Alcsúti arborétum és kastély

2011 márciusában jártunk Alcsútdobozon, az Arborétumban.
Ez a település déli határában, a vértes hegység keleti lábánál
terül el egy 40 hektáros területen. Eredetileg Habsburg József
főherceg, Magyarország Nádora épített itt kastélyt, és ennek
óriási angolparkja volt a mai arborétum. A mintegy 540 fajból
álló fás növény gyüjtemény feltétlenül megérdemel egy kirándulást
az év bármely szakában. Gondoltam kedvcsinálónak megosztok
néhány képet a mi látogatásunkról. A nem túl magas belépődíj
leszurkolása után elindultunk a park belsejébe. Az első dolog
ami lenyűgözött, a fák hatalmas mérete..

 

Az avarban már nyíltak a tavaszi virágok..

 

A parkon átfutó kis patak..

Ebédidő cinkééknél..

Szimbiózisban a borostyánnal..

Egy ilyen kis erdei házat el tudnék képzelni nyaralónak..

Egy különleges formát öltött fatörzs..

Megpillantottuk az egykori Nádori kastély megmaradt homlokzatát..

A második világháború végén a Habsburg család nyugatra menekült,
az akkor még álló kastélyba egy időre Szovjet parancsnokság költözött.
Később tisztázatlan körülmények között a kastély teljesen leégett.
Napjainkra egyedül a kastély főbejáratának oszlopsora, és homlokzatának
egy darabja maradt meg..

Kész csoda, hogy a szovjetek fennhagyták a Habsburg címert..

Írisz, és Milán kinéztek a szebb napokat is megélt ablakon..

A kastély mögött álló istállóból átalakított kápolna túlélte a zivataros
időket..

A kápolna harangtornya..

A harangtorony tövében, ez talán egy sírhely lehet..

Ez a szép faragott kő talán egy szobor talapzat lehetett..

Sétánk az úgynevezett Játszóház közelében folytattuk tovább..

Itt áll ez a szép oroszlánfejes kút.. kár, hogy nem folyik víz az
oroszlán szájából..

Innen a kis mesterséges tó felé sétáltunk a gyönyörű, magas fák között..

Egy impozáns fenyő alulnézetből..

Gondolom ez valami dísztó lehetett, benne úszkáló aranyhalakkal..

Az erdei tó közepén levő kis szigetre egy keskeny fahídon lehet bejutni..

Az apró szigeten egy szentély áll.. Szerintem Szűz Mária szoborral..

Rövid nézelődés után aztán elindultunk a kijárat felé..

Az arborétum kapujánál, a pénztár épület falánál láttuk ezt a kőris fából
kivágott szeletet. Ezen szemléltetik az évgyűrűk alapján a fa korát..

Természetesen utánanéztem József nádor kastélyának, ha már itt
jártunk. Íme egy festmény a Főhercegről az 1840-es évekből..

Egy kép a kastélyról fénykorában..

És az épület alaprajza..

Végül egy légi felvétel mai állapotában..

Néhány mondat az Alcsúti kastélyról:

Az alcsúti kastély a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében helyezkedik el. Az Alcsúti Arborétum az egykori Habsburg-kastély parkja.

A pompás klasszicista nyaralót Pollack Mihály építette 1819 - 1827 között József nádor számára. Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába.

Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg család tulajdonában volt, elpusztult, köveit elhordták, már csak oszlopos, timpanonos bejárat része áll.

1816-ban József nádor és felesége Hermina anhalti hercegnő Magyarországra költözött. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.

József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel.

József Károly főherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi egy útikönyv.

Az kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban alakították ki. Jelenleg állandó történeti kiállítás látható a belső díszeitől megfosztott épületben.

1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Alcsúti_kastély