2015. július 7., kedd

Szécsény várának nyomában

Nógrád megyében, Balassagyarmattól mintegy 18 km-re keletre
terül el Szécsény városa, ahol egykoron jelentős vár állott. Ha pontos
akarok lenni, inkább város erődítésnek kéne neveznem, hisz az akkori
kis települést teljesen körbe vették magas falakkal. Ezúttal ennek 
nyomait kerestük ebben a hangulatos kisvárosban. Kiindulási pontunk
a város szívében álló Tűztorony volt, ennek közelében parkoltunk le.
A Tűztoronyról röviden annyit mondanék, a ma álló torony 1893-ban
épült, és nemsokkal elkészülte után lassan dőlni kezdett északi irányba,
amit a szakértők a talaj csúszásával magyaráznak. Ma mintegy három fokkal
dől az egykori vár irányába, ami annyit jelent, hogy a képzeletbeli tengelye,
a harmadik emeletnél már 40 cm-t tér el a függőlegestől. Nem véletlen
említettem, hogy az egykori vár irányába dől a torony, ugyanis tudni kell,
hogy a városfal előtt mély vizesárok húzódott, amit a falak lebontásával
egy időben feltöltöttek. Erre a feltöltésre, vagy közvetlen mellé épült a
Tűztorony, és jó okunk van feltételezni, hogy ennek köszönhető a talaj
süllyedése...


A Tűztoronnyal majdnem szemben állt egykor a városfal délkeleti
sarokbástyája, ami egészen biztos, hogy nem így nézett ki, mint ez
a förmedvény...


Annyi pénzből, amiből ezt építették, akár korhűen is helyre állíthatták
volna...


A Tűztoronyból jól kivehető a vár keleti és déli falának vonulata...


Mi a déli fal vonalát követve indultunk tovább. A fal mentén mintegy
jelzés értékű mélyedés, az egykori vizesárkot szimbolizálja. A valódi
persze sokkal szélesebb és mélyebb volt. Szemben velünk a vár déli
kapuját őrző négyszögletes kaputorony...


És tényleg! Nem a falra merőlegesen, oldalra nyílt a kapu. Ennek fontos
védelmi szerepe volt, hisz így nem csak a toronyból, de a falakról is tűz 
alatt tarthatták a kapu támadóit...


Viszont azt el kell mondanom, ennek a kaputoronynak is csak annyi köze
az eredetihez, hogy a helyére épült. Szépnek szép, de ez is csak olyan,
mintha... az embernek olyan érzése támad, az építők nem is akarták, az
eredeti hasonmását felépíteni. Ez is csak szimbolika...


Megkerülve a falakat, a délkeleti saroktorony belső oldalához értünk. Itt
egy kis teret alakítottak ki. Talán szabadtéri előadásokat szoktak itt tartani, 
vagy nem tudom mire vélni ezt a lépcsőzetes betonozást. A fal belső oldalán
modern gyilokjáróról lehet kinézni a falon át...


Már szinte unalmas szóismétlés lenne ismét a szimbolika szót használnom,
pedig hát erről van szó. A látogatónak azt mutatja, valahogy így nézhetett ki
az eredeti is...



A kis tér szélén viszont eredeti alapfalak is találhatók. Itt állt Szécsény
középkori plébánia temploma, ami valamikor a 14. század második
felében épült...


Innen a vár keleti fala mentén indulunk tovább...

Erről a falszakaszról el lehet mondani, hogy nagyjából eredeti 
formájában áll. Azért fontos ez, mert kvázi ez az egyetlen 
falszakasz, ami megmaradt az egykori városfalból...


E fal mentén érkeztünk az északkeleti saroktoronyhoz...


A torony szépen helyreállított, és igen, ez is eredeti!

Nem úgy, mint a hozzá épített kapu, ami ugye csak.... de már nem is 
írom. :) Elvileg itt állt a vár keleti kapuja...


A vár északi oldala volt a legerősebb, hisz itt a falak alatt meredek 
domboldal is nehezítette a támadást, sőt a domb alatt nagy kiterjedésű
mocsaras terület volt...


A mocsarat számtalan kis forrás táplálta, amik napjainkban is aktívak.
Persze ma már kis csatornákban gyűjtik össze a vizüket, és a szép 
parkká kialakított terület közepén lévő kis tóba vezetik...


Le a kalappal a Szécsényiek előtt! Ezt a parkot tényleg festői szépségűre
formálták...

A ma álló Forgách-kastély helyén állt egykor a Szécsényi vár magja...


Azért az északi falnak is vannak még eredeti részei...


Az északnyugati saroktorony kívülről napjainkban elég nehezen fotózható,
mivel erre a területre már nem maradt energia a parkrendezés során...


Itt fel is kellett adnom a tervem, miszerint megkerültem volna a várat,
mivel a bozótosban nem tudtam tovább haladni. Vissza kellett sétálni 
egészen az északkeleti saroktoronyig, ahol már be tudtam lépni a
falon...


Mint már írtam, a város magját képező kis várat, a mai Forgách-kastély
helyén kell elképzelni...


Ez egy külső tornyos várkastély volt, déli oldalán lévő kapuval. A vár fala
nagyjából a mai kastély kerítésének vonalában állt, a fal előtt pedig 
vizesárok húzódott...


Keleti fala is megegyezett a mai keleti oldallal, míg a nyugati fal nagyjából
a kép középen látható kövezett járda vonalában futott...


1683-ban űzték ki a törököt innen, de nem ez az ostrom okozta a vár
pusztulását. Miután pestis járvány tört ki, a település lakói elmenekültek,
Disznóssy Ferenc várkapitány sem akarta tovább őrizni a várat. Ezért
a várat leromboltatta, a várost pedig felgyújtatta, majd mint aki jól végezte
dolgát, katonáival elvonult...


Az északnyugati saroktornyot is jelentős mértékben átépítették...


Funkcióját nem ismerem, így nem is találgatok. Minden esetre a külső
oldala valószínűleg az eredeti saroktorony lehet, amihez hozzá építették
az elől látható emeletes épületrészt...



És ezzel itt végére is értem a Szécsényi sétámnak. Az alábbi légi felvételen
piros vonal jelzi, hol húzódott a városfal, míg a sárga vonal a belső vár
falait mutatja. Természetesen nem mértani pontossággal, csupán vázlat
szerűen mutatom, hogy könnyebben el lehessen képzelni...
Fotó: Civertan

Végül a város műemléki térképe...
Forrás: https://varak.hu/



A vár, és a városfal rajza...
Forrás: https://varak.hu/




Szécsény várának története:
A város területén, a volt Forgách-kastély helyén állt egykor a vár magját képező külső tornyos várkastély, a déli oldalán épült kapuval, előtte az övező vizesárok átvezető híddal.
A várkastélyt és a várost nyújtott négyszög alakban várfal vette körül, melynek töréspontjait egy négyzet, két sokszögű és négy, közel egyforma alapterületű, kör alaprajzú torony erősített. A várfalat vizesárok védte, melynek peremén palánkmű futott körbe.
A helység első említése 1219-ből való, amikor részben a Kacsics nemzetség birtoka volt, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozott. Az 1229-ben kiadott oklevél szerint IV. Béla - ekkor még mint ifjabb király - az anyjának, Gertrúdnak meggyilkolásában részt vett Kacsics nembeli Simon bán itteni birtokait elvette, és a Szák nemzetségből származó Pósának adományozta, melyet azonban 1274-ben a Kacsics nembeli I. Folkus fia Farkas - aki 1292-ben főispán, 1293-ban a királynő tárnokmestere - a Sopron vármegyei Corocuo nevű birtokáért II. Pósától csere útján visszaszerzett. Ennek fia, Tamás vajda, innen nevezte magát Szécsényinek.
Károly Róbert király Szécsényt 1334-ben kiváltságokkal ruházta fel, ebben az oklevélben Tamás vajda engedélyt kapott, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, védőművekkel erősítse meg. Nyomok vannak arról, hogy a mai várkastélytól nyugatra mintegy 500 méterre a Strázsa-parton kisebb vár vagy őrtorony állt, melynek mesterségesen készült árka ma is felismerhető.
A Sági konvent előtt 1454. október 27-én Szécsényi László fia János nevében is Hollókő várát, összes tartozékaival, továbbá Szécsény, Gyöngyös és Pata városokat a hozzájuk tartozó falvakkal és birtokokkal 16.000 forintért vejének, Losoncsi Albertnek zálogosította el. A következő évben viszont a budai káptalan előtt Szécsényi László összes birtokait, köztük "totale oppidium Zechen"-t Advigának, Losonczi Albert feleségének és Anna leányának adományozta.
Szécsényi Lászlóval 1459-ben e család kihalt és Mátyás király, aki 1461-ben "Oppidum Zechen simulcum castello in eodem habito"-t Gúthi Országh Mihálynak és Losoncsi Albertnek zálogosította el. A király 1481-ben arra utasította a székesfehérvári keresztesek konventjét, hogy az említetteket és fiaikat, hűséges szolgálatukért a nekik adományozott Nógrád? Heves, Hont és Nyitra vármegyei birtokokba, köztük "in castro Zechen" -beiktassa be. A beiktatás 1482-ben meg is történt. A török terjeszkedésének hatására az 1546. évi országgyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonczi István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt.
A török első ízben 1550-ben támadta a várat, és bár elfoglalni nem tudta, a földeken dolgozók közül 45 embert elfogott és elhurcolt. A következő évben Árokházi Lőrincre bízták a vár őrizetét, melyet 1552 nyarán Ali budai pasa - Drégely és Gyarmat elfoglalása után - meg akart szállni. Közeledtének hírére Árokházi a várost felgyújtotta, és a várba vonul vissza.
Az éjszaka leple alatt azonban nyolc ember kivételével a katonák megszöktek, mire Árokházi is menekülni akart. A török ezt észrevette, és mindnyájukat elfogta, rabságba vetette, Szécsényt pedig egyik szandzsákjává tette, őrséggel látta el, a híres Kara Hamza bég parancsnokságával.
A vár visszafoglalását 1562-ben Balassa János bányavárosi főkapitány eredménytelenül kísérelte meg. 41 évi megszállás után, 1593-ban Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf vezette seregnek sikerült felszabadítania, miután a török a várost felgyújtotta, és a várból kivonult.
A Habsburg ellenes küzdelmek során 1604-ben a várkapitány Géczi András a német őrséget levágta, és Bocskai vezére, Rhédey Ferenc előtt a kapukkal megnyittatta. A bécsi béke azonban Szécsényt a királynak adta vissza, de 1620-ban az őrség Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek hódolt meg. A 30 éves háború idején, 1644 tavaszán I. Rákóczi György foglalta el, de néhány nap után a császári csapatok visszaszerezték és felégették.
Köprülü Ahmed nagyvezér 1663-ban a vár elfoglalására indult, mire Koháry István várkapitány - aki egyben Füleknek is kapitánya volt - Szécsényt felgyújtatta, és az őrséget felszerelésével együtt Fülek védelmére rendelte, így a török harc nélkül szállta meg a várat.
Húsz év múlva, 1683-ban Sobieski János lengyel király vette ostrom alá, mire a török szabad elvonulás feltétele mellett a várat feladta. Ezután Disznóssy Ferenc a vár kapitánya 300 horvát katonával maradt annak védelmére. A kitört pestis járvány következtében a város lakossága elmenekült. Disznóssy sem akarta tovább őrizni a várat, ezért lerombolta, a várost felgyújtotta, és katonáival elvonult. A vár nem épült fel többé.
II.Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Szécsény szabad város. A romok helyén az első kastély építését 1670 körül Forgách Ádám kezdte meg, melyet 1750-ben átépítettek. A XIX. század közepétől Pulszky Ferencné, majd Grócz és a Liptay család birtoka volt.
Forrás:https://varak.hu/



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése