2010. szeptember 1., szerda

Egy szenvedély születése, Csesznek..

Évekkel ezelőtt kezembe került egy könyv, amit René BeBeau, amerikai diplomata irt..
Bebeauról érdemes tudni, hogy évekig Hazánkban élt, és dolgozott. Szabad idejében 
végig látogatta az országunkban lévő várakat, várromokat és élményeit e könyvben
osztotta meg olvasóival.. Nos én elhatároztam, hogy a nyomdokaiba lépek és én is meglátogatom
a könyvben szereplő várakat.. 
Azóta számos helyen jártunk Párommal, és bizony nem csak várakat néztünk meg,
hanem az utunkba eső egyéb látványosságokat is.
Így született egy szenvedély, aminek gyümölcsét e blogban osztom meg olvasóival.

Egy szép őszi napon látogattuk meg a Cseszneki várat..


 A 82-es főút mentén Zirctől északra kb. 15 kmre, egy parkolóhoz értünk, ahonnan 
gyönyörű kilátás nyílik a várra..


A várat igen egyszerű megközelíteni.. szinte a vár kapujáig autózhat a kényelmes kiránduló.
A látogatók számára kialakított parkolótól talán száz méternyi séta következik...


Egy szolíd belépő fizetése mellett mehetünk tovább.. Valahol itt lehetett a kapu..


Mindig megdobban a szívem, ha egy váron a Magyar zászlót megpillantom..


Felérve a várba gyönyörű kilátás fogad.. Előttünk a várudvar...


A külön álló nagy toronyhoz az egyetlen átjáró egy fa híd.. Sajnos lezárva találtuk.


Megérte felkaptatni a vár tetejére.. A látvány önmagáért beszél..


A belső lakótorony falai...


Már lefelé menet még felnéztünk a sziklára épült büszke falakra..


Biofűnyíró...:)


Még egy búcsúpillantás vissza a zászlóra...

Végül a vár alaprajza..
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


És a légi felvétele..
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Csesznek a téképen, és a közeli várak...



A vár története:
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
A cseszneki erődítmény az 1241 - 1242-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozó mester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át.

A régi krónikákból megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk: a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, aki még életében - házasságtörő módon - együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette.

A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként védelmezte az országot. Életét tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket.

A háborús idők elmúltával Csesznek szerepe megváltozott, a zordon kővárat kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy-család tagjai. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, amelyeket harminc esztendővel később földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. A cseszneki vár romjait az 1970-es évek óta vallatják a régészek, s egyúttal helyreállítási munkákat is végeznek a csodálatos tájban emelkedő építményen..

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Cseszneki_v%C3%A1r

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése