Kutyavár, Érd

Érd város északi részén a családi házak között bújnak meg
egy kicsi várrom, csekélyke maradványai. Könnyű megtalálni,
hisz a róla elnevezett Kutyavári úton van, a régi 70-es főúttól
egy szűk kilométerre. A legenda szerint Mátyás király építtette
vadászkutyái számára, innen kapta az nevét. Azonban ez nem
bizonyított, sőt valószínűleg Mátyás korában már állott a kis
erősség, hisz 1417 ben már említi egy oklevél. Most hogy ezt így
kiveséztem, vessünk egy pillantást a mai állapotára...

Egy dombnak sem nevezhető kiemelkedésen állt a kis vár, ami már
fénykorában sem jelentett komoly véderőt, inkább csak egy megerősített
kastélynak képzeljük el..

A kis dombocska valószínűleg mesterséges feltöltés, legalábbis gyanúsan
szabályos formája van. És a föld alól előtűnő sziklák is erre engednek
következtetni..

A vár északi,és keleti oldala sajnos bozótossal borított, valamilyen
meggondolásból nem irtották ki a növényzetet...

Egy eredeti falmaradvány az északnyugati oldalon...

És a már korántsem eredeti, helyreállított délnyugati faltöredék...

 Próbáltam utánajárni mi célból lett felerősítve a falra az a piros háromszög.
Nos némi nyomozás árán kiderítettem, hogy szerepe igen prózai. Egy időben,
mikor még volt pénz rá, itt rendezvényeket is tartottak. Akkoriban erre a
háromszögre erősítették Mátyás-király címerét. Talán jobb lenne leszedni
onnan, ne csúfkodjon a falon..

A délnyugati fal alapkövei még kilátszanak a földből...

Hogy ennek a faragott kőnek mi volt a funkciója? Hmm... nos,nem tudom.:)

Ezen a sík terepen állott egykor a vár...

Sajnos az évszázadok során a vár köveit szinte teljesen elhordták a
környező építkezésekhez. Alig maradt egy-két hírmondó belőlük..

A délkeleti fal alapkövei is felfedezhetők itt-ott a bozótosban..

Valószínűleg a lépcső kövei is a falakat erősítették egykor...

Nem tudni miért, de 1936-ban Diósd,és Érd település közösen állított
itt, a vár területén egy Országzászlót..

Sajnos a zászlórúd mára eltűnt.. csak a talapzat áll még ma is...

Sok látnivalót sajnos nem jelent, de ha Érden jár valaki, mindenképpen
érdemes egy kis sétát tenni ide a hajdani Kutyavár romjaihoz...

1966-ban még ennyit láthattak volna...

Manapság azonban már be kell érni ennyivel a látogatóknak...

Végezetül a vár alaprajza... sajnos jobbat nem találtam..

Forrás: https://varak.hu/

És egy madártávlati kép a csekélyke romokról...

Forrás: https://varak.hu/

Kutyavár története:

Rajz: Ribar Ilona

Állítólag Mátyás király vadászemberei részére, vagy az Elbenyi testvérek várának épült. Azonban már Zsigmond király uralkodása idején gyakran elõfordul a diósdi vár Szent Bertalan-templomával, melyek minden bizonnyal a Kutyavár helyén voltak.

E vár a XIV. század elején még nem állt, mert amikor 1318-ban Károly Róbert király Érdet - amely azelõtt bizonyos Lipót, ennek halála után pedig fia Werner birtoka volt - Tisza nevû tárnokmesterének adományozta, a várról vagy erõsségrõl említés nem történik. Az 1316-ban kelt oklevél is "poss Dius" néven nevezi. A budai káptalan az 1417. évben viszont azt bizonyítja, hogy Csevi Sáfár István fiai Miklós és János, Fedemesi János fia Miklósnak zálogosították el Diósdnál levõ erõsségüket "poss Gyod cum castello et orto lapidies et ecclesiis", amely ugyancsak zálogban egykor Szenterzsébeti Mikch bán és felesége kezén volt. Csevi Miklós és fia László a diósdi várat és birtokot 1426-ban elõbb zálogba, majd 1429-ben 1500 forintért végleg Csapi Andrásnénak adták el. 1430-ban "Castellum dyod" alakban fordul elõ, és ekkor említik az innen Budára vezetõ utat. Mátyás király 1461-ben kiadott oklevele szerint a diósdi egész birtokrészt - amely a néhai Setétkúti András fiai Lászlóé és Miklósé volt, továbbá Kõkert (Kwkerth) pusztát, a benne levõ Szent Bertalan-egyházzal és a vár alakban épült udvarházzal együtt, amely a néhai Csapi Andrásé és feleségéé, majd Setétkúti Lászlóé volt - de az utóbbi magtalan halálával reászállott -, Héderváry Imre országbírónak adja.
Érd a XVI. század elsõ negyedében Sárkány Ambrus tulajdona volt. A mohácsi csatavesztés után a község is török hódoltsági terület lett, melynek birtokosa Hamzsa (Hamza) bég volt, aki itt lakott és a közeli Duna-parton egy palánkvárat is épített.
A hagyomány szerint a két várat alagút kötötte össze. A vár ellen 1684-ben Károly lotharingiai herceg 1000 gyalogossal és 1500 magyar lovassal intézett támadást, rövid ostrom után elfoglalta, majd lerombolta.
Az azóta is romokban heverõ vár köveit a lakosság építkezéseihez széthordta, majd a XIX. században a birtokos gróf Wimpffen a megmaradt anyag felhasználásával erdészházat építtetett.

Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

További leírás a várról: http://jupiter.elte.hu/erdkutyavar/280tormaerd.htm