Léka vára Kőszegtől nyugatra, mindössze 12 km-re áll,
ami nem több, mint egy negyed órás autózás. Osztrák
oldalon az 55-ös út mellett található, és a vár mellett
tágas, ingyenes parkoló várja a látogatókat...
Az alsó várba még tök ingyen bejuthatunk a tárt kapun
keresztül..
Itt érdemes rögtön megállni egy pillanatra, hogy
megcsodáljuk ezt a szerkezetet. Mivel semmi nem volt
kiírva, én arra tippelek, ez az egykori felvonóhíd
mozgatására szolgálhatott...
De ne időzzünk itt túl sokat, mert egy gyönyörű vár
azt várja, hogy felfedezzük!
Az jutott eszembe, milyen szomorú, hogy a határ hazai
oldalán alig-alig akad ilyen szépen rendben tartott
erősség mint például ez..
Pedig Lékának sem volt unalmas múltja. Már az első
okleveles említése is arról tanúskodik, hogy 1254-ben
Győr fia Torda hősiesen védte "Leuka" várát.
1270-ben a Németújváriak birtokába kerül. Ez a nemzetség
arról nevezetes, hogy sosem fértek a bőrükbe.
A 14. században példának okáért Károly Róbert haragját
vívták ki. Ők menekülőre fogták, de Léka őrzését az
akkoriban igen harcias vörös papokra ( Rote Plaffen)
bízták. Ők hősiesen védték is a falakat...
Meg is esküdtek, hogy sosem adják meg magukat.
Elhivatott emberek lévén, nem is tették. Még akkor sem,
mikor az ostromló királyi katonák már a várban lévő
lovagterembe szorították őket..
A véres csata csak akkor némult el, mikor az utolsó
szerzetes is holtan esett a lovagterem padlójára..
Bosszúból állítólag sokáig visszajártak kísérteni a várba.
Miközben ezt elmeséltem, lassan körbe értünk az alsó vár
falai mentén...
Ez már a keleti oldal a Kápolna toronnyal...
Itt megálltunk egy sakkparti erejéig...
De aztán célba vettük a belső várat...
Utunk eddig a hangulatos középső udvarig volt ingyenes.
Aki innen tovább kíván haladni, le kell szurkolnia fejenként
tíz eurót...
Persze érdemes tájékozódni, mert többféle opció is létezik.
A 10 euro, ugyanis a felnőtt jegy ára. De nézzük mire adtuk ki a pénzünket...
Már ajtón kiáramló hűs levegő is jól esett a nyári
forróságban...
De azért a levegőnél jóval többet is kapunk a pénzünkkért.
Csak néhány képet mutatok a teljesség igénye nélkül..
Van itt vártörténeti kiállítás, meg kínzókamra...
A vár egyik különlegessége a Kultuszterem..
No és persze a várkápolna, ahol állítólag néha visszajáró
kísértetek is megfordulnak..
Ez után vettük célba a fölénk magasodó Öregtoronyt..
Ahonnan káprázatos kilátás nyílik a környező tájra...
No és a vár mellett terülő tóra, melyet a Güns (Gyöngyös) patak táplál vizével...
Innen rálátás nyílik a felső várudvarra is...
Az Öregtoronnyal szembeni palotaszárny foglalja magába a
hatalmas rendezvény termet, ami napjainkban koncertek és
más események otthona...
A felső várudvar nevezetessége a kút. A legenda szerint
egy alagút indult a mélyéből, ami a váron kívülre vezetett.
Lenézve én csak misztikus ködöt láttam. Nem hogy alagutat,
még az alját sem sikerült felfedezni...
Ha már misztikumnál tartunk. Kapott egy emlékszobát itt
Nádasdy Ferenc felesége, Báthory Erzsébet is. Szerencsétlen
özvegyasszonyt koholt vádakkal, bírósági tárgyalás nélkül
zárták a csejtei várába, ahol haláláig raboskodott. De
kitalált történetéből a mai napig is profitálnak az érintett
várak...
Léka várához annyi köze van, hogy ez is a Nádasdy
birtokokhoz tartozott, és talán megfordult itt Báthori
Erzsébet is élete során néhányszor...
A Báthory Erzsébet szoba után még benéztünk a
fegyver szobába...
A tárgyaló terembe, kerek asztallal...
Megcsodálhattunk egy baldachinos hitvesi ágyat...
Míg meg nem érkeztünk a Lovagterembe..
A hely, amit már említettem bejegyzésem elején.
A 14. századi vérfürdő helyszíne, ahol a hősiesen védekező
szerzetesek az utolsó emberig harcoltak...
És a csata végén nem látszott a terem padlója a vértől és
az elesett katonák tetemeitől.. komor látvány lehetett.
Vármustránk ezzel véget is ért. A középső várudvar fedett
lépcsőjéről még érdemes egy-két képet készíteni..
Abban megegyeztünk, hogy a tíz eurós belépő ellenére,
ez egy olyan hely, ahová érdemes visszatérni!
Tehát viszlát Léka! 😉
Végezetül a vár alaprajza...
Léka nagyszerű középkori vára ma a keleti osztrák tartomány, Burgenland középső részén fekszik -, ám a történelem folyamán többször is Sopron vármegye része volt. A Gyöngyös pataktól körülvett sziklára épült a 13. század elején és mint királyi vár, az osztrák betörések ellen védte Magyarország nyugati határát.
A lékai birtok 1200 körül Bana, majd Csák soproni várispáné volt. Vára királyi erődként az 1200-as évek elején épült. IV. Béla király idején ellenállt a tatárok támadásának és az osztrák-magyar határharcokban is fontos szerepet játszott. Központi magja, az ötszögletű Öregtorony még ebben az időben kezdett épülni és olyan különleges emléket is őriz, mint például a kultuszterem. A szentélyre emlékeztető formájú, félig sziklába vájt csarnokot egyetlen mennyezeti nyílás világítja meg, alatta szabályos kör alakú mélyedés található. Feltételezhetően az év egyetlen meghatározott napján egy bizonyos csillagkép éppen bevilágít a nyíláson, tehát a terem kialakítása magas szintű csillagászati ismeretekről tanúskodik. Úgy gondolják, valamikor a johannita rend tagjai találkoztak itt titkos összejöveteleken. Ugyanők használhatták a szintén 13. században épült lovagtermet. A négyszögletes Kápolnatorony is ebből az időből származik és kápolna ablakmélyedéseiben korai falfestmény-maradványokat is találtak, melyek a legrégebbi fennmaradtak e vidéken. Egyik közülük felismerhetően Szent Miklós püspököt ábrázolja.
A vár és a körülötte időközben kialakult község – mely az erőd után felvette a Léka – németül: Lockenhaus elnevezést, 1390-től kezdve uralkodói adományként a Kanizsai családé lett. Az utolsó Kanizsai, Orsolya hozományaként a többi Kanizsai-birtokkal együtt 1535-ben Nádasdy Tamás tulajdonába került. Így másfél évszázadra a Nádasdyaké lett, akik sokat fordítottak az építmény javítására és bővítésére
Nádasdy Tamás fia, Nádasdy Ferenc (1555-1604), nagy szerepet játszott a magyar evangélikus egyház szervezésében. 20 éves korában lépett menyegzőre a nála 5 évvel fiatalabb Báthory Erzsébettel (1560-1614), Báthory István lengyel király unokahúgával. Ez a hölgy híresült el később, mint a vérgrófnő, vagy női Drakula és neve összefonódik a lékai vár történetével is. Olyan korban élt, amikor férjét házasságuk 30 esztendeje alatt a hadi ügyek gyakran a távolba szólították, s így Erzsébet a birtokok igazgatásának ügye mellett politikai kérdésekben is képviselte őt. Így amikor 1604-ben váratlanul elhunyt Nádasdy Ferenc és még nem volt felnőttkorú örökösük, Erzsébet talpraesetten igazgatta tovább a hatalmas Nádasdy-birtokot, sőt kiskorú fia helyett ellátta a Vas megyei főispáni tisztséget.
A történelmi tények értelmében 1610 márciusában Thurzó György nádor vizsgálatot rendelet el az özvegy ügyében emberölés és a szolgák elleni kegyetlenkedések vádjával. Számos tanúvallomást vettek fel s végül Thurzó emberei elfogták az asszonyt, belső szolgálóit kínzásokkal kényszerítették „vallomásra”. Őket ezután pár napon belül kivégezték, Báthory Erzsébetet pedig csejtei várába zárták bírósági tárgyalás és ítélet nélkül, amitől pedig nemesember esetén nem tekinthettek volna el. Végül maga II. Mátyás király szólította fel a nádort a szabályszerű eljárásra: ám az addig húzta az időt, míg az özvegy életét vesztette várbörtönbe zárva. Hogy miért járt így el Thurzó, arra vonatkozóan több feltételezés is felmerült: állítólag tetszett neki a fiatalos – és főként igen vagyonos – özvegy, aki azonban többször kikosarazta őt. Felmerült politikai cselszövés és vagyonszerzés gondolata is, utóbbi változat szerint a várományos rokonok is szövetkeztek a nádorral. A kegyetlenkedés vádjai alól mára a történészek tisztázták az özvegyet, ettől függetlenül neve még mindig borzongást keltve vonzza a látogatókat egykori váraiba, így Lékára is, ahol a szobáját is meg lehet nézni. A vasszűz nevű kínzóeszközt pedig valójában házasságtörő asszonyok kíméletlen kivégzésére használták ebben a korban, több példány is maradt fenn belőle Kárpát-medence-szerte.
Miután Báthory Erzsébet unokáját, Nádasdy Ferenc grófot a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt 1671-ben hóhérpallos általi halálra és vagyonelkobzásra ítélték, közel három évszázadra az Eszterházyak szerezték meg a várat. A vár ekkoriban került át Soprontól Vas vármegyéhez.
Napjainkban a Prof. Paul Anton Keller osztrák íróról elnevezett alapítvány tulajdonában van. Az író még 1976-ban bekövetkezett halála előtt teljes vagyonát erre fordítva megkezdte feleségével az építmény restaurálást; vármúzeum, szálloda, étterem kialakítását az addigra meglehetősen rossz állapotba került várban. Ma számos izgalmas látnivalóval és kiállítással várják a látogatókat, melyek többek között Báthory Erzsébet rejtélyes történetét is felölelik.
Forrás: https://www.sopronmedia.hu/
