán a sekrestyével. Az új szentély kriptájában temették el Kompolthy Lászlót, kinek 1428-as évszámmal ellátott címeres sírkövét a feltáráskor megtalálták. A XV. század közepén építették ki a vár védelmi rendszerét. Kettős várfalat emeltek, az így keletkezett falszoros fontos védelmi szerepet töltött be a későbbiek során. A várat vizesárok vette körül, helyenként 35-40 m szélességben, mélysége ellenlejtőjének magasságához képest kb 5 m volt. E terület az Aba nemzettség birtoka volt, majd e nemből származó Csobánka családé lett, és valószínűleg ők vetették meg a vár alapjait is, bár erre okleveles bizonyítékaink nincsenek. A helység már a tatárjárás után feltűnik egy 1261-ben kelt oklevélben "Nana" alakban, lehet, hogy ekkor még csak falu, de az is lehet, hogy erődítés. Egy évtized múlva azonban "Csobánka" néven találkozunk vele és ekkor várnak nevezik. Miután Csobánka Pál az akkori birtokosa 1312-ben Csák Máté pártján állt, Károly Róbert király a várat és tartozékait tőle elvette, majd az Aba nemzetségből származó Kompolthy Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta, aki ezt követően Nánainak nevezte magár. Halála után fiai 1325-ben osztozkodtak az örökségen és a várat uradalmával együtt Gergely kapta, a Domoszlay család alapítója. Zsigmond király 1415-ben Domoszlay Mihály fia Lászlót - Kompolthy Lászlót - új adomány címén erősítette meg birtokaiban, köztük Nána várában is. Kompolthy Miklósé 1468-ban, majd kölcsönös örökösödési szerződés alapján 1522-ben a Guthy Országh, a Losonczy és a Tari család birtoka lett. Losonczy István, aki már Országh László halála előtt megszerezte a várat, 1543-ban átengedte rokonának a hírhedt Móré Lászlónak. Móré Ferdinánd híve volt és miután ebben az évben a Pozsony vármegyei Vöröskő várát eladta Thurzó Eleknek, ide menekült. Móré állandóan zaklatta a törököket, sőt egy ízben a Belgrádba menő kereskedőket is kirabolta. Az ezen felháborodott budai pasa csapataival ostrom alá vette a várat. Móré, miután látta, hogy a várat megvédeni nem tudja, menekülése érdekében aranyat, ezüstöt szóratott az ostromlók közé. A csel azonban nem sikerült, a török a várat elfoglalta, Móré Lászlót két fiával elfogta és Konstantinápolyba szállította, ott börtönbe zárták, ahol később meghalt. A vár kölcsönös örökösödési szerződés alapján 1545-től Országh Kristóf, majd ennek halála után 1567-ben sógora, enyingi Török Ferenc birtoka lett. Eger elestekor 1596-ban ismét elfoglalta a török és ekkor tornyát kivéve földig rombolta. Ezután többé mát nem épült fel. Újabb örökösödési szerződés alapján 1606-ban Nyári Pál egri várkapitány, 1648-ban Vámossy István Heves vármegyei alispán, 1693-ban Vay Ádám, majd 1742-ben ismét a Nyári család lett a földesura. 1800-tól gróf Károlyi György vette meg, kitől gróf Károlyi Mihály örökölte.
Forrás:http://www.varak.hu