Somló 2021

Több mint tíz év után tértünk vissza Somló várához.

Akkor előbb a hegy tetejét másztuk meg és onnan

gyalogoltunk le a várhoz, ami a vulkanikus hegyből

kinyúló sziklanyelven áll. Ezúttal a rövidebb utat

választottuk, amit bejegyzésem végén meg is mutatok.

A lényeg, hogy egy nagyon meredek, de aszfaltozott

út vezet fel egészen a vár közeléig, ahonnan csak egy

rövid sétát kell tenni egy erdei ösvényen, ami viszont

már nem emelkedő. Belátom kissé próbára teszi az

ember tüdejét felkapaszkodni ide, na de ami itt fogad,

minden fáradtságért kárpótol..

Bosszanthatna, hogy itt is állványzat csúfítja a látványt, de

én ennek örülök. Ez ugyanis azt jelenti, ez a vár is bekerült

a várprogramba, ami jónéhány várunk megmentését tűzte

ki célul. Ennek hála, itt is megkezdődtek a munkálatok...

Ami persze nem jelenti azt, hogy vissza kéne fordulnunk.

Természetesen a vár legnagyobb része látogatható a munkák

alatt is..

Szerencsére ennél a várnál nem kérdés, hol volt a bejárata.

A vár kapuja viszonylagos épségben áll. Jól látható a

felvonóhíd helye, sőt a kapu felett a felvonóhíd csigájának

nyílása is.

A vár déli oldalán meg kellett támasztani a magas falat, mert

vészesen dőlésnek indult..

Szerencsére nem is olyan vészes a látvány. Most még ugyan

nagyon elüt az eredeti falaktól, de néhány év alatt hozzá

szürkül az ódon kövekhez. Nem rossz ez. 😏

A várat három oldalról a meredek hegyoldal védi. Innen

szinte lehetetlen megközelíteni. Az egyetlen gyenge pont

a nyugati, hegy-felőli oldal. Ezért itt egy nyolc méter széles

és ki tudja hány méter mély árkot húztak, ami felett csak egy

fahídon át lehetett a várba jutni..

Mi azonban még nem megyünk be a várba. Annak északi

fala mentén haladunk tovább..

A vár keleti oldalán, de már falain kívül egy különálló 

torony állt. Ennek eredeti funkciója kérdéses..

Aki ismeri például a Cseszneki várat, annak könnyebb elképzelni, 

hogyan is nézett ez ki. Nem kizárt, hogy itt is fahíd kötötte össze a várral 

a magasban..

Képforrás:https://varak.hu

A toronyból így fest a vár keleti oldala..

A vár déli kölső fala leomlott, már csak nyomai fedezhetők

fel..

De most nézzünk be végre a várba. A várkapun belépve,

egy szűk falszorosban találta magát az érkező..

Ez a falszoros tulajdon képen majdnem körbe vette az 

egész várat..

Ebből a sikátorból nyílik az a kapu, amin át az első udvarra

jutunk..

Az első udvarban kapott helyet az őrség épülete, ami az

udvar keleti és déli oldalán húzódott. Ottjártunkkor épp

ez állt felújítás alatt..

A másik egy különálló kis torony, amiről sokáig nem tudták

mi célt is szolgált. Most úgy vélik, ez lehetett a belső várba 

vezető felvonóhidas bejárat része..

Ez kissé nyakatekertnek tűnik, de van benne logika. 

Így fest ez a belső várból. Pirossal képzeltem el a 

felvonóhidat, sárgával pedig a feljáratot a hídhoz.

Persze ez csak az én elképzelésem..

Így vagy úgy, de a belső várba jutottunk..

Amikor legutóbb itt jártunk, ez a vaskapu zárva volt. Akkor

azt gondoltam, talán a tetőre vezet, és azért zárták le..

De most szembesültem a valósággal, mikor tárva-nyitva 

találtam. Valójában nincs itt bent semmi. Fogalmam sincs

mi célt szolgált ez a szűk kis helység. Talán tényleg egy

lépcső lehetett fel az emeletre, nem tudom..

A rácsos kapu mellett találtam még egy kis ajtót, ami viszont

inkább lefelé vezetett. Gyanítom ez egy pince lejáró, csak

eltömítették, mert ide rejtették a Somló aranykincsét...

Nehogy elindulj kiásni! Csak vicceltem. 😉

De ha már nem találtam semmit az üregekben, vegyük

célba a keleti oldalon álló Palota szárnyat..

Ez a három külön épület, valójában egyetlen nagy U 

alakú palota, mely egy kis udvart zárt körül. A "U" alak

nyitott részét pedig fallal zárták le..

Az épület déli oldalából csak a fal síkjából kiugró torony

maradt meg. Tíz éve vártam, hogy kinézhessek egyik

ablakán..

Ha már ablakon kinézést említek... Innen a várból valami

hihetetlen gyönyörű a kilátás..

A keleti palotaszárnyból is csodás kilátás nyílik..

Szinte hihetetlen, de ezt a várat állítólag sosem foglalta el 

a török. Igaz, nem is vette ostrom alá jelentősebb sereggel.

Néhány kisebb sereg próbálkozott csupán, de sikertelenül.

Viszont itt a falai alatt 1543-ban volt egy komoly ütközet, 

melyben háromezernél is több törököt vágtak le. Somló

akkoriban a környék legerősebb vára volt..

Ez nem véletlen, hiszen olyan urai voltak mint Bakócz 

Tamás, Erdődy Péter, Csoron András, vagy épp Listi 

László, akik mind igen komolyan vették a török elleni

harcokat..

De ha jobban visszatekintünk, urai közt találjuk a Garaiakat,

Rozgonyiakat, Kanizsai Lászlót vagy épp Kinizsi Pált is..

A vár legérdekesebb része számomra ez a kúp alakú

valami..

Tíz esztendővel ez előtt azt írtam, kémény. Ma már félve

merem leírni, én még mindig így gondolom..

Viszont állítólag most az a hivatalos vélemény, hogy ez

nem más mint egy kápolna tornya..

Ok, elfogadom, hogy lehetett olyan kápolna, ahol csak egyetlen pici ablak található..

No és azért nyitott a teteje, hogy ha már nincs ablak, ott 

távozzon a sok gyertyafüst?

Jó, csak viccelek. Bizonyára nem volt nyitott a teteje, és 

számos példát látni arra, hogy a várkápolnában csak egy

pici ablak van. Mindezek ellenére én továbbra is azt 

gondolom, ez inkább konyha volt mint kápolna. De ez csak

az én véleményem. Jó volt újra látni Somlót, de ideje volt

búcsút venni tőle..

A vártól távolodva egy érdekes dologra lettem figyelmes.

Az erdőben, talán ötven méterre a vártól, egy gyanúsan

szabályos bevágást a sziklás talajban..

Sehol nem olvastam róla, hogy lett volna itt még egy 

sánc, vagy árok, de ez nagyon mesterségesnek tűnik..

Talán egyszer erre a titokra is fény derül. Addig is szerintem

ez egy második, külső sánc lehetett..

Kicsit szomorkásan néztem vissza Somló várára. Ki tudja

mikor hoz erre újra az utam. Remélem nem újabb tíz év

kell hozzá, hogy viszont lássam..

Végül természetesen a vár alaprajza..

Forrás:https://varak.hu

Egy gyönyörű légi felvétel..

Forrás: https://varak.hu

Hogy könnyen rátalálj..

De ha már erre jársz, néhány látnivaló a közelben..

Somló várának története:

A Somló-hegy északi, Dobára néző meredek bazaltpereme felett, egy különálló kis bazaltkúpon, sűrű erdővel körülvéve állnak Somló várának tekintélyes romjai. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár déli oldala előtt egy kb. 8 m széles száraz árok húzódik, amely a keleti oldalon a szinte függőleges falban végződik, míg a nyugati oldalon a hegyoldalban tűnik el. Eredetileg cölöpökön álló híd vezetett keresztül rajta a vár felvonóhidas kapujához. A kapubejárat ma még aránylag elég ép állapotban van, perselyében helyezkedett el a felvonóhíd hengeres végződése. A kapunyílás fölött látható a felvonóhíd csigájának nyílása, jobb oldalán lőréssel. A kaputól vezető szűk, fallal védett sikátor, mintegy háromnegyed részben öleli körbe a várat. A sikátorból az ajtón keresztül jutunk a vár első udvarában, ahol egy különálló torony emelkedik a magasba. Korábban őrtoronynak tartották, ma inkább lépcsőfeljárónak vélik. Az előudvart nyugatról kétemeletes, földszinti helyiségben még ma is látható, egykor az őrség elhelyezésére szolgáló dongaboltozatos épület zárja le. Ennek délre néző falában, valamint az előudvar keleti védőfalában lőrések találhatók. Az előudvarból egykor felvonóhíddal ellátott ajtó vezetett egy szűk sikátorba, amelyből a délre nyíló kapun át a belső udvarba lehetett jutni. A belső udvar déli sarkában egy ciszterna van, vele szemben egy ajtónyílás vezet abba a helyiségbe, amely fölött emelkedik Somló várának jellegzetes hatszögletű, gúla alakú tornya. A régi írások a vár konyhájaként említik a helyiséget, a tornyot pedig a konyha kéményének. Az újabb feltevések szerint viszont ez volt a vár kápolnája, melyet egykor Bakócz Tamás rendezett be. A ciszterna közelében a várépület falából négyszögletes kisebb torony ugrik elő, melynek északi és déli falcsonkjaiból egy-egy kisméretű ablak faragott bélletének fele kiáll. A belső udvar keleti végét csúcsíves boltozatú, nyílt csarnok zárja le. A középen levő négyszögletes oszlop és a jobb oldali csúcsív még áll, míg a baloldalinak csak a fele van meg. Innen egy ledőlt falú helyiségbe, majd még egy helyiségbe vezet az út, ahol az emeletre vezető Lépcső nyomai ma is láthatók. Mindkét helyiség második emelete gerendás mennyezetű volt, és a második helyiség második emeleti részén még kivehető az egykor ott állott kandalló maradványa. A várfalon túl, keletre találjuk a vár feltárásakor előkerült, eddig egyetlen alaprajzon sem szereplő őrtorony maradványát. Talán figyelőtorony lehetett. A várban mind ez ideig részletes feltárás nem történt, csupán 1962-ben végeztek állagmegóvási munkálatokat. Somló vára első ízben Szent László királynak 1093-ban kelt oklevelében szerepelt ,,castrum Somlyo" alakban, amikor a tihanyi apátságot birtokaiban megerősítette. Az oklevelet szakértőink hamisnak tartják, szerintük 1389-90-ben készülhetett. A várat feltehetően a tatárjárás után építették, de csak az 1352-ben keltezett oklevélben szerepel ,,castrum Somlo" néven, amikor Nagy Lajos király Chenik fia Jánostól elvette és Heym fia Benedewknek adományozta. Királyi vár 1370-ben és 1380-ban, amikor várnagya Ákos bán. 1386-89 között Zámbó Miklós zálogbirtoka volt. Zsigmond 1389-ben Garai Miklós nádornak és testvérének Jánosnak s örököseinek adta cserébe a Valkó vármegyei Ivánkaszentgyörgyét, mely adományt a király 1408-ban megerősített. 1443-63 között a Rozgonyiak kezén van, de még 1464 előtt csere útján a tapsonyi Anthimiaké lett. Mátyás király 1464-ben Anthimi Jánost elítélte, és a birtokot Kanizsai László király lovászmesternek adományozta. Ennek ellenére 1470-ben újra a Garai családé. Garai Jób 1479-ben Mátyás királynak adta el a várat, aki viszont 1480-ban kedvelt hívének, Kinizsi Pálnak ajándékozta. Kinizsi 1490 után Szabolyai Istvánnak, Szepes vármegye örökös főispánjának és fiainak zálogosította el, aki János és György fiaival együtt 1495-ben királyi adományul is megkapta. A Szapolyaiak azonban még ebben az évben 12 000 arany forintért Erdődi Bakócz Tamás egri püspöknek és testvéreinek adták el. Bakócz a várat teljesen rendbehozatta. Ekkor készültek el a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a boltíves és tornyos kápolna. Bakócz Tamás 1501-ben, majd 1517-ben végrendeletileg unokaöccsének, Erdődi Péternek hagyományozta Somló várát és tartozékait. 1517-ben az örökhagyás ellen Fosztony János győri püspök tiltakozott, és amikor magát a vár birtokába beiktatta, Bakócz emberei a beiktató királyi megbízottat megsebesítették. Erdődy Péter II. Lajos király jóváhagyásával megkapta a várat, 1518-ban Werbőczy István királyi hétszemélynökkel, a későbbi nádorral kölcsönös örökösödési szerződést kötött. Somló vára az Erdődy család birtoka 1548-ig, amikor Erdődy Péter, devecseri Csoron Andrásnak zálogosította el 2000 forintért, majd 1558-ban örök áron neki és gyermekeinek Jánosnak, Katalinnak és Margitnak eladta, Csoron János halála után, 1597-ben leányai osztoztak a birtokon, Somló vára Anna kezével Liszthy Istváné lett. A kincstár még ebben az évben pert indított a birtoklás ellen. A hosszan elnyúló per miatt a vár állagmegóvásával senki sem törődött, ezért kénytelen volt az 1638. évi országgyűlés a vár megerősítését elrendelni. Csoron Anna halála után fia Ferenc, ennek halála után özvegye rátóti Gyulaffy Zsuzsanna, majd ennek fia Liszthy László, a költő bírta. László állítólag rablólovag volt, amiért a bécsi törvényszék halálra ítélte és lefejezte. Ezután több családtagnak volt részbirtoka a várban, így a Koháry, Lippay családnak telekesi Török Jánosnak és nejének gersei Pethő Margitnak, majd ezek fiainak Imrének, Istvánnak és leányainak Annának, Zsuzsannának és Máriának. 1675-től azt olvashatjuk, hogy dennai Fintay Pálnak és a Balassáknak is voltak itt részeik. A vár utoljára II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1707-ben szerepelt, amikor Bottyán generális foglalta el és hozatta rendbe. A szabadságharc bukása után hadi jelentőségét vesztve romlásnak indult. Hosszas pereskedés után 1735-ben a már rom vár és uradalma visszakerült az Erdődyek birtokába, akik a felszabadulásig kezükben tartották.

Forrás:https://varak.hu/