Szarvaskő vára

Egertől északra, tíz kilométernyire, egy festői völgyben 
rejtőzik Szarvaskő település. E hangulatos kis falu fölött
egykor egy fantasztikus szépségű vár magasodott, amiből
napjainkra sajnos már szinte semmi nem maradt. A 25-ös
számú főúton haladva, a vár alatt egy kis teret találunk, 
ahol kényelmesen leparkolhatunk. Innen ugyanis 
gyalogszerrel tudunk tovább haladni...

Mielőtt elindulunk érdemes szemügyre venni, mi is látható
a várból. A Kereszt alatt tekintélyes falmaradványok 
fedezhetők fel...

A vár legnyugatibb pontja a mostani kilátónál lehetett...

A parkolótól elindulva először a falun és az egész völgyön 
végig szaladó kis patakon kell átkelni...

Majd hamarosan a kis keskeny utca végéhez érünk. E ház 
mellett kell tovább haladnunk az erdőbe. Jártunk már
nehezebb terepen is, de azért nem elhanyagolható kaptató
vár ránk...

Eltévedni nem fogunk, mert csak a kék jelzést kell követni. 
Kb. fél úton még pihenésre alkalmas helyet is találunk...

No és még jelzőtáblák is segítenek a tájékozódásban...

Amikor már majdnem a hegytetőre érünk, keresztezi
utunkat egy bemélyedés. Nos, ez már azt jelzi, megérkeztünk.
Ez itt a külső árok, ami az Elővárat védte. Ez az árok 
35-40 méter hosszú és négy méter mély lehetett. Mára
ennyi látszik belőle...

Az Elővárból napjainkra semmi nem maradt. Egykor ezen a 
területen fából ácsolt épületek álltak...

Az elővárat a belső vártól egy újabb mély árok választotta el...

Ez a 11 méter széles árok az elővár oldalán 4-5 méter, míg a belsővár oldalán 12-13 méter magas függőleges sziklafallal...

Ezen a mély árkon egy két lánccal működtetett felvonóhídon
lehetett a belső várba feljutni. Ennek pontos helyét már csak
találgatni lehet. Valószínűleg ott lehetett, ahol ma is fel lehet
jutni, a vár északkeleti oldalán. És már meg is érkeztünk a kereszthez...

A belső vár teljes hossza kb. 68-70 méter míg szélessége
a hegygerinc adta lehetőségek szerint 14 és 26 méter közt
változik. Ezen a területen a leírások szerint volt két pince,
sáfárház, malom, ciszterna, kápolna és börtön is. Sajnos
ezeknek zömmel nyoma sincs. A sűrű bozót rejt itt-ott
falmaradványokat...

Szerintem itt lehetett a belső vár felvonóhidas kapuja...

A vár délkeleti oldalán találjuk a szikla oldalához épített,
sarkain legömbölyített négyzet alaprajzú torony (vagy
ciszterna) tekintélyes maradványait...

Pontos méreteit nehéz meghatározni, mivel ezt csak 
alpinista felszereléssel lehetne megközelíteni. Nem volt 
nálam, így csak fentről fotóztam. Szerintem nem is 
tanácsos belemászni...

Biztonságosabb a korláton belülről gyönyörködni az ódon
falakban...

Megérkeztünk a vár délnyugati szegletén álló zászlóhoz...

Innen csodálatos kilátás nyílik az aprócska falura...

A vár északnyugati oldaláról jó kilátás nyílt a völgy 
folytatására is...

A hegygerinc ezen része már nem volt beépítve, de valamilyen 
módon mégis a várhoz tartozott. Talán olyasmi pártázatos
védőfal lehetett itt mint például a Füzéri vár délnyugati 
oldala alatt...

Persze könnyen lehet, hogy tévedek. Az azonban biztos, hogy 
ez a fal a vár nyugati szélét jelenti...

Mivel Szarvaskő egy olyan hegygerincre épült, amit három
oldalról lehetetlen volt ostrommal bevenni, ezért kellett az
északkeleti oldalon kettős várárokkal biztosítani. Persze mint
általában a hegyi váraknál, itt is komoly hátrányt jelentett
a kis mérete és hátrány lehetett ugyan az, ami az előnye is volt, az elszigeteltség.
Egy ilyen várat könnyű volt blokád alá venni és kiéheztetni...

Mégis tudomásunk van több sikeres ostromról is a várral 
szemben. Ez gondolom annak köszönhető, hogy Szarvaskő
leginkább a mindenkori Egri püspök uradalmi központja volt,
tehát nem kifejezetten ostromok kivédésére építették...

A vár alaprajza az 1993-as felmérés alapján...

Forrás: http://www.varak.hu

Egy szép légi felvétel a várról...

Forrás: http://www.varak.hu

Szarvaskő vár délkeleti oldala...

Forrás: http://www.varak.hu

Ha kedvet kaptál a vár felkereséséhez, íme egy kis segítség...

Forrás: http://www.varak.hu

No és ha már ide eljutottál, ajánlok a közelben még néhány
látnivalót.. ( a teljesség igénye nélkül)

Szarvaskő várának története:

A vár közvetlenül Szarvaskő község felett északra magasodik, függőleges oldalú sziklás gerincen, a Tardos-bérc délnyugati ormán (Vár-bérc). A gerinc teteje a végén alig 2–3 m széles. Egyik hosszanti oldalát, dél és délkelet felől, függőleges sziklaletörés határolja. Másik oldala, észak és északnyugat felé meredeken lejt pár métert és csak ezután következik a függőleges sziklaletörés. A jelek szerint ezt az utóbbi, építkezésre kevésbé alkalmas sávot is a vár védelmébe vonták. Tovább, északkelet felé a gerinc teteje kb. 15 méterre kiszélesedik, amihez az északnyugati oldalon még kb. 10 méteres sávot használtak fel a vár területéhez. Ezután, északkelet felé, közel függőleges, természetes sziklafal zárja le a belső várat. Az így körülhatárolható belső vár hossza 68, szélessége (a felhasznált meredek oldallal együtt) a délnyugati végénél kb. 14 m, az északkeleti végénél kb. 26 m. A mai felszín fölé már nem emelkedik fal, de kívülről még jelentős falmaradványok láthatók az oldalban, a délkeleti kiszélesedő végének szélén. A délnyugati csúcson egy kis falcsonk jelzi a vár végét. Az északnyugati, erősen lejtő belső terület szélén, a függőleges sziklaletörés felett, ma már földdel betemetődött falmaradvány látható. Nagyjából ebben a vonalban, de már a nagy várároknál ismét egy falmaradvány húzódik. A vár északkeleti végét a várárok hatalmas sziklafala egyértelműen mutatja, kevés falmaradvány zárja le itt is a belső várat. Külön kell említeni a délkeleti oldalon a gömbölyített belső sarkokkal kiképzett, négyzet alaprajzú épületet (torony? ciszterna?), melynek alapozása legalább 10 m, vagy ennél is több méter mélyen a függőleges sziklafal rései közé nyúlik. Pontos méretet a nehéz, veszélyes megközelítése miatt nem lehetett felvenni. Az épület belső oldalainak hossza kb. 4–4,5 m. Felső, lepusztult része a belső vár többi részénél 2–3 méterrel lejjebb van. A délkeleti oldal hosszan elnyúló falmaradványa a felszíni jelek szerint ehhez az épülethez csatlakozik. A belső várat északkelet felé, a hegygerinc folytatásától a már említett, közel függőleges sziklafal választotta el, aljában árokkal, amelyet a belső vár alatt 12–13 méterrel alacsonyabb szinten vágtak a sziklába. Az árok külső oldala is sziklafal, függőleges, ennek magassága 4–5 m. Az árok szélessége 11 m. Mindkét vége a meredek hegyoldalban végződik, északnyugati vége után természetes sziklafal fut le a meredek oldalban. A várárkon túl elővár következik, amelyet még egy újabb árok védett a hegygerinc folytatása felől. E két árok pontosan jelzi az elővár hosszát, amely 27–33 m között váltakozik. Az elővár szélességére azonban nincs pontos mérésünk. Délkeleti oldalán egy éles perem ugyan látszik. de alatta kb. 2 méterrel alacsonyabban egy bizonytalan körvonalú, mesterséges terasz is van. Az elővár északnyugati szélét a mai terepen nem lehet közelebbről meghatározni. Így az elővár szélessége nagy vonalakban 30 m körülinek mondható. A külső árok szélessége 25 m, hossza kb. 35–40 m, mélysége 4 m körüli. Ezután már a hegygerinc folytatása következik, amely innen lassan emelkedik. Kutatástörténete: Szarvaskő várának gazdag irodalmából nem a teljesség igényével idézünk. Balássy Ferenc 1868-ban foglalta össze a vár történetét. Csánki Dezső egy 1438. évi adatot közölt. A várról írt Bartalos Gyula, Tagányi Károly a vár 15. századi gazdálkodását ismertette. A vár történetét ezután Reiszig Ede foglalta össze. Pásztor József a történeti adatokon túl még álló falakat említ, egy ajtó- és két ablaknyílást, de egyúttal az utolsó várfal ledőlését is említi. Gerő László első vártörténeti monográfiájában a vár története jelentős helyet kap, de magából a várból csak csekély falmaradványokat említ, akárcsak két másik összefoglaló jellegű munka. A megyei műemléki topográfiában Kozák Károly a történeti adatok mellett magáról a várról is részletes ismertetést ad. Fügedi Erik 13–14. századi, Engel Pál 14. századi okleveles adatokat közöl róla. Györffy György a vár alatti falu (középkori nevén: Váralja – Subcastro) 14. századi adatait sorolja fel. Azt az adatot, miszerint a király 1248-ban Lampertus egri érsek részére, Füzérkőre, vagy Kerekkőre kiadott várépítési engedélyt Szarvaskő várával hozza összefüggésbe. E feltevése utólag tévesnek bizonyult. Sugár István több alkalommal is foglalkozott a várral, elsősorban annak törökkori történetét foglalta össze. Részletes leírását legutóbb 2000-ben Nováki Gyula és Baráz Csaba tette közzé, amikor a Nováki Gyula által 1993-ban készített felmérését is közölték. A vár története: A vár mindig az egri püspök birtokát képezte. Első említését 1295-ből ismerjük, amikor szerepeltetik Bátor falu határjárásában – még név nélkül – az egri püspök várát. Építtetője valószínűleg Lampert egri püspök (1242–1275) lehetett. A 14–16. századból több adatunk van a várról, amely az egri püspökség itteni váruradalmának a központja volt. Zsigmond király hívei 1403–1404-ben ostrommal foglalták el a lázadó Ludányi Tamás püspök várát. Az elfoglalt várat azonban Zsigmond még 1420-ban sem adta vissza a püspöknek. A várban végzett jelentős építkezésekről Bakócz Tamás egri püspök (1493–1497) számadáskönyvei tudósítanak. A számadások a várban kőből falazott kapuról és az előtte lévő két lánccal működtetett hídról, vízgyűjtőről, a füstölőnél lévő toronyról, kápolna melletti malomról szólnak. 1527-ben a Szapolyai pártján álló Erdődy Simon püspök testvére, Erdődy Péter várnagy más János párti hívekkel együtt csaknem fél évig tartotta magát a szarvaskői várban, amelyet Ferdinánd csapatai azután 1528 tavaszán rövid ideig tartó ostrom után elfoglaltak. Az 1557–1558. évi vizsgálat a vár viszonylagos elhanyagoltságát állapította meg. 1558. és 1564. évi leltárai csak töredékes módon írják le a várat, amelynek két kapuja volt: a külső és a belső vagy nagy kapu; a kapu előtti felvonóhidat két lánccal mozgatták. Említik a várban a felső házat, a börtön előtti két házat, a kapu és a pince feletti házat, a sáfárházat, a sütőházat és a konyhát is. A várhoz két pince, az alsó és a felső pince is tartozott. 1577-ben már királyi kezelésben van, de romos állapotban. Ezért utasítja Rudolf király 1582-ben a Szepesi Kamarát kijavítására, és így került sor arra, hogy 1583-ban Cristoforo della Stella vezetésével építési munkákat végeznek a váron. 1596–1687 között török kézen volt, Eger közvetlen védelmi övezetében, mint annak északi elő-váraként funkcionált. 1630-ban a vár közelében portyázó magyar csapatok 16 szarvaskői török katonát ejtettek foglyul. 1687 nyarán mielőtt a szövetséges keresztény csapatok teljes blokád alá vették volna Egert, a törökök elhagyták a várat és Egerbe vonultak vissza. Az 1687. október 8-án készített kamarai összeírás a várat nagyobbrészt romosnak és elpusztultnak találta, és szegényes volt felszerelése is. Ugyanakkor a vár falai között 21 fából összeácsolt kis helyiséget is összeírtak, amelyekben a török őrség lakott. A törökök a pincét istállónak használták, a kápolnát pedig mecsetté alakították át. A visszafoglalás után ismét az egri püspöké lett, ekkorra azonban – a karbantartás hiánya miatt – már rossz állapotú volt. Utolsó lakója Telekessy István egri püspök volt 1710–1715 között. Telekessy halála (1715) után néhány évvel még kisebb javításokat végeztek a váron, és még 1735-ban is lakható volt, de a 18. század vége felé már romos.
Forrás:http://www.varak.hu