2013. szeptember 26., csütörtök

Divény, Balassa várkastély és a Templomerőd

Losonctól 20 km-re északnyugatra fekszik Divény, ez a gyönyörű
kis település. Amilyen kicsi, olyan gazdag látnivalókban. Meghatározó
látványossága a falu fölé magasodó Divény vára. A várhegy lábánál épült
fel a Balassa várkastély, tőle néhány száz méterre pedig egy gyönyörű
erődített templom. Ha ez még nem lenne elég, a település közelében 
felfedezhető a "Divinsky háj" nevű hegy csúcsán megbújó egykori földvár
maradványai is. E bejegyzésemben most a várkastélyról, és az erődített
templomról készült képeim osztom meg. A faluba érkező út egyenesen 
a várhegy lábánál álló Balassa várkastélyhoz vezet. Miután leparkoltunk,
rögtön az "Egyik szemem sír, a másik nevet" állapot kerített hatalmába. 
A kastély ugyanis felújítás alatt állt..



Ez a tény örömmel töltött el, hisz jó tudni, hogy egy újabb vár menekül meg
a pusztulástól. Viszont a munkálatok miatt sajnos nem tudtuk belülről is 
szemügyre venni. Az északi oldalon lévő kis kapun belesve, azt rögtön
tapasztaltam, hogy az udvaron kaotikus állapotok uralkodnak...



Viszont örömmel láttam, hogy a felújítás igen szépen halad. Például a falakon
körbefutó gyilokjáró már elkészült...



A vár északnyugati sarkában álló kastély épületén is az utolsó simításokat
végezték... legalábbis kívülről..



A négyszög alaprajzú várudvar négy sarkát egy-egy ó-olaszbástya védelmezte..



Az aprócska lőrések, és a vékony falak arról tanúskodnak, hogy ezt a várat
nem komoly ostromok kivédésére tervezték. Csupán portyázó ellenség és
rablók támadásai ellen nyújthatott védelmet..



Persze azért ez mégiscsak egy vár, amelyet Balassa Imre földesúr építtetett,
miután garázdaságai miatt, az udvar elkobozta a hegyen álló várát...



Balassa nyilván nem elégedett meg kis várkastélyával, mert egy ravasz
ötlettel visszaszerezte a festői szépségű nagy várát is, de ez egy másik
történet. Visszatérve a várkastélyra... A falak mellett egykor várárok is
húzódott. Erről tanúskodik a keleti oldalon lévő várkapu. Jól látható, hogy
a kaput felvonóhíd is védte, ez pedig egy várárok létét bizonyítja...



Miközben én a várat fotózgattam, engem is szemmel tartott egy kíváncsi
helybéli "lakos" ...



Igaz, a várárkot már rég betemették, felvonóhíd sincs már, de a kapu így is
zárva tart a látogatók előtt...



Így csak a drótháló felett tudtam egy fotót készíteni a már majdnem készen
álló kastély épületéről...



A várkastély déli oldalán is két szinten sorakoznak a lőrések, amelyek olyan
kicsik, hogy csak puskák számára nyújtottak tüzelési lehetőséget. Ágyú
valószínűleg nem is volt a várban..



A délnyugati bástya, kívülről már ez is szinte teljesen készen állt. Remélem
lesz alkalmam belülről is megcsodálni egyszer Balassa várkastélyát!



Mielőtt tovább indulnánk a templomerőd felé, megmutatom a vár alaprajzát..



És egy szép légifelvétel a Balassa várkastélyról...



Néhány száz méterre a kastélytól, a divényi várhegy északi oldalának
lábánál áll az erődített templom...



Előtte szépen parkosított tér, ahol ez a gyönyörű szobor is áll...


A plébánia templom építését 1657-ben kezdték el, de a kerítőfal ennél 
jóval régebbi. Ugyanis ennek a templomnak a helyén már előzőleg is
állt itt egy templom, amelyről már 1397-ből is maradtak fenn írásos adatok.
A kerítőfal téglalap alaprajzú, sarkain kis toronnyal. Komoly katonai
szerepe nem lehetett, inkább csak a fosztogató rablók, illetve portyázó
ellenséges katonák ellen nyújtott védelmet a falu ide menekülő lakosainak..



Az erőd keleti, illetve nyugati oldalán van a két kapuja. Mi a keleti oldalon 
léptünk be a falon belülre..



Ez valószínűleg még az előző templom maradványa lehet.. de ez csak
találgatás részemről, mivel semmi erre utaló információt nem találtam..



Sajnos belül nem olyan szépek a falak, mint kívülről. Ráférne egy kis 
felújítás erre is már..



Az északkeleti saroktorony.. Jól látható, hogy olyan kicsi, hogy csak egy 
ember fért el benne..



Az első templom bizonyára kisebb lehetett, így nagyobb hely volt a 
bemenekült lakosság számára a templom, és a védfalak között. Bár
nincsenek írásos emlékek arra, hogy valaha is támadás érte volna az
erődöt, nyilván volt ilyen eset..



A sírkövek tanúsága szerint a falakon belül is volt temetkezés. Talán a
település plébánosait helyezték itt örök nyugalomra..


A templom bejárata napjainkban...



A templom falán is lőréseket alakítottak ki, hogy átlátva a falak felett, innen
is tűz alá vehessék az esetleges támadókat..



Évszázadok jönnek- mennek, az Istenbe vetett hit marad. A templom
belülről is gyönyörű...


Az erőd nyugati falán lévő kapu...



A kapu mellett gyönyörű feszület...


Az erőd délnyugat irányból...




A hosszú oldalfalakat erős pillérekkel támasztották meg...


Ha valaki erre jár, semmi esetre se hagyja ki ennek a teljes épségben 
fennmaradt templomerődnek a felkeresését!


Sétánk végén visszaértünk a parkolóban hagyott autónkhoz. Innen még
készítettem egy fotót a templomról..



Az autónál még visszanéztük az elkészült képeket....



Azután tovább indultunk következő célunk felé, fel Divény várába.. A várhegy
oldalából ennyi látszott a templomból..


Végül egy szép légi felvétel a temlpomerődről...
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
És természetesen az erőd alaprajza...
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Divény helye a térképen, illetve a közeli várak...


A Balassa várkastély története:
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
A divényi Várhegy alatt megbújó reneszánsz várkastély építése a garázda Balassa Imre földesúrhoz kötődik, akit 1667-ben engedtek ki pozsonyi fogságából. Sok rendbeli bűntettei miatt elkobozták tőle a középkori kővárat, ami helyett viszont megengedték neki, hogy új szállást építethessen magának. A rablólovag itt is folytatta mindennapos ivászatait a környékről összeszedett csavargókkal, szegénylegényekkel, de titokban már várának visszaszerzésén töprengett. Ennek érdekében összebarátkozott a császári zsoldosok kapitányával, akit tisztjeivel együtt meghívott a várkastélyába. Itt a mulatozás alatt leitatta őket, majd a berohanó cimborái mindet lekaszabolták. Felöltve a ruháikat még aznap éjjel bemasíroztak a várba, aminek gyanútlan őrségét lefegyverezték. A fékezhetetlen rabló újabb gaztette kiváltotta a bécsi udvar haragját. 1674-ben mintegy 4 ezer főnyi császári sereg vette ostrom alá Divény várát. Az eredménytelen ostrom után azonban kénytelenek voltak szégyenszemre elvonulni a Balassa Imre rablólovag által védelmezett erősség falai alól. Az elbizakodott főúr tovább folytatta rablásait, majd csatlakozott a Thököly Imre által kibontakozott kuruc felkeléshez. 1679-ben ismét egérfogóba került Balassa Imre rablólovag a divényi várában, amikor Strassaldó és Leslie császári tábornokok csapatai vették ostrom alá. Most azonban az erős ágyúzás után a császári zsoldosok rohamban elfoglalták a várat, ahol ismét foglyul ejtették a garázda, fékezhetetlen nagyurat. Nem kegyelmeztek a rablóbarlangnak, falait és épületeit puskaporral felrobbantották. Divény vára többé nem épült ujjá, nem szerepelt a hadi krónikák lapjain. Milyen azonban a történelem szeszélye? A foglyul esett Balassa Imre ismételten megszökött és mozgalmas életének alkonyán, a hegyaljai Tállya városában halt meg 1683-ban. 
A divényi várkastély soha nem állt ki ostromot, nem is reguláris, ágyúkkal rendelkező sereg, hanem hirtelen támadó lovasportyák elleni védelmül szánták. Éppen ezért a garázda Balassa Imre sem itt védekezett, hanem a felette emelkedő hegyet koronázó kővárban.
A reneszánsz várkastélyt a XX. század elejéig lakták a Zichy grófi család birtokát irányító tisztviselők, majd sorsára hagyták, de még napjainkban {2005} is viszonylag épségben idézi fel a történelem távoli évszázadait. 
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.ph



A templomerőd története:
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
A divényi Várhegy É-i oldalának közelében egy kisebb dombon emelkedik a község plébániatemploma, melyről az első írásos adatok 1397-ből maradtak fenn. Ez azonban még nem a napjainkban is látható egyház lehetett, aminek építését a régebbi alapokra 1657-ben kezdték el. Az egyhajós, kéttornyú plébániatemplomot hosszúkás, téglaalap alakú vaskos kőfal keríti, melynek sarkait kisméretű tornyok tagolták. A kőfal zsindelytetővel fedett, egymástól nagyobb távolságban szűk lőréseket alakítottak ki a háborús veszély idején idemenekült lakosság tűzfegyverei számára. Nem ismeretes vele kapcsolatban harci cselekmény, de a XVII. század második harmadában bizonyára sokszor oltalmazhatta az idemenekülő lakosságot a török portyázók és garázda rabló zsoldosok ellenében. A plébánia anyakönyvei 1690-től kezdve maradtak fenn. Írásos források szerint 1860-ban, majd az 1909. esztendőben javították az épületet, amely a 2005-ös terepbejárás tapasztalatai szerint is teljes épségben áll. 
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése