Szigliget-Óvár

Szigligetről kevesen tudják, hogy nem csupán egy várral
büszkélkedhet. Állt itt ugyanis még egy kis erősség is, amit
nemes egyszerűséggel Óvárnak említünk. Ezt a címkét 
rendszerint az öregebb, elődvárak kapják, ami esetünkben 
szintén nem állja meg a helyét. Ez az épület ugyanis lényegesen
fiatalabb a "nagy" szigligeti várnál. Keletkezésének pontos 
idejét, építtetőjét nem ismerjük, de valamikor a 14. század
vége felé születhetett. Szigligeten a Soponyai, Fakavölgyi, majd 
a Hegyaljai úton közelíthetjük meg a várat, ahol kiépített
parkoló vár az érkezőkre. Innen indul a rövid kaptató, amin
feljuthatunk a romokhoz...

Szó sincs túráról, mindössze annyi, mintha fellépcsőznénk 
a második emeletre és már fenn is vagyunk...

Egy téglalap alaprajzú vár ez, hossztengelyével megközelítőleg 
merőlegesen a Balatonra, két végén egy-egy toronnyal. Északi
végén egy négyzet alaprajzú torony állt, ami mellett a kapu is
lehetett...

Középen egy udvar terült el, melyen valószínűleg faépületek is
állhattak...

Délen, a Balatonra egy ötszög alaprajzú torony nézett...

Ennek az ötszög alaprajzú toronynak alapjai fölé építették a
kilátót 2013-ban...

De milyen céllal is épülhetett ez a vár? Erre több elmélet is 
létezik, amiben én nem tudok igazságot tenni. Véleményem 
szerint az az elmélet áll legközelebb az igazsághoz, amely azt 
állítja, ez afféle elővár lehetett, aminek az volt a feladata, hogy
a nagy szigligeti várat fedezze a Balaton felől...

A nagy várból ugyanis nem lehetett látni a Balaton ezen 
partszakaszát, ami lehetővé tette az észrevétlen partraszállást.
Így kellett egy őrhely, ahonnan szemmel lehetett tartani a 
tó felületét. Innen pedig remek kilátás nyílt a Balatonra...

Forrás: http://szigliget.hu

Az 1500-as évek közepén a vár alatt lévő réhelyi-öböl volt a 
magyar "sajkás" csapat állomáshelye, így egyes vélemények 
szerint Óvár a sajkás katonák szállása is lehetett...

A vár alatt ez talán egy hajdani sánc nyoma lehet, bár lehet 
csupán természetes bemélyedés és csak a fantáziám műve...

Aki ide látogat, leginkább a kilátás miatt teszi. Nem véletlenül, 
valóban gyönyörű a környezet...

Sajnos a napnyugtát már nem volt időnk megvárni, de biztosan 
nagyon szép lehet az is...

Az északi irányban is találni szép látnivalót...

Végül ahogy szoktam, íme a vár alaprajza...

Forrás: https://varak.hu

A légi felvételen nem sok látszik a várból, inkább csak a 
kilátó vehető ki...

Forrás:https://varak.hu

Ha kedvet kaptál a felkereséséhez, íme egy kis segítség, hogy 
könnyen megtaláld...

Forrás: https://varak.hu

És ha már ott leszel, néhány ötlet, hová mehetsz még a 
közelben...

Szigliget-Óvár története:

Az Óvár hegye - amit a "királyné szoknyájának" neveznek - a XIII. században feltételezhetően Atyusz bán tulajdonában volt. Valószínűleg, már ő is építtetett a hegytetőn várat. A máig fennmaradt várrom pontos építési korát azonban még nem ismerjük.
Az Óvár romjai már régóta foglalkoztatják régészeinket, de azok eredetére, felhasználására kielégítő magyarázatot még senki nem adott eddig. A legtöbb földrajz, és történelemkönyvben római őrtorony maradványaként emlegetik és ezzel a magyarázattal megelégedtek évtizedeken át. Volt azonban olyan kutató is, aki a szigligeti sajkás-hajóhad laktanyáját sejtette.
Lornyai Béla szerint 1606-ban a mai avasi torony közelében, a Réhelynél állomásozott Bakats Sándor a sajkás-hajóhad kapitánya. Ő még akkor használhatta az Óvárat, mert erre egyedül volt alkalmas a távolabb és ide nem is látszó szigligeti vár helyett.
Kozák Károly régész végezte az első ásatásokat az Óvárban. Kiderült hogy szabályos alaprajzú vár falai rejtőznek a sűrű bozóttal benőtt hegytetőn. Középen egy téglalap alakú 12x25 méter alapterületű 2 méter vastag falakkal körülzárt térség van. Ehhez csatlakozik délről egy 8 méter széles, az előző falhoz hasonló vastagságú ötszögletű torony alapfalai. Északról pedig egy 6x7 méteres négyszögletes torony falai kapcsolódnak. A rom egész hossza 41 méter, legnagyobb szélessége 15 méter. A fal külső és belső oldalán nagy méretű faragott kövek láthatók, a kettő közti részt pedig erős habarcsba rakott kövek töltik ki.
Az alaprajz igen ritka és elhelyezéséből kitűnik, hogy a Balaton felől jövő támadás, vagy hajózás, esetleg az átkelés ellenőrzésére építették a várat. Az építmény korát sajnos nem lehet pontosan meghatározni, mert egypár semmitmondó cserépdarabon kívül más lelet nem került elő. A szigligeti vár védelmére építhették, ugyanis a szigligeti várról délre a Majális domb miatt nem látható a tó tükre és ebből az irányból meglepetés|szerű támadást lehetett indítani. Talán ezért építették az Óvárat, hogy még kellő időben értesítést adjanak, vagy megakadályozzák a támadó hajókat céljukban.
Fontos szerephez juthatott ez a kis erőd a török harcok idején, amikor a török Foknál (mai Siófok) szintén erődöt létesített. Ebből az időből maradt meg egy levél, amit Tóti Lengyel Gáspár Szigliget várkapitánya 1647 körül a Zala megyei vezetőségnek írt: "Az egész Balaton felvidék innenső fele, várbeliek, falusiak sok kárt szenvedtek a török sajkásoktól, nem lévén nekünk hajóink, ezért embereink sokszor török rabságba estek. Ezért én saját költségemen hozattam sajkát a szigligeti várhoz, és attól fogva nem is volt annyi kegyetlensége a töröknek. Most helyet akarnék csináltatni egynéhány száz emberre való hajónak, ahol azok biztonságban megmaradhatnának. De én erre egymagamtól elégtelen vagyok. Ezért kérem Zala vármegyét, ha csak 2 - 3 napra is, rendeljen ki 400 - 500 embert a sajka útjának kimetszésére. Az azután való kastélkát saját költségemen is megcsináltatom hazánk oltalmára."

A levélből megtudhatjuk, hogy a vár vízi sajkáinak elhelyezésére utat kellett biztosítani, a nádas kimetszése, kitisztítása útján. Így valószínű, hogy a járműveket a ma is Réhelynek nevezett részen kötötték ki.
(Szöveg forrás: http://www.varbarat.hu/varak/szigliget_ovar.html)